Háború lesz? Van, aki szerint az orosz csapatok csak arra várnak, hogy a hóolvadás utáni óriási sár felszáradjon Kelet-Ukrajnában, és már indulnak is a tankok és a rakétavetők. Más elemzők szerint ez a legkevésbé valószínű kimenetele a mostani feszültségnek, és valójában a diplomatáké, és nem a katonáké a főszerep.

Múltheti cikkünk óta a feszültség nem enyhült, sőt kardcsörtető gesztusok sorozata követte egymást. Az orosz hadsereg továbbra is rengeteg katonát és fegyvert tart azon a határon, amelynek a túloldalán az Ukrajnából 2014-15-ben kiszakadt, orosz pénzen működő szakadár államok, Donyeck és Luganszk vannak, és ezt Ukrajna közvetlen háborús fenyegetésként éli meg.

Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön terepszínű golyóálló mellényben és katonai sisakban a frontvonalra látogatott, hogy emelje a katonák morálját.

Putyin orosz elnök kabinetfőnök-helyettese Moszkvában pedig bejelentette, hogy az ukrán kormány olyan, mint a gyufával játszó gyerek, és ha veszélybe kerülnének a donyecki régió lakosai, akkor Oroszország beavatkozik megvédeni az állampolgárait, és az "Ukrajna végének a kezdete lesz".

Aztán amikor visszakérdeztek, hogy milyen esetben jönne el ez a vég, akkor példaként Srebrenicát hozta, ahol nyolcezer bosnyák civilt öltek meg néhány nap alatt a szerbek. Ez a sajtótájékoztató jól mutatja, hogy mennyire kétértelmű az oroszok kommunikációja: előbb elhangzik egy jól idézhető durva fenyegetés, aztán az egész éle kicsorbul valamelyest, ha valaki tovább figyelne. Dmitrij Kozak sajtótájékoztatójából inkább csak a fenyegető rész került be a nyugati lapokba.

Hasonló volt a helyzet, amikor a török kormány a héten aggodalmaskodva bejelentette, hogy két amerikai hadihajó kért áthaladási engedélyt a Boszporuszon, hogy a Fekete-tengerre menjen. Az orosz kormány rögtön jelezte, hogy semmi szükség a konfliktust azzal szítani, hogy olyan NATO-tagok küldenek hadihajókat a térségbe, amelyek partjait nem mossa a Fekete-tenger. Alaposabban vizsgálva a híreket azonban kiderül, hogy a két amerikai hadihajó érkezését már hetekkel ezelőtt bejelentették, és 2014 óta folyamatosan jönnek - mennek ezek a hajók a térségben, és mostani mozgásuk része az évek óta tartó rutinnak.

Ám miközben szinte minden aggasztó hír és nyilatkozat mellé oda lehet tenni a veszélyt relativizáló megszólalást vagy részletet is, tény, hogy rengeteg orosz hadianyag és katona érkezett a régióba, és az egész orosz hadsereg riasztási szintjét megemelték.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön felhívta Putyint, és kérte, hogy a feszültség oldása kedvéért vonja vissza a csapatokat a határról. Mire Putyin azt válaszolta, hogy az ukránok provokálták ki a csapatösszevonást, és az orosz állampolgárok védelméből nem engedhet. A donyecki és luganszki szakadár köztársaságok lakói az elmúlt években tömegével kaptak orosz állampolgárságot, vagyis az orosz elnök jelzése róluk is szólhat, de lehet úgy is érteni, hogy az oroszországi oroszokra gondolt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken felhívta német és francia kollégáját is, és a washingtoni külügy beszámolója szerint mindkét beszélgetés elsősorban az orosz - ukrán helyzetről szólt.

Ezen a héten is sok lövöldözés volt az ukránok és a szakadár köztársaságok katonái között, és újabb ukrán katonák estek el. Idén bő három hónap alatt már 26 főt vesztett az ukrán hadsereg, tavaly egész évben 50-et. A tavalyi év azonban relatív nyugodt volt, főleg a tűzszüneti egyezmény nyári megerősítése után, hiszen 2018-ban például 122 ukrán katona esett el. A 2014-15-ös harcoknak pedig - civilekkel együtt - 13 ezer áldozata volt.

Medvedcsuk lekapcsolása és Biden elnökké választása

Január 20-án Joe Biden lett az USA elnöke, aki elődjénél sokkal keményebb orosz-ellenes külpolitikát ígért, és aki 2014-16 között alelnökként az ukrán kérdést vitte az amerikai kormányban. Volt olyan időszak, hogy hetente beszélt az akkori ukrán miniszterelnökkel, és 2014-ben ötször is járt Kijevben. A gyanús orosz kapcsolatokkal bíró, és Putyin iránti rokonszenvét nyíltan képviselő Trump után az oroszok egy sokkal keményebb amerikai politikára számíthattak Biden hatalomra lépésével.

A Biden-kormányzat tett is már néhány erős gesztust: az elnök lelketlen gyilkosnak nevezte Putyint, és az új kormány sietett Németország tudomására hozni, hogy az Északi Áramlat 2 nevű orosz - német gázvezeték befejezését nem akarják engedni. A vezeték 96 százaléka kész, rengeteg pénzt költöttek el már rá, de az USA komoly szankciókkal fenyegeti a beruházásban részt vevő cégeket. Az USA fő baja a vezetékkel az, hogy ki lehet vele kerülni Ukrajnát, és ezzel a kijevi vezetés elvesztené azt a jelentős stratégiai helyzetét, hogy az nyugatra menő orosz gázexport egy jelentős része tőlük függ.

Biden beiktatásának napján történt egy másik fontos fejlemény is: az ukrán kormány bejelentette, hogy Viktor Medvedcsuk többet nem vehet át hadifoglyokat a donyecki felkelőktől.

Medvedcsuk egy dúsgazdag, és igen befolyásos ukrán üzletember és politikus, az oroszbarát ellenzék vezetője a kijevi parlamentben, és az egyik lányának a keresztapja maga Vlagyimir Putyin. Mégis, a donyecki háború kitörése óta Porosenko (az előző ukrán elnök) és Zelenszkij (a mostani elnök) is komolyan rászorult a segítségére. Ő intézte évek óta a fogolycseréket, amelyeknél hivatalosan ugyan az EBESZ volt a közvetítő, de az oroszok (és a donyecki felkelők) lényegében csak vele álltak szóba. Biden beiktatásakor is hazahozott néhány ukrán katonát, akik régóta voltak hadifogságban. Több hasonló eset történt már korábban, de aznap váratlanul felháborodott közleményeket adott ki az ukrán vezetés arról, hogy Medvedcsuk felhatalmazás nélkül, a saját szakállára intézkedett, és bejelentették, hogy ezt soha többé nem teheti meg újra.

Három héttel később az ukrán nemzetbiztonsági tanács terroristának minősítette Medvedcsukot és a feleségét is. Lekapcsolták a hozzá kötődő három országos tévécsatornát, és befagyasztották a számláikat. A vád az volt ellenük, hogy oroszországi olajipari cégük bevételeiből a donyecki felkelőket finanszírozták. Putyin szóvivője erre úgy reagált már februárban, hogy úgy látszik, hogy Ukrajna háborút akar.

Hogy az ukrán vezetés Medvedcsuk kikapcsolásával az új amerikai kormány vélt vagy valós igényeihez alkalmazkodott, vagy Zelenszkij azért lépett, mert úgy érezte, hogy Trump bukása után végre megszabadulhat tőle, arról valószínűleg csak nagyon kevesen tudnak, és ők ezt nem kötik a sajtó orrára. Mindenesetre Zelenszkij - akinek népszerűsége látványosan olvad - idén sokkal keményebb lett az oroszokkal szemben, mint tavaly volt. A pártja által dominált ukrán parlament többek között egy olyan törvényt készített elő, ami felhatalmazza az elnököt, hogy hadiállapot bevezetése nélkül is mozgósíthasson 150 ezer tartalékost.

Persze lehetetlen megállapítani, hogy ki kezdett el provokálni kit. Hiszen január 18-án, a Medvedcsuk elleni fellépés és Biden beiktatása előtt két nappal, az orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy mivel a német és a francia kormány képtelen betartatni a tűzszüneti egyezmény minden pontját Ukrajnával, ezért az oroszoknak lépniük kell, és saját kezükbe venni a donyecki béke stabilizálását. (2015 tavasza óta a német és a francia kormány közvetít a konfliktusban az oroszok és az ukránok között, ezt a felállást nevezik "normandiai kvartettnek".) Nehéz tehát eldönteni, hogy az egyébként is törékeny status quo-t mi és ki borította fel, mindig lehet egy korábbi húzást az első szikrának minősíteni.

Az orosz csapatösszevonások március utolsó hetében kezdődtek, és ezzel párhuzamosan szaporodtak meg tűzharcok a donyecki frontvonalnál is. Sok feltételezés született arról, hogy miért:

• Az oroszok jelzik Zelenszkijnek, hogy ne kezdjen el keménykedni, mert nagyon rossz vége lehet?
• Az oroszok addig akarják Donyecket magukhoz csatolni, amíg az USA még a járvánnyal, és a hozzá kapcsolódó a gazdasági mentőcsomagjával van elfoglalva?
• "Békefenntartókat" telepítenének Donyeckbe, hogy hivatalosan is jelen legyenek a hadseregükkel?
• Putyin azért keménykedik, hogy a szeptemberi orosz parlamenti választás előtt mutassa, hogy mekkora hadúr, akinek egyetlen húzása miatt a fél világ aggódni kezd?
• Navalnijról akarja elterelni a figyelmet? (Ezt leginkább az ukrán kormány állítja.)
• Kipróbálja, hogy Biden meddig megy el Ukrajna védelmében?
• Komolyan aggódnak Moszkvában, hogy ha nem mutatnak erőt, akkor az ukránok indítanak offenzívát Donyeckben?

Zelenszkij kedden felszólította a NATO-t, hogy vegyék már fel Ukrajnát a szövetségbe. Az amerikai kormány igen óvatosan reagált: elismerték Ukrajna erőfeszítéseit és régóta tartó közeledését a szövetséghez, de a Pentagon szóvivője jelezte, hogy ezt a kérdést az összes többi tagállammal kell majd megvitatni. Ezzel a felelősséget az európaiakra hárította, akik nagyon nem akarják az ukrán problémának kiszolgáltatni a békéjüket. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy az USA nem ígért feltétel nélküli katonai védelmet Ukrajnának. Ám közben múlt szombaton Joe Biden azt mondta a telefonba Zelenszkijnek, hogy számíthat a feltétlen támogatására.