Most, amikor sosem látott teher alatt van az egészségügyi rendszer, és nem ismerünk pontos számokat a személyzeti kapacitásról, ápoló-beteg arányokról, különösen érdekessé vált Merkely Béla Semmelweis-rektor korábbi nyilatkozata.
Decemberben egy online előadáson azt mondta: azért tartotta fontosnak a novemberben bevezetett korlátozásokat, mert a magyar egészségügy teherbíróképessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú, súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el.
Azokban a napokban 600-nál többen voltak lélegeztetőgépen, most csaknem kétszer annyian.
Merkely csütörtökön az RTL Híradónak azt mondta, az ezres számot békeidőre értette. „Most nincs békeidő. Aki kimegy az utcára, hallgatja a híreket, az azt mondja, most igazából háború van. Mégpedig valószínűleg a legsúlyosabb, a legnehezebb ütközettel kell számolnunk.” Békeidőben például nem rendelnék át a városmajori klinika orvosainak felét a covid-osztályra és a covid-intenzívre.
Szerinte még lehet növelni a kapacitást, akár 25, 50, vagy „amit egyébként már nem gondolok, de ha kell, 100 százalékkal”. Merkely magyarázata annyiban meglepő, hogy az ezres határt a második hullám csúcsán emlegette, nem békeidőben. Ősszel is vezényeltek orvosokat és ápolókat egyik kórházból a másikba, akárcsak most.
A rektor az előadásról szóló beszámoló megjelenése után egy nappal, december 11-én nyilatkozott az MTI-nek, megismételve az ezres számot, valóban hozzátéve, hogy békeidőre érti. Az első megszólalásában nincs nyoma ennek.
Napok óta egyre aggasztóbb hírek érkeznek az egészségügy túlterheltségéről. Akik a kapacitások kimerülésére figyelmeztetnek, nem az ágyak és a lélegeztetőgépek, hanem a szakszemélyzet számáról beszélnek.
Gulyás Gergely miniszter álhírterjesztéssel és felelőtlen nyilatkozatokkal vádolta a Kamarát, a kényszerű rangsorolásról szóló híreket hazugságnak nevezte. Állítása szerint elegendő személyzet áll rendelkezésre. Pénteken Orbán Viktor is erről beszélt a rádióban.