Lassan halad az oltás, ezért késhet a kilábalás Európában

február 3., szerda 14:36

Egy jó és egy rossz hírrel indul a 2021-es év az európai gazdaság szereplőinek: van oltás, tehát már látszik a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság vége, viszont egyelőre úgy tűnik, hogy csak lassan sikerül beoltani a lakosságot, így csak később lehet feloldani a korlátozásokat, mint azt sokan remélték 2020 végén. Ha viszont egyszer elkezdődhet a nyitás, a kilábalás egészen máshogy néz majd ki, mint más válságoknál.

Az Eurostat legfrissebb, kedden megjelent előzetes adatai szerint az Európai Unió egészében 0,5 százalékkal, az Eurózónában pedig 0,7 százalékkal esett vissza a GDP növekedése 2020 utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest.

Az EU statisztikai hivatala most úgy számol, hogy 2020 egészében az EU gazdasága 6,4 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Gazdasági elemzők pedig úgy látják, hogy

hiába van már több engedélyezett oltás és indult el azok tömeges beadása, ennek ellenére 2021 első három hónapjában is recesszióban lesz az európai gazdaság.Az ipari termelés a járvány első hullámában leállt ugyan, azóta viszont nagyrészt helyre állt és nem is esett vissza annyira a második hullám alatt, sőt, 2020 őszére már majdnem visszaállt az egy évvel korábbi szintre. A európai gazdaság növekedése most attól függ, hogy a szolgáltatások mikor indulhatnak újra, vagyis mikor nyithatnak ki megint az éttermek, szállodák, mikor lehet újra utazni, konditerembe menni. Az viszont, hogy a kormányok mikor mernek majd nyitni, függ az oltás ütemétől és az új variánsok terjedésétől.

Minden az oltástól függ

Ami az oltást illeti, ebben az Európai Unió rosszabbul áll, mint remélni lehetett tavaly év végén, amikor elindult a vakcináció. A New York Times azt írja, hogy az EU 27 tagállamában eddig a lakosság mindössze 2,5 százalékát sikerült beoltani legalább első körben, vagyis még ezeknek az embereknek is meg kellene kapniuk a második oltást, hogy védettek legyenek. Más országok ennél jobban állnak, az Egyesült Államokban már a lakosság 7 százalékát beoltották, és az uniós vakcina programban már nem közösködő, sőt, az AstraZeneca cég vakcinái miatt az EU-val konfliktusba is kerülő Egyesült Királyságban pedig már 11 százaléknál jár az oltottság. Ez azt is jelenti, hogy ezekben az országokban hamarabb lehet majd nyitni és gyorsabban kezdődhet el a gazdaság kilábalása

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégiai vezetője szerint most arra lehet számítani, hogy az EU-ban május előtt nem igazán kezdődik majd el a lazítás. Az elemző szerint ugyan most pesszimistán nyilatkoznak az európai politikusok - részben talán pent azért, hogy rábírják az embereket az oltásra - de talán lehet remélni, hogy a gyártási nehézségekkel és kiélezett konfliktusokkal együtt is április végére - május elejére már lesz elég oltás ahhoz, hogy aztán elkezdődhessen a kilábalás. Móró úgy látja, hogy

Az idei első negyedévben még 2,5 - 3 százalékkal visszaeshet az uniós GDP, a második negyedévben viszont már elindulhat egy enyhe javulás. Persze még nagyon sok a bizonytalanság, például nem tudni, hogy az új variánsok, amelyek terjedésétől nagyon tartanak az európai politikusok, hogy reagálnak az oltásokra és okoznak-e újabb megbetegedési hullámot. És attól is függ, hogy a közeljövőben hogyan alakul az oltás ellátottság. Móró szerint be kell látni, hogy az Európai Bizottság vétett hibákat az oltásokkal kapcsolatban, például nagyon sokáig vitatkozott a cégekkel arról, hogy kinek kell majd felelősséget vállalnia azért, ha problémák merülnek fel a vakcinákkal. Az amerikai kormány ezt a felelősséget kezdetektől fogva felvállalta, emiatt ott hamarabb is elindulhatott az oltás.

Ebben a helyzetben az elemző szerint gazdasági értelemben racionális döntés a magyar kormánytól, hogy az uniós beszerzésen kívül is próbál oltásokat szerezni, hiszen minél hamarabb be lehet oltani elég embert, annál hamarabb lehet itthon is nyitni.

Nem kilábalás, kilövés jöhet a nyáron

Ha minden jól megy, akkor a legtöbb elemző szerint a nyáron azért már nagyjából visszaállhat az élet a normális kerékvágásba. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője szerint július-augusztusra már helyre állhat az élet. A kilábalás pedig teljesen más lesz, mint a korábbi válságok után,

A nyitással ugyanis egyszerre szabadul majd rá a gazdaságra az addig otthon ülő emberek pénze. Más válságokkal ellentétben a koronavírus alatt az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és Magyarországon is sokaknak komoly megtakarításai halmozódtak föl. Bár sokan veszítették el az állásukat és számos vállalkozás van nagyon rossz helyzetben vagy akár csődközelben, a lakosság egy része tudott otthonról dolgozni, tőlünk nyugatabbra pedig az államok a magyar kormánynál bőkezűbben támogatták a munkanélkülieket és azokat, akik a járvány miatt nem tudtak dolgozni. A bezártság miatt viszont az emberek egyszerűen kevesebb pénzt tudtak költeni, mert nem utaztak, nem jártak étterembe, elhalasztottak bizonyos vásárlásokat. Ha pedig kinyit a gazdaság, ez a felgyülemlett kereslet egyszerre zúdul majd rá a gazdaságra.

Mindez több dolgot is eredményezhet. Egyrészt várhatóan az első negyedéves recesszió és a második negyedéves gyengélkedés után nagyon visszapattan majd a GDP. Viszont a megnövekedett kereslet nem találkozik majd elég kínálattal: a járvány után kevesebb étterem, szálloda, egyéb szolgáltató tud majd kinyitni, mint amennyinek be kellett zárnia tavaly tavasszal, és várhatóan az üzletek sem tudják majd rögtön kiszolgálni a megnövekedett keresletet. A durván megnövekedett kereslet és ezt nehezen kiszolgáló kapacitások pedig áruhiányhoz, várólistákhoz és általában komoly inflációnövekedéshez vezet majd.

Az eurózónában már így is jóval nagyobb volt az infláció januárban, mint decemberben, 0,3 százalékról 0,9 százalékra ugrott. Ez pedig Móricz Dániel szerint egy hosszabb távú trend is lehet majd az év második felétől. Ezt viszont a jegybankok várhatóan igyekeznek majd menedzselni anélkül, hogy komolyan szigorítani kelljen a hosszútávú kamatfeltételeken. A kormányoktól sem várható ilyen esetben nagy költségvetési szigor, mert a politikusok jobban tartanak attól, hogy a szigorításokkal újra gazdasági visszaesést okoznak, mint attól, hogy a járvány alatt minden államban megnőtt a költségvetési hiány.