20 év fejlődése veszett el, a járvány tovább növelte az egyenlőtlenségeket

Bár már mindenki várja, hogy végre véget érjen ez a nyomorult év, 2020 még jó ideig velünk lesz. Nem csak arra gondolok, hogy a járványnak még messze nem lesz vége akkor jó pár hónapig, de arra is, hogy a koronavírus számos olyan változáshoz vezetett és fog még vezetni, amelyek hosszú évekkel a vírus után is még hatni fognak az életünkre. A gazdaság például bár valószínűleg belátható időn belül kilábal majd a válságból, több szempontból át fog alakulni, mint abban, hogy a kormányok és a jegybankok milyen eszközökkel igyekeznek terelgetni a gazdasági mutatókat, mind abban, hogy a cégek hogyan állnak a dolgozóikhoz és a mindennapi munkához.

A világ újságjai sorra jönnek ki a saját listáikkal, hogy melyek azok a járvány alatt vagy amiatt elindult gazdasági trendek, amelyek ha nem is radikálisan, de átalakítják majd a világot. Mivel a Pozitív podcastsorozatunk több adásában is bőven foglalkoztunk ezekkel a témákkal, ezen felbátorodva én is összeírtam, hogy az adásokhoz készült interjúk alapján - a teljesség igénye nélkül -  melyek lehetnek azok a jelentős gazdasági változások, amelyek a következő évtized elejét biztosan meg fogják határozni. 

Újat nem hozott, de gyorsított a járvány

A podcastsorozathoz készült interjúk egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a gazdaság működésében a koronavírus miatt nem állt be radikálisan nagy változás, inkább az volt a jellemző, hogy olyan változások, amelyek több év múlva vezettek volna el valami hasonló eredményhez, most pár hónap alatt játszódtak le világszerte. Így a járvány inkább csak felpörgetett bizonyos trendeket, túl sok újat nem hozott.

Ilyen trend volt az online vásárlás előretörése, amelyet érthető módon felgyorsított az, hogy a kijárási korlátozások és a vírustól való félelem miatt a legtöbben, ha tehették, nem mentek boltba, inkább házhoz rendeltek mindent, a napi bevásárlástól a háztartási gépeken át a ruhákig. Ahogy Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group tanácsadója a Pozitív 3. adásában elmondta, a digitális megoldások terjedésének is segített, hogy sok mindent egyszerűen nem lehetett már személyesen elintézni, az átállás pedig sokkal gyorsabb volt, mint azt bárki is gondolta. 

“Volt olyan ügyfelem, egy nagyon nagy vállalat, aki elmondta, hogy másfél évig küzdöttek azon, hogy az elektronikus aláírást a pénzügyi szervezet bizonyos részeibe bevezették. Amikor a covid kitört, akkor ezt három nap alatt bevezették és kiderült, hogy azóta működik.”Ez csak egy példa a sok közül, de sok egyéb területen kellett már létező megoldásokat gyorsan bevezetni a mindennapi működésbe. A videókonferencia és a távmunka sem új fogalmak, ahogy arra is rengeteg megoldás volt már korábban is, hogy online menedzselhető legyen a munkavégzés, ezeknek a fontossága mégis akkor nőtt meg, amikor bizonyos munkahelyekre képtelenség volt bemenni a járványhelyzet miatt.  

De hogy ne csak ilyen kisebb, hétköznapi példákat mondjuk, az sem volt újdonság, hogy a globalizáció egyre inkább visszaszorul, a járvány viszont ezt a folyamatot is jobban felpörgetheti. A járvány elején, amikor Kínában leálltak a gyárak, és emiatt világszerte megakadt a termelés, mert alig van olyan termék a világon, aminek valamilyen alkatrészét nem Kínából szállítják, sokat lehetett arról olvasni, hogy a globalizációnak az eddig ismert formájában vége van. 

Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella befektetési alapját menedzselő befektetési szakember a Pozitív második adásában viszont elmondta, hogy a 2008-as válság óta a gazdasági globalizáció a legtöbb indikátor szerint már nem igazán nő. A nemzetközi kereskedelem alig nőtt az elmúlt 10-12 évben, a nemzetközi tőkeáramlások is stagnáltak, a járvány előtti években pedig egyre inkább erősödött a protekcionizmus. 2019-ben még az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújától várták sokan, hogy majd recesszióba taszítja a világgazdaságot. Zsiday pedig, sok más gazdasági elemzővel együtt úgy látja, hogy a járvány még inkább ösztönzi az államokat és a cégeket is, hogy valamelyest rövidítsék majd az ellátási láncokat, nagyobb hangsúlyt helyezve az ellátás biztonságára, akár még azt is bevállalva, hogy ettől kicsit drágább lesz bizonyos termékek előállítása. Ugyanannak az adásnak a másik vendége, Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója viszont arra is emlékeztet, hogy teljesen újratervezni viszont nem kell, mert az is kiderült a járvány alatt, hogy egy megoldható technikai probléma vírusbiztossá tenni ezeket a láncokat, és nem is lehet, mert olyan sűrű szálak kötik már össze Ázsiát a világ többi régiójával. 

A jegybank nyomtat, az állam elkölt

A Bloomberg év végi összeállításában első helyen szerepelt a gazdasági változások között a “leviatán” visszatérése, vagyis az, hogy az államok sokkal nagyobb szerepet kaptak az emberek életének irányításában. Ez kiterjed persze a karantén intézkedésekre és az emberek megfigyelésére és állapotának dokumentálására, amit a járvány tett szükségessé, de aminek talán kevesebb, vagy legalábbis kevésbé általános és látványos szerep jut majd akkor, ha már nem kell egy konkrét járványhelyzetet kezelni. Sokkal nagyobb szerepet kapnak viszont az államok a gazdaságban is, leginkább azon keresztül, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésére soha korábban nem látott összegeket voltak hajlandóak elkölteni, ezzel növelve a költségvetés hiányát.  A McKinsey tanácsadó cég szerint a világ kormányai összesen nagyjából 11 ezer milliárd dollárra növelhették a költségvetési hiányukat, ami 2023-ra 30 ezer milliárdra nőhet.

Egy korábbi válság idején ez nagyon komoly aggodalmat kelthetett volna mindenkiben, mert ezt valamiből finanszírozni kell, ami vagy komoly megszorításokat szokott jelenteni (ami általában csak tovább mélyíti a válságot), vagy államcsőddel fenyeget. A podcast vendégei szerint viszont komoly változás a mostani válságnál, hogy emiatt nem kell aggódni, a forrást ugyanis egyre inkább a jegybankok biztosítják. Ahogy Zsiday Viktor fogalmazott:

”Azok az országok, akiknek saját devizája van, saját jegybankjuk van és a saját devizájukban vannak főleg eladósodva, azok gyakorlatilag bármennyi pénzt el tudnak költeni, hiszen a jegybank kinyomtatja számukra ezt a pénzt.”“Az USA-ban a második világháború óta nem látott költségvetési hiány van és Európában is hatalmas hiányok lesznek, és egyelőre úgy tűnik, hogy rövidebb távon ez nem okoz majd problémát. Ez pedig ahhoz fog vezetni, hogy ha bármikor máskor bajok lesznek a gazdaságban, akkor ezt a költségvetési költekezést, amit gyakorlatilag közvetlenül a jegybankok finanszíroznak, [...] ezt a fegyvert máskor is be tudják vetni.”

Ez sem a semmiből jött, viszont összességében radikális változást jelent abban, hogy hogyan gondolkodnak a világ vezetői a gazdaságpolitikáról. Az, hogy a jegybank pénzt nyomtat, amit aztán a kormány elkölt, hosszú évtizedekig a legnagyobb gazdaságpolitikai tabunak számított, olyannyira, hogy az Európai Unió ezt konkrétan bünteti. A 2008-as válság kezelésében viszont a jegybankok által nyomtatott új pénz a korábbiaknál sokkal nagyobb szerepet kapott, bár akkor nem a költségvetésen keresztül jutott ez el a gazdaságba. Közgazdász körökben pedig egyre nagyobb teret nyert a Modern Monetáris Elmélet nevű elképzelés, amely szerint nemhogy nem kellene tiltani a költségvetés monetáris finanszírozását, de ez a megoldás a 21. Század legnagyobb gazdasági problémáira.  Nagyon úgy tűnik, hogy ez a járvány alatt bekerült a gazdaságpolitikai mainstreambe, és még a válság után is velünk marad.

Ez az eszköz segíthet abban, hogy a kormányok jobban ki tudják simítani a gazdasági ciklusokat, vagyis elkerülhetőek vagy jobban kezelhetőek a hosszú távú károkat okozó, céges csődhullámokhoz és hosszú munkanélküliséghez vezető válságok. Viszont mindenképpen van pár negatív következménye is, elvileg például hosszabb távon inflációt gerjeszt. Kovács Krisztián szerint pedig azzal, hogy mesterségesen “betiltjuk” a válságokat, a gazdaság alkalmazkodókészsége veszhet el, ez pedig stagnáláshoz vezethez. A járvány alatt az államok az újonnan talált jegybanki pénzcsapból válogatás nélkül öntötték a cégekre a pénzt (már ahol, Magyarországon például pont meglehetősen fukar volt a kormány), ami miatt olyan cégek is megúszhatták az összeomlást, amelyek amúgy képtelenek a megújulásra és a hatékony működésre. 

Ezek a “zombi cégek” pedig, amelyeket gyakorlatilag csak az állami támogatás vagy kedvezményes hitel tart életben, ronthatják az egész gazdaság termelékenységét,ráadásul hogy később ne okozzon csődhullámot az, hogy nem tudják visszafizetni az államoktól és jegybankoktól kapott garanciális hiteleket, folyamatos állami segítségre szorulnak majd. 

20 év fejlődése veszett el

A járvány persze ettől még óriási gazdasági károkat okozott, főleg azokban az országokban, ahol a kormányoknak nem álltak rendelkezésükre az eddig tárgyalt eszközök. A Bill és Melinda Gates alapítvány szeptemberi jelentése szerint a járvány alatt 37 millió ember csúszott a mélyszegénységbe, vagyis kell naponta kevesebb, mint 600 forintnak megfelelő dollárból megélnie. 1990 óta ez volt az első év, hogy nem csökkent, hanem nőtt a mélyszegénységben élők száma a világban. A Nemzetközi Valutaalapnál pedig attól tartanak, hogy a fejlődő országokban egy évtized gazdasági eredményeit törölheti el a járvány. Ezek az országok ugyanis nagyban függenek a külföldi tőkebeáramlástól, akár ipari megrendelések, beruházások vagy gazdag turisták formájában. 

Zsiday Viktor szerint mindez egy komoly jövedelmi átrendeződéshez is vezethet. A globalizációnak, a termelés kiszervezésének a nyugati tőkés csoportok mellett a fejlődő országok polgárai voltak a legnagyobb nyertesei, akiknek a jövedelme jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, míg a nyugati munkásosztály és alsó középosztály inkább a vesztes oldalon állt. Azzal, ha a termelés egy része visszatér a fejlett országokba, az valamelyest csökkentheti ezeket az egyenlőtlenségeket, legalábbis kezelheti azok politikai hatásait, például a populista pártok és politikusok népszerűségét. 

Viszont a járvány alatt a fejlett országokban is tovább nőttek az egyenlőtlenségek.Az Egyesült Államokban például míg a foglalkoztatás lassan áll csak helyre, a részvények és egyéb pénzpiaci termékek árfolyamai meredeken emelkednek. Mindez a egyfajta K alakú kilábaláshoz vezet, ahol a pénzügyi befektetésekkel rendelkező, tipikusan gazdagabb kisebbség számára (a részvények 85 százaléka a leggazdagabb 10 százalék tulajdonában van az Egyesült Államokban, míg a legtöbb amerikainak nincs pénzügyi befektetése) számára a gazdaság sokkal hamarabb kilábal a válságból, mint a bérből és fizetésből élők számára. A neves amerikai kutatóintézet a RAND Corporation szerint pedig egy “vakcina utáni” gazdaságban is várhatóan csak tovább nőnek majd az egyenlőtlenségek, mert a lassan talán helyreálló növekedésnek nem kerül majd nagyobb része a dolgozókhoz növekvő bér formájában, a legtöbben örülnek majd, ha egyáltalán lesz munkájuk, miközben a részvényárfolyamok várhatóan tovább nőnek majd. 

Sok szektor, különösen a vendéglátás és a turizmus pedig várhatóan sokkal lassabban áll majd helyre, mint mondjuk az ipar, sok elveszett munkahely pedig már egyáltalán nem jön majd vissza. Éppen ezért, ahogy Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója a Pozitív harmadik adásában elmondta, kiemelten fontos, hogy az államok milyen képzési programokkal tudják segíteni a polgáraikat abban, hogy gyorsan olyan új munkát találjanak, amelyhez megvannak a megfelelő képességeik.

“Hogy mondjak egy kézzelfogható példát, az ausztrál kormány már most arra buzdítja a munkanélkülivé váltakat, hogy használják azt az online szoftvert, amely felméri, hogy nekik milyen készségeik vannak és ezekkel a készségekkel mik azok a szakmák, amikre könnyen át tudják képezni magukat úgy, hogy nem kell a nulláról kell indulniuk.” Ilyen megoldásokkal és jól célzott képzési programokkal sokkal gyorsabban helyre lehet állítani a gazdaságok azok számára is, akik nem tőkebefektetésekből élnek. 

Végtelen home office

Ugyan csak a dolgozók egy részét, Európában és Amerikában nagyjából 40 százalékukat érinti, de aki a járvány alatt el tudott menni home office-ba, annak várhatóan már vissza se kell nagyon mennie az irodába. Pontosabban vissza kell majd valamilyen formában, de a legtöbb cégnél valószínűleg nem úgy, mint a járvány előtt. 

A már idézett Kotsis Ádám, a BCG tanácsadója szerint a legtöbb cégnél, pontosabban a legtöbb munkakörben, ahol a távmunka megoldható, jól működött az átállás, továbbra is olajozottan ment a munka annak ellenére, hogy a munkatársak mackónadrágban dolgoztak a nappalijukban, és csak online tartották a kapcsolatot egymással. Mindez ahhoz vezet majd, hogy a vállalatok nagy része várhatóan egyfajta hibrid rendszerre áll majd át, ami a távmunka és az irodai munka valamilyen egyvelege lesz. 

A jövőben valószínű, hogy hetente egy-két napot járnak majd be az emberek az irodába, ahol már lehet, hogy fix asztaluk sem lesz, hanem egy alkalmazásban kell majd helyet foglalni. Az iroda pedig inkább a közös munkára szolgál, nem arra, hogy mindenki a gépe fölé görnyedjen. Mindez pedig nemcsak az irodák, hanem a városok átalakulásával is járhat majd: ha nem kell naponta bejárni a belvárosokba, akkor egyre népszerűbbek lehetnek a külvárosok és elővárosok, tovább gyorsul a már a járvány előtt is újra elindult szuburbanizáció, a városok szétterülhetnek, újabb, kisebb központok jöhetnek létre a belvárostól távol. Az is elképzelhető, hogy a cégek is alkalmazkodnak majd ehhez, a világ egyik legnagyobb ingatlanos cége, a Cushman & Wakefield szerint sok vállalat azt tervezi, hogy egy központi belvárosi iroda helyett több kisebb irodát nyit a külvárosokban. 

Ilyen mikro- és makrogazdasági környezetben kezd majd taplra állni a világ gazdasága 2021-ben. Hogy milyen ütemben sikerül mindez, az nagyban függ majd attól, hogy az év legvégén elindult tömeges oltás hogy halad, mikorra sikerül elég embert beoltani ahhoz, hogy az meggátolhassa a járvány terjedését. Viszont akár mikor is ér majd véget a koronavírus-válság, valami ilyesmi gazdasági környezetben jön majd el a kapitalizmus következő, járvány utáni szakasza. 

A Pozitív adásait megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcast oldalán is.