100 éve nem volt olyan városfejlesztés, mint amibe Orbán bedobta a kínai egyetemet

április 14., szerda 15:01

Ha valaki rámegy a nagyvasartelep.org oldalra, láthat valamit. Hogy mit, az még nem dőlt el. Talán egy projekt jelene, egy alternatív jövő naiv képe vagy egy kútba esett projekt múzeuma. Ezt az oldalt a Budapest Fejlesztési Központ hozta létre, rajta egy számláló pedig azt jelzi, hogy hány nap/óra/perc van még hátra addig, amíg egy szakmai zsűri kihirdeti, hogy ki nyerte a pályázatot a Nagyvásártelep felújítására. Az óra április 23-án éri majd el a nullát, bár lehet, hogy addigra mindegy lesz.

A Nagyvásártelep felújítása egy nagyobb projekt része, amelyben 12 ezer magyar egyetemistának akartak itt egy diákvárost építeni. Ráadásul ez azon nagyon ritka projektek egyike, amit a Fővárosi Önkormányzat, a kormány által gründolt Budapest Fejlesztési Központ és az építész/városfejlesztő szakmai is nagyon szeretett és támogatott. Az elmúlt hét után viszont nem tudni pontosan, mi lesz a már eléggé előrehaladott állapotban lévő tervekkel, mert ahogy Direkt36 cikke nyomán kiderült,

ezt a területet, Orbán Viktor legalább részben odaígérte a shanghaji Fudan Egyetemnek, hogy azon felépíthesse budapesti campusát. A magyar kormány a Kínával való barátság nevében azt is leokézta, hogy az építkezést egy kínai vállalat végezze kínai anyagokból, kínai dolgozókkal, ráadásul minderre a magyar állam jókora, 450 milliárd forintos kínai hitelt is fölvenne. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mi is lenne, vagy talán inkább lett volna ez a diákváros, mi az az alternatív jövő, amit Orbán odadobhat némi kínai jóindulatért.

Így nézne ki a Budapest Diákváros a norvég tervező cég elképzelése szerint.

A terv, amit mindenki imádott

A Nagyvásártelep felújítása egy átfogó városfejlesztési projekt része, amit Budapest Diákvárosként emlegetnek. Ennek részeként egy óriási, 130 hektáros terület teljes megújítására készült a BFK “Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhagyatott, lepusztult területein”, ahol “egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épül zöld, energia-hatékony épületekkel, amelyek a diákszállások és a lakóépületek mellett korszerű munkahelyeket, tanulási-kutatási tereket hoznak létre”.

A Diákváros-projekt minden olyan kategóriát kipipál, amit egy városfejlesztésre ki lehet találni.Városrehabilitációs barna mezős beruházás, ami fenntarthatóan újítana meg egy viszonylag elhagyatott és kihasználatlan városrészt. Ráadásul Budapest egyik komoly szociális problémáján is enyhítene, miközben fenntartható, zöld, autómentes és sportos. A tervbe emellett remekül lehet integrálni a 2-es villamos kiterjesztését, a HÉV- és vasúti fejlesztéseket.

A projekt nevében a “diák” részt az adja, hogy a fejlesztés egyik fő funkciója szerint 12 ezer diáknak adna minőségi, modern lakhatást, de emellett lennének még sport- és kulturális létesítmények, irodák és lakások is a területen. A kollégiumi funkció viszont nagyon fontos, mert ez segíthetne oldani Budapest egyik komoly szociális problémáján. Azon, hogy egyre kevésbé megfizethető a lakhatás. A fővárosban jóval kevesebb kollégiumi hely van, mint amennyi diák ide jön egyetemre vidékről és külföldről, így sokan kénytelenek az albérletpiacon lakhatást találni. A bérleti díjak viszont részben emiatt, részben az új lakások hiánya és a rövid távú lakáskiadás miatt egyre csak emelkedtek az elmúlt években. A diákváros felépítésével a fiatalok problémája is megoldódna, és az albérletpiacon is kisebb lenne a nyomás, így másoknak is megengedhetőbb lenne a lakhatás.

A városrészt viszont úgy fejlesztenék, hogy ott fiatalok akár az első egyetemi kollégiumi évüktől a pályakezdő-családalapító éveikig boldogan éljenek, a kollégiumi helyek mellé ugyanis lakásokat is terveznek építeni a projektbe. A megszületett tervek úgy számolnak, hogy a diákokkal együtt nagyjából 16 ezer ember lakna majd a területen. Egy kis extra fűszerként, ami a valaha az olimpiai projektért, most pedig a budapesti fejlesztésekért felelős Fürjes Balázsnak, és Orbán Viktornak is szimpatikus lehet, a kollégiumokat éppen olimpiai falunak is lehetne használni nyáron, közel az olimpiai méretűre tervezett atlétikai stadionhoz.

Illusztráció: Snøhetta - ZOA Studio

A fejlesztés azért is érdekes, mert egész máshogy állt neki a megrendelő BFK, mint ahogy az ilyenekhez általában Magyarországon szoktak. Ugyanis egy ún. Mesterterv elkészítésére írt ki pályázatot még 2018-ban. Ez azt jelenti, hogy a nyertes tervező - amely ebben az esetben a norvég Snøhetta tervezőcég osztrák irodája volt, magyar szakemberekkel együttműködve - a lehető legrészletesebben megtervezte a városrészt, annak infrastruktúráját, az épületek és zöld felületek elosztását egészen az olyan részletekig, mint hogy az esővizet hogyan lehetne a legjobban elvezetni. Ez egy nagyon részletes, 1000 oldalt kitevő tervezői munka. A projektre rálátó forrásunk szerint

Az elmúlt száz évben nem volt Magyarországon olyan színvonalú városfejlesztési projekt, mint ami a Snøhetta mestertervében van.A projektért a BFK felelős, amely még a Tarlós vezette fővárosi önkormányzattal és a Bácskai-vezette IX. kerülettel kezdett egyeztetni a tervekről. A fővárosi és kerületi vezetőváltás után viszont a tervezés zavartalanul folyt tovább, hiszen a Karácsony-féle fővárosnak és az új főépítésznek, Erő Zoltánnak is nagyon szimpatikus volt, amit láttak.

Hova fér a Fudan?

Azt viszont már az év eleje óta tudni lehetett, hogy a Diákvárosba valahogy bele kell majd illeszteni a Fudan egyetemet. Erő Zoltán a 444-nek azt mondta, akkor még csak arról volt szó, hogy három-négy épületet kap majd a kínai egyetem, ami teljesen belefér a projektbe. De még akkor is elférne a kínai egyetem, ha az 5-6 ezer mesterszakos diákját az itt kialakított campusban akarja elhelyezni, még 2020 őszén ugyanis ennyi diákkal számolt a 2024-től megnyitni tervezett budapesti campuson. A tervek módosítása nélkül ez azt jelenti, hogy fele annyi magyar egyetemre járó diák kaphat lakhatást a területen, de az még mindig több a semminél.

Fotó: Snøhetta - ZOA Studio

A kérdés az, hogy a kormány mennyire akarja újrakezdeni a Diákváros projektjét, és mit akar a kínai egyetem. Miután kedd reggel a Népszava azt írta, hogy a kormány gyakorlatilag törölte a Diákváros tervét, a Miniszterelnökség kedden azt közölte, hogy továbbra is tervezik megépíteni a Diákvárost, benne a Fudan egyetemmel.

Azt viszont nem tudni, hogyan lehet összeegyeztetni a norvég építészek mestertervét a Fudan terveivel. A Direkt36 azt írta, hogy az egyetem már megállapodott a világ legnagyobb építőipari cégének számító Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal a budapesti projekt kivitelezéséről, amibe a kormány beletörődött. Csak annyit jelentene ez, hogy a mesterterv egy részét pályázat nélkül a kínai vállalat nyeri? Vagy egy területet kiharapnak a mestertervből, a többi pedig felépülhet úgy, ahogy a Snøhetta megálmodta? És mekkora lenne ez a rész? Vagy az egész Diákvárost a kínai vállalat építhetné 450 milliárd forint kínai hitelből, de csak egy részét használná a Fudan egyetem, a norvég tervek pedig mennének a kukába? Ezekre a kérdésekre még nincs válasz.

A Diákváros kivitelezésének gazdasági konstrukciója még kidolgozatlan, vagyis egyelőre nem eldöntött, hogy a beruházásnak mekkora részét finanszírozná a magyar kormány, mennyi lenne a magánberuházás, milyen egyéb forrásokkal lehetne kiegészíteni.

Erő Zoltán szerint mindenesetre nagyon nagy kár, sőt, óriási luxus lenne kidobni azt a nagyon értékes tervezői munkát, ami az elmúlt években már megszületett. Hogy Orbán Viktor szerint megengedhetjük-e ezt a luxust a keleti barátkozásért, az majd elválik.

Kerestük a Budapest Fejlesztési Központot, hogy tudomásuk szerint mi lesz az eddig megszületett tervek sorsa és hirdetnek-e eredményt a Nagyvásártelep felújítására kiírt pályázaton. Eddig nem kaptunk választ.