menu
search
account_circle
A kormány az ENSZ oktatási jelentéséről is azt gondolja, olyan mintha Brüsszelben írták volna
A napokban Magyarországon járt az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, Farída Sahíd, aki jelentést is készített a magyar oktatási rendszerről, a témában Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel is egyeztetett két órán keresztül. A tárcavezető erről egy Facebook-videóban számolt be, amelyben három dolgot nagyon fontosnak tartott megemlíteni:
- Az ENSZ megbízottja „nem más, mint pakisztáni volt nőjogi, most pedig emberjogi aktivista.
- „Olyan, mintha Brüsszelben írták volna.”
- „Olyan, mintha Brüsszel Péter meg Manfred Weber írták volna.”
Azok után ez nem is meglepő, hogy Hankó szerint ő két órán keresztül sorolta a magyar felsőoktatás sikereit, beszámolt arról „az innovációról, amit megújítottak”, a megbízott jelentéséből azonban „egy szó sem igaz”.
„Ez a mai tárgyalás is azt mutatta, hogy ugyanúgy, mint Brüsszelben, itt az ENSZ-megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket. De mi akkor is a magyar egyetemisták, a magyar kutatók érdekében a világ legjobb egyetemeivé tesszük a magyar egyetemeket közösen, lesz top 100 egyetem és igenis 2030-ra Magyarország a 10 leginnovatívabb ország lesz Európában”, mondta a miniszter.
De mi is áll abban a jelentésben?
Az MTI szerint az ENSZ megbízott az alábbiakat állapította meg a magyar oktatási rendszerről:
- A magyar oktatási rendszer gazdag hagyományokkal rendelkezik.
- Az iskolákban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra, hogy az oktatás kompetenciaalapúvá váljon.
- A felvételi vizsgákon gyakran nem foglalkoznak a vizsgázók egyéb tantárgyakban megmutatkozó tehetségével, és többnyire a matematika, illetve a magyar irodalom- és nyelv-jegyeik határozzák meg gyakran az egész további jövőjüket az oktatásban.
- A diákok és a szülők, akikkel találkozott, nagyfokú stresszről és szorongásról számoltak be neki a vizsgarendszer miatt.
- Erősíteni kell a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is, példaként a különleges nevelési igényű diákokat említette.
- Még mindig nagyon kevés iskolapszichológus van, miközben a mentális problémákkal küzdő diákok száma egyre nő (nemcsak Magyarországon, világszerte is).
- A szakmunkásképzők önmagukban nem tudják biztosítani a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, és kiegészítő oktatási programokat javasolt.
- A tantervekkel összefüggésben nagyobb rugalmasságot sürgetett az intézményektől.
- Aggodalmát fejezte ki a pályaelhagyások magas magyarországi száma miatt, és sürgette a pedagógusoktatás erősítését, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákokhoz szükséges képesítésekre.
- Engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül, továbbá hangsúlyozta az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát.
- Az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az állami iskoláknál.
A TÁRKI legfrissebb Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány sem fest túl jó képet a magyar oktatási rendszerről, megállapításuk szerint elhasalnak a magyar diákok, ha életszerű matekfeladatot kell megoldaniuk.