• Két éve tart a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) bizarr játéka egymással, és a legfrissebb fejlemények szerint minden lehetőség adott a megoldás elodázására.
• Ezúttal az EPP frakciójának vezetői tettek egy gesztust, hogy a szakítás ne történhessen meg ezen a héten sem.

A Fideszt 2019 tavaszán, az EP-választás előtt akarták először komolyan kizárni az EPP-ből, miután a magyar kormány Jean-Claude Junckert, az akkori bizottsági elnököt (és egyben néppárti politikust) gúnyoló plakátkampányt indított.

Végül az a sajátos megoldás született, hogy a párt tagságát felfüggesztették (a Fidesz azt állította, hogy önmagát függesztette fel), és három veterán politikust, úgynevezett bölcseket bíztak meg, hogy vizsgálják ki az ügyet.

Közben megalakult az új, 2019 májusában megválasztott Európai Parlament, ahol a fideszes képviselők ugyanúgy a néppárti frakcióhoz csatlakoztak, mint ahogy voltak a párt felfüggesztése előtt is. Megkapták a nekik járó bizottsági helyeket és pozíciókat, a felfüggesztés gyakorlati hatása csak annyi volt, hogy Orbán Viktor nem vehetett már részt az EU-csúcsokat megelőző, néppárti miniszterelnökök találkozóin.

A három bölcs közel egy évig vizsgálódott, mire leadták a jelentésüket Donald Tusknak, az EPP 2019 novemberében megválasztott elnökének, aki azonban nem hozta nyilvánosságra a szöveget. Hamar kiszivárgott, hogy a három, bölcsnek nevezett politikus képtelen volt eldönteni, hogy mi legyen a Fideszszel, így a jelentés lényegében használhatatlan volt.

Tavaly februárban ezért az EPP kongresszusa ezért úgy döntött, hogy nem kell dönteni: fenntartották a Fidesz felfüggesztését, azzal, hogy 2021 első feléig tovább vizsgálják a helyzetet.

Decemberre a kizárást óhajtók ismét aktivizálódtak, amikor a magyar kormány az EU-s költségvetés vétójával fenyegetőzött, illetve amikor a vitában Deutsch Tamás a Gestapo módszereihez hasonlította a frakcióvezető, Manfred Weber stílusát. A türelmetlenek kezdeményezték Deutsch kizárását a frakcióból, de ő kétszer bocsánatot kért, így elmaradt a szavazás. Annyit viszont a Fidesz-ellenesek elértek, hogy kineveztek egy bizottságot, hogy átírja a frakció belső szabályzatát az új tagok felvételét és a régiek kizárását illetően.

A munkával nagyjából el is készültek idén februárban, és 26-án egy olyan változatot terjesztettek be, aminek lényegi pontja, hogy ezentúl ne csak egyenként lehessen kizárni tagokat a frakcióból, hanem egy teljes pártot is. Az egészet nyilvánvalóan a Fidesz ellen készítették, hogy ha már a teljes párt nem bír dönteni két év felfüggesztés után sem, akkor legalább a frakció szabadulhasson meg a többek számára kellemetlen kollégáktól.

Orbán Viktor 28-án közbelépett. Írt egy levelet Manfred Weber frakcióvezetőnek, miszerint ha a 26-án beterjesztett változatot a párt frakciója elfogadja, akkor a fideszesek elhagyják a képviselőcsoportot, és nem várják meg, hogy az új szabályok alapján szavazzanak a kizárásukról is. A szavazás szerda délelőtt lesz, és sokak számára hihetőnek látszott, hogy ezúttal tényleg véget ér a móka, és a Fidesz és a Néppárt útjai örökre szétválnak.

De hétfőn este a Néppárt vezetése egy kissé átvariálta a frakciószabályzat módosítóját. Benne maradt a legtöbb rész, amit Orbán kifogásolt, de egy pontban komoly gesztust tettek a Fidesznek: míg a 26-i változat szerint feles többséggel ki lehetett volna rakni egy pártot a frakcióból, addig az új változat szerint ehhez már kétharmad kellene.

És ami a lényeg: az átvariált szöveg már nem a 26-i, azaz ha el is fogadják, akkor sem érvényes Orbán fenyegetése, és a fideszeseknek nem kell kilépniük.

Vagyis úgy néz ki, hogy a fideszesek továbbra is maradnak a frakcióban, és ha lesz is belátható időn belül szavazás a kizárásukról, sokkal több szavazat kellene hozzá, mint azt az elmúlt napok tervei sugallták.