A 444 írta meg elsőként tavaly augusztus elején, hogy a Pest megyei Ócsa önkormányzata komoly bérletidíj-emelést tervez a 2019-ben a tulajdonába került devizahiteles lakótelepen. Az önkormányzat a tulajdonba vételtől számítva két évre vállalta, hogy változatlan feltételek mellett adja ki a telepen található ingatlanokat. A moratórium lejártával, 2021 januárjával azonban, főszabály szerint, rögtön minden lakás bérleti díját több mint háromszorosára emelték, amitől csak azon bérlők esetében tértek el, akik rászorultsági alapon sikeresen kérvényezik a bérleti díj mérséklését.
A lakbéremelés hidegzuhanyként érte a telep lakóit, akik riportunk készültekor azt mondták a 444-nek, attól félnek, nem lesznek képesek kigazdálkodni ekkora emelést úgy, hogy sokan továbbra sem tudtak kikecmeregni a devizahitelük bedőlése jelentette adósságcsapdából. Másfelől értetlenül álltak a tény előtt, hogy az ócsai önkormányzat a válság közepén egy tollvonással piaci alapú bérleményeket csinálna az eredetileg szociális alapon épült telepi ingatlanokból.
Ahogyan a fent említett lakbérmérséklési kérelmek leadási határideje közeledett, sok lakó úgy döntött, inkább együttműködik az önkormányzattal az igazságtalannak tartott szabálymódosításban. De szeptember közepén még mindig voltak, akik ellenálltak.
Azóta több fejlemény is történt a lakópark ügyében:
Az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős kormányhivatal az Utcajogász Egyesület közérdekű bejelentése miatt vizsgálták az ügyet. A szervezet a bejelentésében azt kifogásolta, hogy Ócsa Város Önkormányzata tavaly nyáron „társadalmi egyeztetés nélkül, zárt ülésen döntött az önkormányzati lakók lakbérének emeléséről”.
Szerintük ezt nem tehették volna, a lakástörvény szerint ugyanis az önkormányzatoknak „kötelező kikérni a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét, ha a lakásrendeletüket módosítani szeretnék”, sőt, hirdetményt is közzé kell tenniük a tervezett módosításról.
„A jogszabály célja, hogy az önkormányzati lakásban lakók érdekei is hangot kapjanak, mielőtt az önkormányzat döntést hoz a sorsukról”
- hangsúlyozza az Utcajogász január 16-án kiadott közleménye.
Az ócsai önkormányzat egy másik ponton is törvényt sértett a rendelet meghozatalakor, állítja az Utcajogász: amikor zárt ülésen tárgyalta a lakbérmódosító rendeletet. Az önkormányzati törvény ezt ugyanis csak tételesen felsorolt kivételes esetekben engedni, lakbéremelés esetén semmiképp - írják.
A Pest Megyei Kormányhivatal viszont nem így látta.
Az Utcajogász közleménye szerint a hivatal válaszban Tarnai Richárd kormánymegbízott közli velük:
nem találtak problémátabban, ahogy az önkormányzat eljárt a devizahiteles lakópark ügyében.
A kormányhivatal szerint az Alkotmánybíróság több esetben is kimondta, hogy nem alkotmányellenes, ha egy rendelet meghozatalakor nem kerül sor társadalmi egyeztetésre. Ha pedig a zárt ülésről utána közzéteszik annak jegyzőkönyvét, az szerintük megfelel a törvényi követelményeknek.
Az Utcajogász szerint azonban a kormányhivatal válasza megkerüli a valódi problémát:
„Mi nem is az Alaptörvény megsértését, hanem a Lakástörvény megsértését kifogásoltuk”
- állítják. Ha pedig a kormányhivatal törvénysértést észlel az önkormányzatoknál, akkor fel kellene szólítania őket a mulasztás megszüntetésére.
A zárt üléssel kapcsolatos panaszukra kapott hivatali válasz szerintük még aggasztóbb. Eszerint ugyanis a kormányhivatal számára „elég demokratikus” már az is, „ha utólag értesülni lehet valahogy a helyi közügyek menetéről”.
Közleményük végén azt is megjegyzik, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal válaszát, a rá vonatkozó jogszabályokat megsértve, bőven a közérdekű bejelentések megválaszolására rendelkezésükre álló 30 napos határidején túl küldte el az Utcajogásznak. Nem is akármekkora időtúllépéssel: a 2020. október 26-án érkezett bejelentésre csak idén január 13-án reagáltak.
A veszélyhelyzet lejárta után most már elkerülhetetlennek tűnő lakbéremelés a lakótelepen 72 családot érint. Bukodi Károly polgármester a hivatkozott december végi Index-cikkben azt állítja, közülük az eddig elbírált kérelmek alapján
Bukodi akkor azt mondta, az ezután piaci alapon bérlők közül „15 bérlő csak azért került ebbe a besorolásba, mert az eredeti szeptember 30-ai határidőig, illetve a meghosszabbított határidőig, október 15-ig sem adtak be kérelmet szociális lakbér megállapítása iránt”. Hozzátette, még 12 kérelem elbírálása, hiánypótlás miatt, folyamatban van.