Új sajtótörvényeket fogadtak el Oroszországban, tovább erősödik az állami befolyás

Vlagyimir Putyin orosz elnök több törvényt is aláírt szerdán; ezek nagyobb része a sajtóra vonatkozik korlátozó tartalommal, de szűkítik a kormányellenes tiltakozások kereteit is.

Az új törvények az év során elfogadott alkotmányos reformcsomag részei, ez a csomag rendelkezett egyebek mellett arról, hogy Putyin még kétszer 6-6 évre elnök lehet, holott a korábbi rendelkezések értelmében 2024-ben távoznia kellett volna a posztról. Egy másik alkotmányos változtatás élethosszig tartó mentességet garantál a volt elnököknek az esetleges büntetőjogi felelősségrevonás alól.

A szerdától hatályba lépő új törvények felhatalmazást adnak az orosz hatóságoknak arra, hogy korlátozzák a hozzáférést azokhoz a honlapokhoz, amelyek „diszkriminálják” az orosz sajtó egyes elemeit. Ez a hivatalos indoklás szerint Oroszország „internetes szuverenitását” szolgálja, de kritikusok szerint Moszkva Peking példáját követve akarja megrendszabályozni a közösségi médiát.

A Twitter például jelenleg az „állam alá rendelt” jelzővel látja el az orosz sajtó azon részét, amit a Twitter szerint a Kreml befolyásol. Az orosz kormány szerint azonban ez diszkrimináció, és a Twitter csak elfogult Oroszországgal szemben. Az orosz kormánynak hasonló gondjai vannak a YouTube és a Facebook szolgáltatásaival is, nem tetszik nekik, hogy ezek a felületek sem mindig kezelik teljes jogú sajtótermékekként azokat az újságokat, amiket a Kremlből diktálnak.

Egy másik friss törvény súlyos pénzbüntetést helyez kilátásba abban az esetben, ha egy internetes oldal nem távolít el a felületéről az állam által betiltott tartalmakat, márpedig ilyenre a YouTube és a Facebook esetében volt már példa.

Szintén új törvény rendelkezik a biztonsági szolgálatok tagjainak személyes adatai tiltott kiszivárogtatásáról, amit az oknyomozó újságírók fel tudnak használni a titkosszolgálati műveleteket feltáró munkájuk során, mint ahogy például ez Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezése után történt.

Az új törvények egyike két évig terjedő szabadságvesztést ír elő az online rágalmazás esetére. Egy másik tiltja, hogy „külföldi ügynökök” tiltakozó megmozdulásokat támogassanak anyagilag, és lehetővé teszi a tiltakozások betiltását rendkívüli helyzet esetén. A hatóságok erősebb felhatalmazást kapnak arra, hogy valakit külföldi ügynöknek nyilvánítsanak, és öt év börtönnel fenyegeti őket, ha nem jelentik „korrekt módon” a tevékenységüket. (Reuters, MTI)