100 éve nem volt olyan városfejlesztés, mint amibe Orbán bedobta a kínai egyetemet

április 14., szerda 15:01

Ha valaki rámegy a nagyvasartelep.org oldalra, láthat valamit. Hogy mit, az még nem dőlt el. Talán egy projekt jelene, egy alternatív jövő naiv képe vagy egy kútba esett projekt múzeuma. Ezt az oldalt a Budapest Fejlesztési Központ hozta létre, rajta egy számláló pedig azt jelzi, hogy hány nap/óra/perc van még hátra addig, amíg egy szakmai zsűri kihirdeti, hogy ki nyerte a pályázatot a Nagyvásártelep felújítására. Az óra április 23-án éri majd el a nullát, bár lehet, hogy addigra mindegy lesz.

A Nagyvásártelep felújítása egy nagyobb projekt része, amelyben 12 ezer magyar egyetemistának akartak itt egy diákvárost építeni. Ráadásul ez azon nagyon ritka projektek egyike, amit a Fővárosi Önkormányzat, a kormány által gründolt Budapest Fejlesztési Központ és az építész/városfejlesztő szakmai is nagyon szeretett és támogatott. Az elmúlt hét után viszont nem tudni pontosan, mi lesz a már eléggé előrehaladott állapotban lévő tervekkel, mert ahogy Direkt36 cikke nyománkiderült,

ezt a területet, Orbán Viktor legalább részben odaígérte a shanghaji Fudan Egyetemnek, hogy azon felépíthesse budapesti campusát. A magyar kormány a Kínával való barátság nevében azt is leokézta, hogy az építkezést egy kínai vállalat végezze kínai anyagokból, kínai dolgozókkal, ráadásul minderre a magyar állam jókora, 450 milliárd forintos kínai hitelt is fölvenne. Ebben a cikkben arróllesz szó, hogy mi is lenne, vagy talán inkább lett volna ez adiákváros, mi az az alternatív jövő, amit Orbán odadobhat némikínai jóindulatért.

Így nézne ki a Budapest Diákváros a norvég tervező cég elképzelése szerint.

A terv, amit mindenki imádott

ANagyvásártelep felújítása egy átfogó városfejlesztésiprojekt része, amit Budapest Diákvárosként emlegetnek. Ennekrészeként egy óriási, 130 hektáros terület teljes megújításárakészült a BFK “Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhagyatott,lepusztult területein”, ahol “egy fenntartható, egészséges,életigenlő városnegyed épül zöld, energia-hatékonyépületekkel, amelyek a diákszállások és a lakóépületekmellett korszerű munkahelyeket, tanulási-kutatási tereket hoznaklétre”.

A Diákváros-projekt minden olyan kategóriát kipipál,amit egy városfejlesztésre ki lehet találni.Városrehabilitációsbarna mezős beruházás, ami fenntarthatóan újítana meg egyviszonylag elhagyatott és kihasználatlan városrészt. RáadásulBudapest egyik komoly szociális problémáján is enyhítene,miközben fenntartható, zöld, autómentes és sportos. Atervbe emellett remekül lehet integrálni a 2-es villamos kiterjesztését, aHÉV- és vasúti fejlesztéseket.

Aprojekt nevében a “diák” részt az adja, hogy a fejlesztésegyik fő funkciója szerint 12 ezer diáknak adna minőségi, modernlakhatást, de emellett lennének még sport- és kulturálislétesítmények, irodák és lakások is a területen. A kollégiumifunkció viszont nagyon fontos, mert ez segíthetne oldani Budapestegyik komoly szociális problémáján. Azon, hogy egyre kevésbémegfizethető a lakhatás. A fővárosban jóval kevesebb kollégiumihely van, mint amennyi diák ide jön egyetemre vidékről éskülföldről, így sokan kénytelenek az albérletpiacon lakhatásttalálni. A bérleti díjak viszont részben emiatt, részben az újlakások hiánya és a rövid távú lakáskiadás miatt egyre csakemelkedtek az elmúlt években. A diákváros felépítésével afiatalok problémája is megoldódna, és az albérletpiacon is kisebblenne a nyomás, így másoknak is megengedhetőbb lenne alakhatás.

A városrészt viszont úgy fejlesztenék, hogy ottfiatalok akár az első egyetemi kollégiumi évüktől apályakezdő-családalapító éveikig boldogan éljenek, akollégiumi helyek mellé ugyanis lakásokat is terveznek építeni aprojektbe. A megszületett tervek úgy számolnak, hogy a diákokkal együttnagyjából16 ezer ember lakna majd a területen. Egy kisextra fűszerként, ami a valaha az olimpiai projektért, most pediga budapesti fejlesztésekért felelős Fürjes Balázsnak, és OrbánViktornak is szimpatikus lehet, a kollégiumokat éppen olimpiaifalunak is lehetne használni nyáron, közel az olimpiai méretűretervezett atlétikai stadionhoz.

Illusztráció: Snøhetta - ZOA Studio

Afejlesztés azért is érdekes, mert egész máshogy állt neki amegrendelő BFK, mint ahogy az ilyenekhez általában Magyarországonszoktak. Ugyanis egy ún. Mesterterv elkészítésére írt kipályázatot még 2018-ban. Ez azt jelenti, hogy a nyertes tervező -amely ebben az esetben a norvég Snøhetta tervezőcég osztrákirodája volt, magyar szakemberekkel együttműködve - a lehetőlegrészletesebben megtervezte a városrészt, annakinfrastruktúráját, az épületek és zöld felületek elosztásátegészen az olyan részletekig, mint hogy az esővizet hogyan lehetne alegjobban elvezetni. Ez egy nagyon részletes, 1000 oldalt kitevőtervezői munka. A projektre rálátó forrásunk szerint

Azelmúlt száz évben nem volt Magyarországon olyan színvonalúvárosfejlesztési projekt, mint ami a Snøhetta mestertervébenvan.Aprojektért a BFK felelős, amely még a Tarlós vezette fővárosiönkormányzattal és a Bácskai-vezette IX. kerülettel kezdettegyeztetni a tervekről. A fővárosi és kerületi vezetőváltásután viszont a tervezés zavartalanul folyt tovább, hiszen aKarácsony-féle fővárosnak és az új főépítésznek, ErőZoltánnak is nagyon szimpatikus volt, amit láttak.

Hovafér a Fudan?

Aztviszont már az év eleje óta tudni lehetett, hogy a Diákvárosbavalahogy bele kell majd illeszteni a Fudan egyetemet. Erő Zoltán a444-nek azt mondta, akkor még csak arról volt szó, hogy három-négyépületet kap majd a kínai egyetem, ami teljesen belefér aprojektbe. De még akkor is elférne a kínai egyetem, ha az 5-6 ezermesterszakos diákját az itt kialakított campusban akarjaelhelyezni, még 2020 őszén ugyanis ennyi diákkal számolt a2024-től megnyitni tervezett budapesti campuson. A tervek módosításanélkül ez azt jelenti, hogy fele annyi magyar egyetemre járódiák kaphat lakhatást a területen, de az még mindig több asemminél.

Fotó: Snøhetta - ZOA Studio

Akérdés az, hogy a kormány mennyire akarja újrakezdeni a Diákvárosprojektjét, és mit akar a kínai egyetem. Miután kedd reggel aNépszava azt írta, hogy a kormány gyakorlatilag törölte aDiákváros tervét, a Miniszterelnökség kedden aztközölte,hogy továbbra is tervezik megépíteni a Diákvárost, benne a Fudanegyetemmel.

Azt viszont nem tudni, hogyan lehet összeegyeztetnia norvég építészek mestertervét a Fudan terveivel. A Direkt36azt írta, hogy az egyetem már megállapodott a világ legnagyobbépítőipari cégének számító Kínai Állami ÉpítőmérnökiVállalattal a budapesti projekt kivitelezéséről, amibe a kormánybeletörődött. Csak annyit jelentene ez, hogy a mesterterv egyrészét pályázat nélkül a kínai vállalat nyeri? Vagy egyterületet kiharapnak a mestertervből, a többi pedig felépülhetúgy, ahogy a Snøhetta megálmodta? És mekkora lenne ez a rész?Vagy az egész Diákvárost a kínai vállalat építhetné 450milliárd forint kínai hitelből, de csak egy részét használná aFudan egyetem, a norvég tervek pedig mennének a kukába? Ezekre akérdésekre még nincs válasz.

ADiákváros kivitelezésének gazdasági konstrukciója mégkidolgozatlan, vagyis egyelőre nem eldöntött, hogy a beruházásnakmekkora részét finanszírozná a magyar kormány, mennyi lenne amagánberuházás, milyen egyéb forrásokkal lehetne kiegészíteni.

ErőZoltán szerint mindenesetre nagyon nagy kár, sőt, óriási luxuslenne kidobni azt a nagyon értékes tervezői munkát, ami az elmúltévekben már megszületett. Hogy Orbán Viktor szerintmegengedhetjük-e ezt a luxust a keleti barátkozásért, az majdelválik.

Kerestüka Budapest Fejlesztési Központot, hogy tudomásuk szerint mi leszaz eddig megszületett tervek sorsa és hirdetnek-e eredményt aNagyvásártelep felújítására kiírt pályázaton. Eddig nemkaptunk választ.