2021. január 6-a történelmi nap volt Amerikában. A Capitolium megrohamozása, a hamvába holt puccskísérlet drámai képei talán örökre megváltoztatják az országot. Hogy lesz-e változás, és egyáltalán milyen irányú, annak tisztázására még egy kicsit várnunk kell. Egyvalami viszont az azóta eltelt egy hétben világossá vált: egy rakás cég hirtelen megtalálta a négy évig a raktárban porosodó gerincét. Vagy legalábbis úgy tesznek, mintha.

Airbnb, Amazon, American Airlines, Apple, AT&T, Citigroup, Coca-Cola, Deutsche Bank, Facebook, General Motors, Goldman Sachs, Google, Hallmark, IBM, Instagram, JPMorgan Chase, Marriott, MasterCard, Microsoft, Morgan Stanley, Transition, Northrop Grumman, Raytheon, Shopify, Twitter, UPS, Verizon, Walmart, Youtube

– ez még csak nem is a teljes listája azoknak a vállalatóriásoknak, amelyek így vagy úgy, de megnyilvánultak, esetleg tettek is valamit az amerikai demokráciát megdönteni kívánó Donald Trump és republikánus szövetségesei ellen. Az elnök eddig sem különösebben vonzó brandje mára annyira kínos lett, hogy még a golftornákat szervező PGA is szakított Trumppal, akinek állítólag éppen ez fáj valamennyi cserbenhagyás közül a legjobban.

Az egyes cégek különböző nyilatkozatokkal és intézkedésekkel reagáltak a január 6-i eseményekre. Ezeket az egyszerűség kedvéért 4 csoportba lehet sorolni, de több vállalat ezeket kombinálva lépett most fel.

1. Letiltás

A Trumppal szakító cégek közül a legnagyobb port a Twitter, valamint az ő példájukat követő techcégek kavarták. Az, hogy a világ legnagyobb hatalmú emberét magáncégek lehallkíthatják, számtalan kérdést felvetett és fel is fog még vetni a következő hónapokban-években. A világon sok helyen végig fogják gondolni, hogy pontosan mit kellene kezdeni az egyes államok választott politikusai és a nagy techcégek között vergődő szegény, árva szólásszabadsággal.

De nem csak techcégek határoztak úgy, hogy nem szeretnék többé ügyfeleik közt tudni a még regnáló amerikai elnököt. Így döntött most az a Deutsche Bank is, amely akkor is hitelezett Trumpnak, amikor még csak egy bukásról bukásra botladozó üzletember volt az ezredforduló környékén. Hasonlót lépett a Signature Bank, az elnök egy másik hitelezője is, amely golfpálya-fejlesztéseit is finanszírozta, és lányát, Ivankát is bevette az igazgatóságba. A Signature most közleményben szólította fel Trumpot, hogy távozzon:

„láthattuk, hogy az Egyesült Államok elnöke uszította a vandálokat, és nem hívta segítségül a Nemzeti Gárdát, hogy megvédje a dolgát végző Kongresszust”.

2. Beszólás

Trump elnöksége alatt is voltak cégek, amelyek folyamatosan és látványosan kritizálták a Fehér Házat. Ezek azonban mind olyan brandek voltak, amelyekhez eleve jól passzolt Trump kritizálása, és egyébként sem kellett attól félniük, hogy fogyasztóik majd ezért megharagudnak rájuk.

A Ben & Jerry’s fagylaltcég és a környezetvédelmi ügyekben nagyon aktív Patagonia ruhamárka nyugodtan kommunikálhatták a véleményüket, ettől csak szimpatikusabbak lettek a közönségük szemében. Január 6-a után azonban néhányan a világ legnagyobb cégei közül, még ha óvatosan is, de egyértelmű kritikát fogalmaztak meg. A Coca-Cola közleménye például úgy fogalmazott, hogy a washingtoni zavargások

„sértették az amerikai demokrácia ideálját”.

Az üdítőitalgyártónál minden bizonnyal azért is fontosnak érezték, hogy megszólaljanak, mert Atlantában van a főhadiszállásuk, annak a Georgia államnak a fővárosában, amely a Trumpék által elcsaltnak hazudott választás legfontosabb csatatere volt.

3. Szakítás

Az amerikai pártfinanszírozás egyik jellegzetessége, hogy nem csak magánszemélyek, de cégek is rendszeresen, komoly összegekkel támogatnak politikai szereplőket. Az igazán nagy cégek a Republikánus és a Demokrata Pártot egyaránt, hiszen elemei érdekük mindkét meghatározó politikai erővel jóban lenni. Ezeknek a támogatásoknak így nincs feltétlenül köze ahhoz, hogy egy cég tulajdonosai, vezetői vagy alkalmazottai melyik politikai oldalt preferálják.

Most azonban nehéz eltekinteni attól a ténytől, hogy a Capitolium ostromához republikánus politikusok hergelték fel a tömeget. Ráadásul mikor a képviselők ismét összeültek dolgozni, 147 republikánus kitartott amellett, hogy Joe Biden teljesen szabályos elnökké választását nem szabad megerősíteni. Ennek megfelelően pedig több nagy cég is úgy döntött, hogy nem támogatja tovább a pártot, vagy azokat a konkrét republikánus politikusokat, akik szavazatukkal megpróbálták megdönteni az amerikai demokráciát.

Az Amazon szerint

„figyelembe véve az elfogadhatatlan kísérletet egy törvényes demokratikus folyamat aláásására, az Amazon felfüggesztette a támogatását a Kongresszus valamennyi olyan tagja számára, aki az amerikai elnökválasztás eredményének megváltoztatására szavazott”.

4. Szakítás, de mindenkivel

Több nagy cég, köztük a Facebook és a Google is úgy döntött, hogy minden politikai támogatást felfüggesztenek, így sem a republikánusok, sem a demokraták nem kapnak tőlük egy fillért sem.

Nem sok kétség fér ahhoz, hogy a most hirtelen politikai öntudatra ébredő cégeket elsősorban nem az amerikai demokrácia és társadalom miatti aggódás motiválja, hanem jól felfogott anyagi érdekeik.

Különösen szembetűnő ez a most Trumpot letiltó közösségimédia-felületeknél, amelyek évekig szótlanul tűrték a minden bizonnyal saját szabályaikba is ütköző demokráciaellenes uszítást, és csak akkor léptek fel az elnök ellen, amikor az már csak béna kacsaként számolja a napokat, amiket még a Fehér Házban tölthet.

Az is egyértelmű, hogy a négy felsorolt módszer közül messze a negyedik a legcinikusabb. Évtizedekig támogatni mindkét nagy politikai pártot, majd a mostani események után úgy dönteni, hogy akkor inkább egyiket sem, mintha a két oldal egyaránt hibáztatható lenne azért, ami Washingtonban történt, majdnem olyan káros, mint a Capitolium ostroma.

Ma még senki nem tudja, hogy ezek az intézkedések, a céges szakítások mindkét párttal vagy csak a republikánusokkal, meddig tartanak. Amerikában 2022 novemberében lesz legközelebb képviselőválasztás, aminek kampányában a jelölteknek sok pénzre lesz szüksége, de addig olyan nagy összegek nem kellenek nekik. Így most tulajdonképpen egy évig a vállalatok úgy csinálhatnak, mintha büntetnék a politikusokat, a politikusoknak pedig ez nem fog különösebben komoly gondot okozni.

Ennél már csak az az érdekesebb kérdés, hogy a most az anyagi támogatás megvonása, a gyújtó hangú nyilatkozatok és a szerződések felbontása mellett döntő amerikai cégek a nemzetközi piacon mihez fognak kezdeni.

A Trump Twitterről letiltásán felháborodóknak abban mindenképpen igazuk van, hogy a cég a demokratikus normákat az amerikai elnöknél jóval durvábban taposó politikusokat szabadon enged megszólalni és esetenként uszítani is. Január 6-a óta volt néhány jele annak, hogy a nagy techcégek az eddigieknél erélyesebben lépnek fel ilyen tartalmak ellen, ugandai politikusokat és kínai diplomatákat is letiltottak. Lehet, hogy hirtelen aggódni kezdtek a globális demokratikus normákért, de persze az is, hogy csak jó pontokat szeretnének szerezni annál a Biden-adminisztrációnál, amely akár a kvázi-monopolhelyzetben lévő nagy techcégek megrendszabályozását és feldarabolását is napirendre veheti.

De a nemzetközi kettős mérce nem csak az amerikai techipar esetében merül most fel. Érdekes például azt látni, hogy olyan hatalmas fegyvergyártó cégek, mint a Raytheon vagy a Northrop Grumnam, amelyek rendszeresen üzletelnek a világ legsötétebb diktatúráival, most annyira kikészültek egy washingtoni épület elfuserált ostromától, hogy minden amerikai politikus támogatását felfüggesztették, nehogy az rossz fényt vessen rájuk.