Volt egy érdekes adat az operatív törzs csütörtök reggeli jelentésében: 3068 új fertőzöttet azonosítottak, ami a legmagasabb szám december 24-e óta.

Karácsony óta majdnem két hét telt el, előtte volt a bevásárlási csúcsidőszak is, amikor nagyon sokan zsúfolódtak össze zárt tereken. Ez éppen annyi idő, ami miatt logikus lenne azt gondolni, hogy a karácsonyi időszak miatt kezdett el emelkedni a fertőzöttek száma, de az operatív törzs adatainak kiszámíthatatlansága miatt ezt kijelenteni azért merész lenne. Simán benne van, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva holnap csak feleannyi új fertőzött kerül be a statisztikákba, mint ma.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy a középiskolások a kormány még decemberi tervei ellenére mégsem térnek vissza a hagyományos oktatásba a jövő héten. Legalábbis ezt javasolta az operatív törzs a kormánynak. Döntés holnap, szinte biztosan marad az online oktatás. Pénteken várható bejelentés arról is, hogy mi lesz a január 11-éig érvényes korlátozásokkal. Itt alighanem simán kitolja a határidőt a kormány, a kérdés csak az, hogy meddig. (A cseh kormány ma január 10-éről január 22-ére módosította a magyarnál szigorúbb intézkedések határidejét.)

Az operatív törzs ülésén Müller Cecília azt mondta, hogy szerda estig 31 500 egészségügyi dolgozó kapta meg a koronavírus elleni vakcinát (a jelenleg rendelkezésre álló 78 ezer adagból). A négy legnagyobb idősotthonban ma kezdték el oltani azokat a bent lakókat és dolgozókat, akik ezt kérték.

Több országban is elkezdtek eltérni a Pfizer/BioNTech-vakcina gyári utasítástól, miszerint az első oltás után három héttel be kell adni a másodikat is, hogy meglegyen a 90 százalék feletti immunitás. Mivel egyelőre kevés oltóanyag áll rendelkezésre, Nagy-Britanniában úgy döntöttek, hogy nem teszik félre az oltóanyagok felét, hanem inkább minél több embert beoltanak, aztán a második dózist majd 12 héttel később adják be az időközben beérkező vakcinákból. A dánok a gyártó által javasolt 3 hét helyett 6 hét különbséggel oltanak újra, a németek is vizsgálják a helyzetet.

Hogy ez megfelelő védettséget ad-e, azt nem tudni, lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. A kísérletekben a rövidebb adagolási időket tesztelték, a hosszabbakra nem volt idő. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint a vakcina hatékonysága olyan kutatáson alapszik, amelynél a két adagot 19 és 42 nap közötti intervallumban adták be.

Itthon Müller Cecília szerint tartjuk a háromhetes gyári előírást. Vagyis ha jön egy szállítmány vakcina, annak a felét elteszik, hogy biztosan be tudják oltani az elsőkörösöket újra. Azt is mondta, hogy folynak a magyar vakcinakísérletek is, ez az a klasszikus védőoltástípus, amihez elölt vírust használnak. A tiszti főorvos szerint fél-egy éven belül gyártani lehet majd a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ közösen fejlesztésű vakcináját.

Viszont úgy tűnik, ha hirtelen lett is volna 10 millió adag vakcinánk, azt Orbán kijelentése ellenére mégsem tudnák beadni egy hétvége alatt. Legalábbis a háziorvosi rendelőket még csak most kezdték felmérni, hogy ott kialakíthatóak-e oltópontok. Ellenzéki polgármesterek felajánlották a segítségüket a kormánynak az oltások megszervezéséhez.

Ami jó hír: esélyes, hogy évekig kitarthat a megfertőzöttek és beoltottak immunitása. Ami nagy kérdés: az önkéntes oltás dilemmája. És itt van egy grafikon a koronavírus elleni vakcinák eddig észlelt mellékhatásairól. Ami pedig nagyon ijesztő: a járvány megjelenése óta döbbenetesen fejlődő arcfelismerő rendszerek maszkban is azonosítják az emberek 96 százalékát.