Koronavírus-számok Magyarországon 05.10.
Elhunytak + 91 Σ 28 693
Kórházban + 31 Σ 3 384
Fertőzöttek + 677 Σ 792 386
Tesztek + 10 552 Σ 5 538 792
Egyszer oltottak + 17 134 Σ 4 305 775

Uniós szinten sokat oltunk, de nem győzzük felhasználni a vakcinakészletet

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Az elmúlt héten és azelőtt is a kitűzött cél 80 százalékát sikerült teljesíteni az oltási programban. 
  • A népesség oltottságát tekintve uniós szinten így is nagyon jól állunk.
  • A felhalmozott készleteket viszont lassan használják fel, ebben már nemzetközi összevetésben is hátul vagyunk. A hétvégi oltási káosz jól illusztrálta a problémát.
  • Pedig a kormány korábban azt állította, csak a vakcinamennyiségen múlik, hány embert oltanak be.
  • Közben módosították az ígéretet is: húsvétra nem minden regisztráltat, csak a 60-65 év felettieket oltják be.

Az eredeti tervek szerint 479 800 embert oltottak volna be az elmúlt hét napban, ebből végül 391 520-at sikerült. (Az operatív törzs szerdától szerdáig számítja az oltási heteket, a reggeli jelentések pedig mindig az előző napi állapotot mutatják, ezért a csütörtöktől csütörtökig közölt számokat adtuk össze.)

Ez 81 százalékos arány, ami abból a szempontból nem is kevés, hogy a hétvégén káoszba fulladt a 74 400 adagnyi AstraZeneca-vakcina kiosztása. Sokakat a lakhelyüktől 100-150 kilométerre hívtak oltani, és behívót kaptak olyanok is, akiket már beoltottak. Némi bizonytalankodás után inkább elhalasztották az egészet, de akik elmentek a megadott időpontra, azért oltáshoz jutottak. Igaz, az emberek erről leginkább a sajtóból és egymástól értesülhettek, az operatív törzs csak szombat délután erősítette meg a hírt. 

Egy héttel korábban, sms-káosz nélkül is a tervezett mennyiség valamivel több mint 80 százalékát osztották ki. 

A következő héten 500 ezernél több oltást terveznek beadni, beleértve az első és második körös oltásokat is. György István, az oltási munkacsoport vezetője azt mondta, háziorvosi praxisonként átlagosan 20-21 AstraZenecát, illetve Pfizert és Szputnyikot osztanak. Közben oltják a honvédséget és a rendvédelmi dolgozókat is.

Mire elég ez a tempó?

A friss adatok szerint eddig 1 150 000 ember kapott oltást Magyarországon, közülük 327 ezren mindkét adagot. 

A teljes védettséghez ugyan minden rendelkezésre álló vakcinatípusból két dózisra van szükség, érdemes az összesített számot nézni, mert az operatív törzs múlt hét óta az első oltások beadását helyezi előtérbe. A cél, hogy minél többen megkapjanak legalább egy adagot, a Pfizer és az AstraZeneca esetében növelték is a két oltás közt eltelt időt. Látva a harmadik hullám felfutását és azt, hogy a súlyos megbetegedéstől már egy adag is megvéd, ez logikus lépés volt.

Nemzetközi összevetésben továbbra is magas a magyar oltottság. Ha azt nézzük, hogy száz lakosra vetítve hány ember kapta meg a vakcina első adagját, az uniós átlag felett vagyunk (11,5 és 6,8), csak Málta előz meg minket (15,3), utánunk Dánia következik (9,5). (Sok más ország adatai megtalálhatók a vakcinaoldalunkon.) 

Ez örömteli, de sajnos ettől még nem várhatjuk a harmadik hullám rövid távú visszaesését. A fertőzés eddig nem látott mértékben terjed, óriási nyomás nehezedik a kórházakra, és még hónapokra van szükség, hogy társadalmi szinten érezhető védettséget érjünk el.

A kormány heteken át arról beszélt, hogy húsvétig legalább egyszer beoltanak 2,5 millió embert. Ehhez képest Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón már csak a 60 vagy 65 év felettiek beoltását ígérte addig az időpontig.Pedig az elmúlt hét nap oltási trendjeit alapul véve némi csúszással teljesíthető lenne az eredeti vállalás. Előrejelzésünk szerint a mostani tempóval április 10-re érhető el a 25 százalékos - június elejére pedig az 50 százalékos - oltottság. 

A kormány kezdettől fogva azt állította, csakis a vakcinamennyiségen múlik, milyen gyorsan haladnak az oltással. A lassan érkező uniós szállítmányokra hivatkozva vásároltak orosz, majd kínai oltóanyagot is. Meg is lett az eredménye, lakosságarányosan nálunk van a legtöbb vakcina az Unióban. 

De akkor miért mondják ellenzéki politikusok Ujhelyi Istvántól Karácsony Gergelyig, hogy a kormány nem olt elég gyorsan? Azért, mert egy másik, szintén fontos adatot néznek: azt, hogy a beérkezett vakcinamennyiség hány százalékát sikerült eddig felhasználni. 

Ez alapján már nem olyan rózsás a helyzet, hiszen úgy tűnik, az oltási rendszerünk nem tudja tempósan kiosztani a felhalmozott készleteket.Ilyen szempontból árulkodó a hétvégi sms-fiaskó is: ez volt az első alkalom, hogy az államnak kellett volna értesítenie az oltásra jogosultakat. Korábban, a legidősebbeknél a háziorvosok végezték ezt a munkát, az egészségügyi és szociális intézményekben pedig jóval egyszerűbb volt a szervezés. 

Aránylag kevés, 70 ezer AstraZeneca-vakcina kiosztásáról volt szó, mégsem sikerült zökkenőmentesen teljesíteni. Pedig a továbbra is titkolt oltási terv általunk megismert részletei alapján elvileg 205 ezer embert is be tudnának oltani egy nap alatt a mostani szakaszban. 

A felhasznált vakcinakészletekről az európai járványügyi központ (ECDC) adatbázisából lehet tájékozódni. Ez alapján a Magyarországra érkezett több mint kétmillió adag vakcina 65 százalékát, 1,3 milliót adtak be eddig. Ebben minden egyes injekció benne van, akár első, akár második oltásként adták be (sőt, egy részéről a tagállamok adatszolgáltatása miatt meg sem lehet mondani, melyik kategóriába esik). 

Ez az arány csak négy országban alacsonyabb, mint nálunk: Luxemburgban, Liechtensteinben, Hollandiában és Szlovákiában.

A felhasználási arányokat vakcinatípusonként is közlik, így állunk:

  • Pfizer/BioNTech: 87 százalék
  • Moderna: 73 százalék
  • AstraZeneca: 29 százalék
  • Szputnyik V: 16 százalék
  • Sinopharm: 66 százalék

Ezek szerint a Szputnyikot és az AstraZenecát nagyságrendekkel kisebb mértékben használtuk fel mostanáig. Fontos, hogy az ECDC adatbázisa nem frissül naponta, a tagállamoknak keddenként és péntekenként kell beküldeniük az aktuális számokat. Ezért az újabb és újabb szállítmányokat, valamint a beadott oltásokat is később rögzítik. Mivel az operatív törzs nem tesz közzé gyártónkénti bontást, ebben az esetben csak erre tudunk támaszkodni. 

Ha eltekintünk a vakcinatípusoktól, és az összesített felhasználási arányra vagyunk kíváncsiak, azt az itthon közölt adatokból is ki tudjuk számolni. Ez viszont frissebb lesz annál, amit az ECDC-ben látunk, nem összehasonlítható tehát más országokkal.

Az operatív törzs adatai alapján a legaktuálisabb felhasználási arány 48 százalék.Ez jóval alacsonyabb annál, amit az ECDC-ben láttunk, érthetően, hiszen tartalmazza a csütörtökön érkezett, 450 ezer adag Sinopharm-vakcinát is.