50 milliárd forintba kerülhetett a kínai vakcina
2021 február 11., 12:43
Jött EU-s pénz a covid ellen, csak a kormány nem beszél róla
Visszatérő panasza volt a magyar kormánynak 2020-ban, hogy az EU nem segíti a járvány elleni védekezést. Tavaly március végén például Orbán Viktor azt mondta, hogy míg Kína és a Türk Tanács érdemi segítséget nyújt Magyarországnak a járvány elleni küzdelemben, addig az EU semmit sem ad:
"Tehát mi erős Európát akarunk, de azt is be kell látni, hogy ennek a szövetségnek, az Európai Uniónak vannak gyengeségei. Most, amikor például itt ez a járványhelyzet, akkor ezek különösképpen is megmutatkoznak, és persze együttműködünk, különösképpen a szomszédainkkal, a V4-ekkel külön tárgyaltam tegnap. De látni kell, hogy segítség innen nem nagyon jön. Segítséget a kínaiaktól kaptunk, és a Türk Tanács tagjaihoz fordultam, ahol Magyarország is tag, hogy adjanak segítséget, és onnan kaptunk is. Így áll ebben a pillanatban a helyzet. Ettől még mi maradunk az Európai Unió tagjai. Mi ebbe a nyugati szövetségbe tartozunk, itt van a mi otthonunk, itt kell egymást kölcsönösen segíteni, de látni kell, hogy most nem innen, belülről jön a segítség."
Azóta eltelt majdnem egy év. Ezalatt nagyon sok pénzért rengeteg lélegeztetőgépet vett a kormány jórészt kínai cégektől, és most vakcina is érkezett onnan, a jelek szerint nem túl olcsón. Viszont számos EU-s programon keresztül milliárdok érkeztek Magyarországra, amelyeket a kormány felhasznált a védekezésre. Leginkább cégeknek nyújtott támogatásokra költötték, és így a pénz egy jelentős része a kormányhoz közel álló nagyvállalkozókhoz kerülhetett.
Átcsoportosított és itt hagyott milliárdok
Új pénzt valóban nem sokat tudott felszabadítani az Európai Bizottság, hiszen csak azzal a költségvetéssel rendelkezhetett, amit a tagállamok még 2013-ban megszavaztak számára. (2021-től kezdődött az új pénzügyi ciklus, amibe már beleraktak egy óriási, majdnem a teljes hétéves költségvetést elérő újjáépítési csomagot is, innen várhatóan már az idén le lehet hívni friss pénzeket is.)
Ám már tavaly is lehetett mozgósítani európai forrásokat a járvány elleni küzdelemhez, elég sokat. Ezekről Ujhelyi István szocialista EP-képviselő rakott ki egy összesítést csütörtök reggel az oldalára, amit kiegészítettünk a saját gyűjtésünkkel is.
Lazán lehetett költeni
Az EU egyik első intézkedése volt a járvány tavaly tavaszi megjelenésekor, hogy a 2014-2020 között járó, addig el nem költött EU-s támogatásokat felszabadította a szokásos kifizetési procedúra alól. A bonyolult pályáztatási rendszer, és a számlák bemutatását előíró utófinanszírozás alól minden ország felmentést kapott. Lényegében azt mondta az Európai Bizottság, hogy ami pénz maradt, azt szabadon el lehet költeni, csak meg kell indokolni, hogy ez miért segíti a járvány hatásainak enyhítését, de a papírmunkát is ráér utólag elvégezni. Sőt, a már pályázatokon lekötött, de még ki nem fizetett pénzeket is át lehetett csoportosítani.
E rendszerben Magyarországnak a Bizottság számításai szerint 5,6 milliárd euró (kb. 2000 milliárd forint) jutott - a magyar kormány szerint viszont semmi sem.
Ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy az Európai Bizottság arra mutatott rá, hogy ennyi pénzt még nem hívott le Magyarország a 2014-20-as költségvetés támogatási keretéből. A magyar kormány viszont azzal érvelt, hogy ezt a pénzt papíron már rég elosztotta a pályázók között, csak még nincsenek olyan állapotban a megvalósítások, hogy a számlákat Magyarország leadhatta volna Brüsszelben. Átcsoportosítani pedig a magyar kormány nem igazán akart, mondván aki már egyszer megnyerte a pénzt, attól mi alapján vegye el. Erről a vitáról annak idején elég részletesen írtunk "Rengeteg EU-pénzt tudna a kormány a járványra átcsoportosítani, ha akarna" címmel.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány tavaly tavasszal azt mondta, hogy ez az átcsoportosítási lehetőség olyan, mint halottnak a csók, a valóságban az év végéig összesen 320 millió euró (115 milliárd forint) átcsoportosítását hagyatta jóvá Brüsszellel az EU összesítése szerint, azzal az indokkal, hogy ebből a bajba jutott kis- és közepes vállalkozásokat támogatja, a szokásos pályáztatási programokon kívül.
Az Ujhelyi István által kirakott összesítésben az szerepel, hogy további 861 millió eurót (307 milliárd forintot) nyerhetett Magyarország azzal, hogy egyelőre nem kellett visszautalnia a 2019-es programok előfinanszírozására kapott pénzt - ezt tavaly júniusban kellett volna visszautalni Brüsszelnek. Ahogy a 2020-as pályázatok után járó 607 millió euró (217 milliárd forint) előfinanszírozási csomag brüsszeli utalását is előre hozták tavaly tavasszal, további lehetőséget adva a gyors pénzköltésre.
Ezek nem rendkívüli pénzek, csak rugalmasabban használhatók, és gyorsabban elkölthetők, mint ahogy eredetileg lehetett volna számolni velük. Összességében több mint 600 milliárd forint, egy éven belül elkölthető pénzről van szó, amit mind a járvány okozta gazdasági problémák kezelésére költhetett a kormány.
Az Ujhelyi-féle összesítésből az is kiderül, hogy legalább három, hivatalosan hazai támogatási programba is befolyathattak ezekből a pénzekből. A helyzet érdekessége, hogy a három érintett nagy támogatási akcióból kettőt már 2020. április 17-én jóváhagyatott a magyar kormány Brüsszellel, mégpedig úgy, hogy Budapest jelezte, hogy az EU-s támogatások átcsoportosítását is felhasználják ezekben a programokban.
A brüsszeli jóváhagyás 20 nappal azután történt, hogy Orbán elmondta a Kossuth Rádió hallgatóinak, hogy rajtunk csak a türkök és kínaiak segítenek. Jó eséllyel addigra a magyar kérelem már bent volt Brüsszelben.
A három program:
- 350 milliárd forint a járvány miatt bajba került cégeknek, mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig, támogatás, kölcsön és tőkefinanszírozás formájában, amihez a kormány átcsoportosításokkal pénzt mozgósít az összes lehetséges brüsszeli támogatási keretből, úgymint regionális fejlesztési, szociális, kohéziós, vidékfejlesztési és halászati támogatásokat is - az Európai Bizottság által 2020. április 17-én jóváhagyva,
- 31,5 milliárd forint bértámogatási program kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégeknek, amihez a kormány felhasználhatja a regionális fejlesztési és a szociális alapból Magyarországnak járó EU-s pénzeket - az Európai Bizottság által szintén 2020. április 17-én jóváhagyva,
- 47,5 milliárd forint a vendéglátóipari, kulturális és sport szektor illetve szálláshely-szolgáltatók megsegítésére, bértámogatás formájában, amelynek egy része szintén átcsoportosított 2014-20-as EU-s támogatásokból van - az Európai Bizottság által 2020. december 10-én jóváhagyva.
Az összesen 115 milliárd forintos magyar átcsoportosítást feltehetően ez a három program szívta fel.
A bértámogatás EU-s hitelből mehetett
Részben tehát bértámogatásra ment az EU pénze, mint láttuk, de az igazán komoly brüsszeli támogatás erre a célra egy másik, kifejezetten a járvány miatt megnyitott keretből érkezett.
Magyarország ugyanis tavaly két részletben lehívta a SURE nevű, kifejezetten a járvány okozta gondok enyhítésére életre hívott EU-s programból járó 504 millió eurót (180 milliárd forintot).
Ezt a pénzt bérkiegészítésre és egészségügyi kiadásokra lehet elkölteni. Ez valójában hitel (szemben a fentiekben tárgyalt, vissza nem térítendő támogatásokkal), de sokkal jobb feltételekkel folyósítja az Európai Bizottság, mintha piaci alapon venné fel az ország.
Rendkívüli támogatás
Ezen felül Magyarország tavaly lehívott 26,5 millió eurót (9,4 milliárd forintot) az EU Szolidaritási Alapjából - ez természeti katasztrófák enyhítésére van eredetileg, de a 2020-ig el nem költött részét a tagállamok megkaphatták járványügyi intézkedésekre, ha kérték. Magyarország kérte, és megkapta.
Korlátok feloldása
Összesen közel 200 milliárd forintnyi program esetében kért és kapott felmentést a magyar kormány az állami támogatásokat korlátozó EU-s szabályok alól. Ezek alapján olyan cégek kaphattak különbözőféle támogatásokat (örökbe adott pénzt, kedvezményes hitelt vagy bértámogatást), amelyeket súlyosan érintett a járvány. E programokba folyatták be részben azokat az EU-s pénzeket is, amelyek az átcsoportosításokkal illetve a visszautalások elhalasztásával szabadultak fel.
És az igazán nagy pénzek csak most jönnek majd - köszönhetően annak is, hogy Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU idei költségvetését.
A cikk elkészítését az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatta.
