A sztrájk, amiben még a Fidesz is a német autóipari multi ellen fordult

március 4., csütörtök 5:03

Az elmúlt napokban olyan történt Magyarországon, ami még talán soha. Jó, ez sok mindenre igaz lehetne az egészségügyi dolgozók csoportos kilépésétől a Fidesz az Európai Néppárt frakciójábaból való kiszuszakolásáig, de itt nem erre gondolok. Hanem arra az esetre, amikor a Fidesz egy prominens politikusa egy német autóipari multi és magyar munkásai közötti vitában a munkások mellé állt, és morcos pedellusként hordta le a német multit. A kérdéses magyar politikus Lázár János, a cég pedig a Continental, annak is a makói gumigyára, amelyben kedden sztrájkolni kezdtek a munkások. Lázár János, aki a terület parlamenti képviselője, pedig a Facebook oldalán adta a világ tudtára, hogy úgy látja, az igazság a gumigyári munkások oldalán van.

Lázár Jánosnak mondjuk korábban sem kellett sok biztatás, hogy szidjon multinacionális vállalatokat, de a kormány már 10 éve bejáratott politikájának megfelelően ezt eddig csak bizonyos multikkal volt szabad megcsinálni: élelmiszerláncokkal, bankokkal, közműcégekkel. De exportra termelő, autókba való dolgokat gyártó német vállalatok eddig inkább sok pénzt, no meg a munkások és a cégek viszonyát a cégek érdekei szerint alakító törvényeket kaptak a kormánypárttól, nem lelki fröccsöket.

Sztrájk vs. kommunikációs hadviselés

A Continental a világ egyik legnagyobb autóipari beszállító cége, amelynek Veszprémben, Budapesten, Nyíregyházán és Vácott is vannak üzemei, Makón pedig gumigyára van. Ez utóbbiban már egy ideje vita van a dolgozókat képviselő egyik szakszervezet, a Magyar Gumiipari Szakszervezet és a gyár vezetése között, ami miatt már februárban is tartottak több rövidebb, figyelmeztető sztrájkot, kedden 14 órától pedig határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

A konfliktus lényege az, hogy a cég felmondta a kollektív szerződéseket, az abban foglalt vállalások közül kimazsolázott párat, amelyeket egyoldalú kötelezességvállalásként, viszonylag rövid időre, egy évre megtartana. Majd ezek alapján egy új szerződést tolt a szakszervezetek elé, hogy ezt legyenek szívesek aláírni, bármiféle egyeztetés vagy tárgyalás nélkül. A szakszervezeti tagok azt sejtik a dolog mögött, hogy az MGSZ nem volt hajlandó hozzájárulni a járvány első hulláma alatt, hogy a makói gyár a munkaidőkeretet átírva a 2021-es szabadságokat is előrehozza, hogy ne kelljen kifizetni a munkásokat, akik a termelés leállása miatt nem tudnak dolgozni. A szakszervezet azért sem akart ebbe belemenni, mert a Continental egyetlen más üzemében sem merült fel ez a „válságkezelés”.

Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a változtatással leginkább az idősebb dolgozóktól igyekezett elvenni juttatásokat a cég, amelyek a korábbi szerződésben szerepeltek. Radics szerint ezek a cégnek nem is jelentenek nagy összeget, a teljes bértömeg 0,5 százalékát kitevő juttatásokról van szó, amiért viszont a munkások megdolgoztak, és ami nekik sokat számít.

A gyárból érkező hírek szerint a cég kedden aktívan igyekezett gátolni a sztrájkban részt vevő dolgozókat. Helyi beszámolók szerint a csoportvezetők már a sztrájk előtt elkezdték fenyegeti a dolgozókat, hogy miattuk megy majd tönkre a gyár, több munkásnak pedig nem fogadták el a sztrájkban való részvételét bejelentő papírját és visszazavarták őket dolgozni, ami a szakszervezetek szerint persze jogellenes. A Contitech, a Continental makói gyárát üzemeltető leányvállalata szerdán fontosnak érezte kiadni egy közleményt, hogy tiszteletben tartja a munkások sztrájkhoz való jogát és “minden munkavállalónk számára biztosítjuk a törvény által előírt kérvény leadásának lehetőségét”.

A cég azt is közölte, hogy kész lenne újratárgyalni a kollektív szerződést, ehhez két másik szakszervezet, a Contitech Dolgozók Független Szakszervezete (CDFSZ) és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) meg is jelent a keddi tárgyaláson, az MGSZ viszont nem hajlandó leülni. Radics szerint ez egyfajta kommunikációs hadjárat a cég részéről, ami igyekszik a felelősséget a szakszervezetre tolni, amely viszont a sztrájkbizottság megalakítása után nem ülhet le tárgyalni, hiszen akkor jogellenesnek lehetne minősíteni a munkabeszüntetést. A sztrájkoló munkások szerint ráadásul az MTSZSZ-nek nincsenek is tagjai a makói gyárban, a CDFSZ-t pedig gyakorlatilag a cég hozta létre és pénzeli, így ez a szakszervezet mindig a vállalatvezetéssel szavaz.

Radics Gábor, akit állítása szerint a cég ilyen-olyan indokokkal nem enged be a gyárba, a bent lévő munkásoktól úgy tudja, hogy a cég innen-onnan igyekszik sztrájktörő munkásokat hozni, hogy menjen a termelés, az éjszaka pedig a városba érkezett a Continental egyik vezetője, aki szintén igyekszik meggyőzni a sztrájkoló munkásokat.

A képviselő úr közbeszól

Ami viszont szokatlan, az az, hogy a Fidesz is bekiabál a gyár és a dolgozók meccsébe, a dolgozók oldalán. Lázár János a kedden, kicsivel a sztrájk 14 órai kezdete előtt tett ki a Facebook oldalára egy bejegyzést, amiben azt írja, hogy

“Olyan nincs, hogy egy multi csak kér és kap, de amikor tehetné, nem akar visszaadni valamit azoknak, akiknek a profitját és a támogatását köszönheti.”“Kevés vállalkozás mondhatja el magáról a járvány árnyékában, hogy több a lehetősége, mint a nehézsége, amivel szembenéz. A magyar adófizetőknek - köztük a makóiaknak - köszönhetően a gumigyár ilyen vállalkozás. Éljen hát, és ne visszaéljen a lehetőségeivel. Mert ideje van a kérésnek és ideje van az adásnak is. Ma 14.00 órakor az utóbbi ideje jött el.”

A kormánypárt már a múlt heti figyelmeztető sztrájk alatt is nyilatkozott az ügyben, akkor Czirbus Gábor, a Fidesz makói elnöke ment el a gyár elé nyilatkozni, hogy a dolgozók megbecsülést érdemelnek, a cég pedig, amely korábban egymilliárd forint támogatást kapott a kormánytól, igyekezzen minél hamarabb megegyezni a munkásokkal.

Mindkét nyilatkozatban megjelent, hogy a cég támogatást kapott, nem is keveset, úgyhogy legyen szíves nem pattogni, hanem megegyezni. A Continentallal tényleg elég bőkezű volt a magyar kormány, a cég többször is kapott egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásokat: a makói gyárnak a Contitech 2016-ban elnyert 1, 46 milliárd forintjából jutott. Ez lehet az egymilliárdos támogatás, amit a fideszes politikusok emlegetnek. A cég a járvány alatt megemelt összegű versenyképességet növelő támogatásból is kapott, a Külügyminisztérium honlapján elérhető táblázatok szerint több mint 7,6 milliárd forintot, igaz, ezt a cég budapesti és veszprémi telephelyein megvalósuló beruházásaira adták, nem Makóra.

Viszont mindenképpen szokatlan hangnem, amit a kormánypárt politikusai a makói gyárral szemben megütöttek. 2019-ben volt legutóbb egy komolyabb sztrájkhullám az autóiparban, akkor viszont a kormány nem igazán szállt be a vitába, legalábbis nem nyilvánosan. Szakszervezeti forrásaink szerint pedig a sztrájkolókat a színfalak mögött esetenként még zaklatták is a kormányoldalról. A munkaügyi vitákba legfeljebb a kereskedelemben nyilvánult meg a kormány, Lázár János például 2017-ben kiállt a Tesco sztrájkoló dolgozói mellett. A kereskedelmi multik viszont mindig is más helyzetben voltak a kormány szemében, mint az ipari cégek, Lázár János miniszerelnökséget vezető miniszterként például elég sokat dolgozott azon, hogy megpróbálja rontani a Magyarországon működő külföldi élelmiszerláncok helyzetét, ezzel esetlegesen rábírni őket a távozásra. Sőt, a politikus tavaly év végén is arról beszélt, hogy ki kellene szorítani a külföldi láncokat.

De míg a magyar piacon működő, a magyar fogyasztóknak szolgáltatásokat nyújtó cégekre mindig is megvolt a kilövési engedély a 2010-es kormányváltás óta, az ipari, különösen autóipari cégekkel mindig nagyon barátságos volt a kormány. A fent említett sztrájkhullám is azután tört ki több autógyártó és beszállító cégnél, hogy a kormány elfogadta a szakszervezetek és az ellenzék által rabszolgatörvénynek csúfolt javaslatot, amely jelentősen a munkaadók, főleg az ipari munkaadók javára változtatta a munka törvénykönyvét, jelentősen gyengítve a szakszervezetek jogait. Nem véletlen, hogy Lázár János bejegyzése alatt is számos komment szól arról, hogy ha a kormány tényleg a munkások oldalára akarna állni, akkor kezdhetné azzal, hogy átírja a munka törvénykönyvét, ezúttal a dolgozók javára.