Koronavírus-számok Magyarországon 10/22/2021
Elhunytak + 24 Σ 30 492
Kórházban + 128 Σ 1 233
Fertőzöttek + 2 548 Σ 843 825
Tesztek + 19 830 Σ 7 236 933
Oltottak + 2 943 Σ 5 935 182
A legújabb trendek

Nézze meg, mennyien vannak ön előtt az oltási tervben!

február 5., péntek 12:32
  • A kormány által titkolt oltási terv 80 oldalon át részletezi, hol és hogyan oltanák be a magyarokat koronavírus elleni vakcinával.
  • Kiderül belőle, mennyien tartoznak a különböző prioritási csoportokba, és hány embert tudnának beoltani különböző kapacitások mellett.
  • A regisztrációval kapcsolatban viszont így is maradnak kérdőjelek.

Orbán Viktor már november végén azt mondta, hetekkel korábban elkészítették az oltási tervet, mégsem hozták nyilvánosságra azóta sem. Ez az a dokumentum, ami részletesen bemutatja, milyen sorrendben, milyen szállítási és tárolási módszerekkel, pontosan hol, milyen szakemberekkel, milyen ütemben tervezik eljuttatni a koronavírus elleni vakcinát a társadalom különböző csoportjaihoz.

Müller Cecília tisztifőorvos nemrég arra hivatkozva nem adta ki Szél Bernadett képviselőnek az oltási tervet, hogy „további jövőbeli döntések alapjául szolgál”. December végén csak az oltási terv kivonatát tették közzé, egy prioritáslistát, ami megmutatta, kiket vesznek előre, és kiket sorolnak hátrébb. A részletekről keveset tudtunk meg, különösen arról, hogyan tervezik a tömeges oltást, amikor már nemcsak egy-egy intézménytípusban vagy foglalkozási csoportban oltanak, hanem szélesebb körben.

Az általunk megismert, mellékletekkel együtt 80 oldalas oltási terv közelebb visz a válaszokhoz.A sorrend a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közölt verzió részletesebb változata. Kiderül belőle például, mennyien vannak a különböző csoportokban, így könnyebben kiszámolhatjuk, mennyien sorakoznának előttünk, ha mindenki kérné az oltást.

  1. Egészségügyi és egészségügyben dolgozók (172 600 fő)
  2. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek (146 483 fő)
  3. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek. A 60 éven felüli krónikus betegség(ek)ben szenvedők. A 90. életévét betöltöttekkel kezdődik az oltás, majd lefelé következnek az életkori kategóriák, majd a 60-65 év közötti, krónikus betegségi körbe nem tartozók következnek (1 756 528 fő)
  4. A rend- és honvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, a védekezésben résztvevők, az Operatív Törzs, a diplomáciai testületek, az állami vezetők, valamint a nemzetközi kötelezettségeket teljesítők. (Rendvédelmi szervek: 83 000 fő, honvédelmi szervek: 25 155 fő, a védekezésben résztvevő nem egészségügyi vagy egészségügyben dolgozók (pl. az Operatív Törzs, a diplomáciai testületek, az állami vezetők, valamint a nemzetközi kötelezettségeket teljesítők): kb. 1000 fő)
  5. A közigazgatási szervek azon tisztviselői, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek az ügyfelekkel (277 200 fő)
  6. 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek (470 928 fő)
  7. Kritikus infrastruktúrában dolgozók (405 érintett üzem, 31 000 fő)
  8. Valamennyi 18-59 éves, akik a fenti csoportokba nem tartoznak (4 380 000 fő)

Most a harmadik fázisnál tartunk, csütörtökön kezdték oltani a 80 év felettieket. Még hátra vannak a 70-esek és a 60-asok, ezért is volt meglepő, hogy szerdán a honvédelmi miniszter bejelentette, hamarosan kezdődhet a katonák oltása. A magyar fociválogatott tagjai és az olimpikonok pedig soron kívül jutnak oltáshoz. Péntek reggelig összesen 264 ezer ember jutott vakcinához.

Pénteken bejelentették, hogy hamarosan 20 ezer ember oltására elég AstraZeneca vakcina érkezik, amivel a 60 évnél fiatalabb, krónikus betegségben szenvedőket fogják oltani. Ezek szerint korábban, mint ahogy lezárnák a 60 felettiek oltását.

Egészségügyi dolgozók várnak a második vakcinaadagra Budapesten Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Az elmúlt hetekben sokan találgatták, kik lehetnek a kritikus infrastruktúrában dolgozók. Az oltási terv alapján a hatóságilag kijelölt létfontosságú rendszerekről van szó, ami a törvény szerint például a közműveket, az agrárgazdasági szektort és a közlekedést takarja. A pedagógusok tehát nem tartoznak ide, őket is életkoruk, egészségi állapotuk alapján sorolják be, mint a legtöbb embert.

Aki nem oltatja be magát akkor, amikor az ő csoportja van soron, később is kaphat vakcinát. De csak akkor, ha éppen van elég oltóanyag és kapacitás, egyébként előnyt élveznek az aktuálisan soron levő csoport tagjai. Ez alól csak az kap felmentést, aki igazoltan nem kaphatott oltást akkor, amikor rá került volna a sor.

Zavaros regisztráció

Az oltási folyamat egyik nehezen megválaszolható kérdése, hogy kötelező-e regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu oldalon ahhoz, hogy vakcinához jussunk. A kormány és a különböző hivatalok heteken át ellentmondásosan kommunikáltak erről. A legfrissebb fejlemény, hogy

Orbán Viktor pénteken azt mondta, akik nem regisztráltak, azokon nem tudnak segíteni.Rétvári Bence államtitkár pedig a napokban egy képviselőnek adott válaszában azt írta, „a regisztráció során megadott kapcsolattartási adatok szükségesek az oltakozó oltóhelyre történő behívásához, de az oltás felvételének nem kizárólagos feltétele”. Ebből arra következtethetünk, hogy nem kötelező, de csak az tudhat arról, hogy mikor és hol oltanák be, aki regisztrált. A háziorvosok mindenesetre csak a regisztrált 80 év feletti pácienseik listáját kapták meg a napokban.

Az oltási terv alapján sem teljesen tiszta a kép.Ami egyértelmű, hogy a szociális ellátásban dolgozóknak és a bentlakásos intézmények lakóinak nem kellett regisztrálni, ez a nyilvánosságra hozott kivonatban is szerepelt.

A bevezetőben a felkészülés fontos elemei közé sorolják „a regisztráció több módozatú lehetővé tételét”. De mostanáig nem derült ki, hogy a honlapon - és nyugdíjasok esetében a postán - kívül hol lehetne regisztrálni.

Gulyás Gergely miniszter januárban azt mondta, a háziorvosoknál nem lesz erre lehetőség. Ehhez képest az oltási tervben szerepel, hogy akik valamiért - például életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt - nem tudtak regisztrálni, azok az oltóhelyen vagy a háziorvosnál igényelhetik az oltást. A szöveg így folytatódik: „A behívásos értesítési rendszer mellett az előzetesen regisztráltak beoltását követően időpontfoglaló rendszer is az egészségügyi ellátórendszer és az oltást később igénylők rendelkezésére áll”.

Néhány oldallal később azt írják, a lakossági (tehát nem a foglalkozási) csoportok oltása „először a regisztráció alapján, később (regisztráción alapuló) időpontfoglaló rendszer használatával” történik. Ugyanakkor a 18-59 éveseknél (6. és 8. csoport) azt írják, „az oltások megvalósítása elsősorban oltópontokon történő jelentkezés és regisztráció után történik”. Ez már arra utal, mintha nekik elég lenne majd odamenni az oltópontra, és ott regisztrálni.

Végül, egy másik bekezdésből arra következtethetünk, hogy a regisztrálók elsőbbséget élveznek, de később azok is kaphatnak vakcinát, akik nem regisztráltak:

„Az előzetesen regisztráltak e-mailben vagy telefonon SMS-ben, illetve levélben kapnak értesítést arról, hogy az ő prioritási csoportjuk megnyílt, azaz elkezdődik az ahhoz a társadalmi csoporthoz tartozóknak az oltása, melyhez ők is tartoznak. Az értesítést követően megnyílik egy elsőbbségi ablak arra, hogy az adott oltóponton vagy azok esetében, akik az oltást nem tudják oltóponton felvenni, a háziorvosnál időpontot tudjon foglalni. Az elsőbbségi időablak biztosítja a prioritási csoporton belüli elsőbbséget az ő számukra, ami az előzetes regisztrációhoz kötött. Az elsőbbségi időablak bezárását követően nyílik meg időpontfoglaló rendszer alapján a jelentkezési lehetőség azoknak, akik előzetesen nem regisztráltak.”

Naponta félmillió embert tudnának beoltani

Az oltási folyamatot két szakaszra osztották. Az első, ütemezett szakasz addig tart, amíg lassan érkeznek az oltóanyagok, a tömeges szakasz pedig akkor kezdődik, ha egymillió vagy több embernek elég vakcina van az országban. Az előbbire 5878, utóbbira 7189 oltóhellyel számolnak kórházakban, szakrendelőkben és háziorvosi rendelőkben. (Ez kevesebb oltópont, mert egy kórházban vagy rendelőben több oltóhely is elfér.)

Ha több vakcina van, mint amennyit a teljes egészségügyi kapacitás bevonásával fel tudnak használni, bevonhatják a szavazóköri helyiségeket is, ezekből 10278 van.

Az ütemezett szakaszban naponta 205 ezer, a tömeges szakaszban pedig 512 ezer embert tudnak beoltani. Ezek a számok szerepeltek abban a Kunetz Zsombor által közzétett levélben is, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság küldött a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek.

Orbán Viktor decemberben még azt mondta, ha lenne elég oltóanyag, egy hétvége alatt mindenkit be tudnának oltani. Gulyás Gergely később már napi félmillió beoltható emberről beszélt, összhangban az oltási tervvel.

Úgy számolnak, hogy a kórházakban és a szakrendelőkben mindkét szakaszban óránként 12 embert tudnak beoltani oltóhelyenként. (A tömeges szakaszban minden oltóponton bővítenék az oltóhelyek számát.) A háziorvosi rendelőkben pedig az ütemezett szakaszban naponta legalább 20, a tömegesben naponta legalább 50 embert kellene beoltani.

A cikk elkészítésében közreműködött Haszán Zoltán és Magyari Péter.