A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban most talán nincs égetőbb kérdés az oltásoknál. Már Magyarországon is egyre több vakcina elérhető, és már a magyar közönség is ismerkedik az olyan kifejezésekkel, mint az mRNS vagy az adenovírus. Ezzel együtt nagyon sok a kérdés merül föl az oltásokról, melyik a jobb, melyiknek milyen mellékhatásai lehetnek, melyik a megbízhatóbb. És mint mindig, amikor egy tudományos kérdés kerül a figyelem középpontjába, sok a félreértés és a félelem.
A Pozitív podcast legújabb adásában ezért a 444 munkatársainak és támogatóinak bevonásával igyekeztünk összeszedni az oltásokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és föltettük ezeket egy szakértőnek. Ez a szakértő Nagy Eszter orvoskutató, a bécsi Cebina biotechnológiai cég alapítója és vezetője, aki 20 éve foglalkozik gyógyszer, azon belül vakcinafejlesztéssel. A Cebina többek között egy koronavírus-vakcina fejlesztésével is foglalkozik, a járvány alatt pedig együttműködött a pécsi és a bécsi egyetem kutatóival is.
Az adásban átbeszéljük, hogy milyen különbségek vannak az oltási technológiák között, hogy mit lehet tudni a védettségről, amit az oltások adnak, és hogy milyen csoportoknak melyik vakcina lehet előnyösebb. Szó lesz például arról, hogy az adenovírusokat használó vakcinákat, mint amilyen az AstraZeneca és a Szputnyik V, nem lehet évente újra használni, márpedig úgy néz ki, hogy nem 2021 lesz az egyetlen év, amikor a Sars-Cov-2 ellen be kell oltassuk magunkat. Arról is beszélünk, hogy miért mondják egyes oltásokról, hogy azokat időseknek nem érdemes adni, hogy lehet-e kismamákat oltani és hogy hogyan tudják a vakcinagyártók fölvenni a versenyt a mutálódó koronavírussal.
Nagy Eszter szerint bár komoly veszélyt jelentenek a variánsok, ha elég gyorsan haladna az oltás, akkor a további mutánsok kialakulásának az esélyét is le lehetne csökkenteni. A szakértő úgy látja, hogy jó dolog, hogy Magyarországon különböző technológiákat használó vakcinák is elérhetők, mert még nem derült ki, hogy melyik megoldás a legjobb a vírussal szemben. És bár vannak lényeges különbségek az oltások között, minden vakcina jó, ami már legalább 80 százalékban hatásos.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcast oldalán is.
2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?
Volt idő, amikor mindenki a kis kovászát nevelgette. De ha nem vagyunk bezárva, akkor is marad kapacitás a kovászolásra? Mi szól egyáltalán mellette?
Ha a magyar gazdaság vissza tud térni az európai integrációs pályára, akkor évi 2-3 százalékos növekedésre van esély. Ha viszont marad a jelenlegi irány, és még jobban kisodródunk az unióból, akkor biztos a leszakadás. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk.
Nem látta valaki a tizenkettedik imámot? Milyen meccset nézzen egy ajatollah? Rendszerbebetonozás bombákkal. Állami kultúrház. Mi és a MI. Súlyemelők az uszodában. Múmia bácsi kipattan a vízből.
Nem látta valaki a tizenkettedik imámot? Milyen meccset nézzen egy ajatollah? Rendszerbebetonozás bombákkal. Állami kultúrház. Mi és a MI. Súlyemelők az uszodában. Múmia bácsi kipattan a vízből.