A Kreml megfenyegette Csehországot és Bulgáriát

április 29., csütörtök 17:59

A Kreml megfenyegette Csehországot és Bulgáriát, mert az orosz titkosszolgálatokat fegyvergyárak és -raktárak felrobbantásával vádolják. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában azt mondta:

Moszkva nem fogja tűrni, „amit most a csehek művelnek, csakúgy mint a hozzájuk csatlakozó bolgárok, meg a hírhedt, úgynevezett szolidaritás nevében szintén csatlakozó baltikumiak és mások. És ezt világosan demonstráljuk. És ahogy Putyin elnök kijelentette, ez most már így lesz.”

Skizofrén álláspont

Peszkov szerint a cseh és a bolgár fellépés ingerültséget, sajnálatot, értetlenséget vált ki Moszkvában, és azt a kívánságot, hogy ezek az országok változtassanak „skizofrén álláspontjukon”.

A szóvivő alaptalannak nevezte a vádakat, és megelégedettségének adott hangot amiatt, hogy ezúttal nem uralkodott el az „agresszív európai szolidaritás”, és „az EU alapját képező országok” megpróbálnak józan és kiegyensúlyozott álláspontot képviselni.

A napi sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte, hogy Oroszország nem hagyja válasz nélkül Csehország és Bulgária „alaptalan” és „provokatív” vádjait, de az „abszolút elfogadhatatlan” lépésekre adandó orosz választ nem kívánta konkretizálni.

A puskaporos hordók

Csehország április 17-én azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a szakszolgálatai felelősek a vrbeticei hadianyagraktárban 2014-ben bekövetkezett robbanásokért, majd kiutasított 18 orosz diplomatát. Csehország mellett kiállva Szlovákia és Lengyelország is kiutasított orosz diplomatákat, a V4-ből csak Magyarország nem tervez ilyesmit.

Bulgária főügyészsége szerdán közölte: hat orosz állampolgárt gyanúsít azzal, hogy 2011 és 2020 között négy robbanást szervezett meg az ország fegyvergyáraiban, amelyek Emiljan Gebrev fegyverkereskedő készleteit tárolták. Szófia is kiutasított egy orosz diplomatát.

Szövetségesek manipulálása

Peszkov a tévéműsorban kifogásolta, hogy az USA és Európa „makacsul nem akarja meghallani” Putyin üzenetét, miszerint Oroszország békében akar élni velük. Szerinte „a szövetségesek manipulálása” az amerikai stratégiából fakad, ennek ellensúlyozása érdekében pedig Moszkvának „az EU józanul gondolkodó rendszeralkotó államaival” kell együttműködnie a teljes körű párbeszéd kialakítása érdekében.

Fejjel a betonfalnak

A szóvivő szerint az orosz külpolitika Nyugat- és Kelet-orientált egyszerre. Európáról azt mondta: Oroszország nem akar fejjel ütközni a betonfalnak. A nehéz idők ellenére remekül kommunikál Emmanuel Macron francia elnökkel, most találkozott a francia üzleti világ meghatározó szereplőivel, és fenntartotta a kapcsolatot Angela Merkel német kancellárral is – mondta.

Dmitrij Peszkov 2020. december 17-én Vlagyimir Putyin óriási kivetített képe előtt Moszkvában. Fotó: Grigorij Sziszojev/Sputnik via AFP

Peszkov szerint Washingtonnak és „a kollektív Nyugatnak” az elmúlt évtizedben Moszkva feltartóztatására irányuló politikája konfrontatív megnyilvánulásokká alakult át, az Oroszország körüli „konfrontációs potenciál növekvő tendenciát” mutat, és ezt nagyon nyugtalanítónak nevezte.

Megsértették a cégeik érdekeit

Szerinte Oroszország minden állammal együttműködésre törekszik, de nem tűri el az orosz belügyekbe, gazdaságba és választásokba mindig beavatkozó USA és a Nyugat konfrontatív megnyilvánulásait. Azt mondta: „Többször találkoztunk a barátságtalan, ellenséges konkurencia megnyilvánulásaival. A nyugati országokban megsértették a cégeink érdekeit. Természetesen felléptünk ez ellen.”

Putyin nem sokat fog váratni magára

Azt ígérte, Putyin „nem sokat fog váratni” magára, és minden esetben meg fogja határozni, hogy hol húzódnak a határvonalak az Oroszországgal folytatott viszonyban. Peszkov szerint az egész orosz vezetés egyértelműen értésre adta, hogy elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja „az úgynevezett európai szolidaritás” formájában megjelenő „skizofréniát”.

Provokatív álláspont

Peszkov reméli, hogy a délkelet-ukrajnai Donyec-medencében nem fognak kiújulni a harci cselekmények. „Nyilvánvaló ténynek” nevezte, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatás „kezére játszik” az ukrán fegyveres erőknek, amik „provokatív álláspontra” helyezkedtek. Nem tudta megmondani, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellenőrzése alatt tartja-e a hadsereget, és el tud-e határolódni a nacionalisták és a szélsőségesek befolyásától.

Kettős mérce

A szóvivő szerint a feszültség növekedéséhez hozzájárult a Nyugat által alkalmazott „kettős mérce is”, ami a több 10 ezres NATO-csapatmozgást az orosz határok közelében „hadgyakorlatként”, az orosz csapatok orosz területen végrehajtott manővereit pedig „agresszióként” emlegette.

Azt állította, hogy a szövetségesi viszony koncepciója Moszkva számára Washingtonnal ellentétben nem a mások ellen, hanem a tagok érdekében való együttműködést jelenti.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország és Kína a rájuk nehezedő nyomás hatására fontolóra veheti-e az együttműködés elmélyítését, Peszkov azt mondta, hogy a két ország közösen tagja több regionális tömörülésnek, többek között a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek, amik „reagálnak a különböző tendenciákra”. (MTI)