Az oltásellenesek érveit próbálta leszerelni Kósa Lajos fideszes képviselő a Debrecen Televízióban, miközben igyekezett összemosni őket az ellenzékkel is. Azt mondta, „(...) a vírusszkeptikusok felháborítóan primitív statisztikákkal állnak elő. Összeméricskélik a különböző vakcinák hatását anélkül, hogy sztenderdizálnák az adatokat. Hát, az úgy nem mond semmit. Hiszen az egyik típusú oltóanyaggal a 65 év feletti, más krónikus betegséggel is kezelt betegeket oltjuk, a másikkal a 40 év felettieket, akik egészségesek, akkor a két adatbázis nem vethető össze, teljesen nyilvánvaló. Tehát olyan sarlatánságok vannak a baloldali elemzők között...”Kósa ezzel fontos tudományos alapvetést fogalmazott meg, egyben tökéletesen levezette, mi volt a baj a kormány vakcinatáblázatával, amivel azt a megalapozatlan állítást próbálták bizonyítani, hogy „a Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”. A táblázat megjelenése után szakértők sora hozott a Kósáéhoz hasonló érveket, mégsem vonták vissza, vagy egészítették ki, inkább kiküldték emailben több millió embernek.

A műsorvezető felvetette, hogy a Pfizer-vakcinák pillanatok alatt elfogytak, amikor jelentkezni lehetett, a Sinopharm viszont nem nagyon mozgatja meg az embereket. Kósa szerint az interneten mindenfajta hamis hír kering, és egyértelmű, hogy „a baloldali oltásellenességnek” is van hatása.

Ezután azt állította, a kínai vakcina nagyobb védettséget ad, mint a vakcinák átlaga, ezt pedig állítása szerint az Európa Unió különböző szakosított szervezetei mérik. „Figyelik az összes ország oltási tapasztalatát, figyelik az oltások hatékonyságát, és ezeket megkapja az operatív törzs is. Egyébként ezeket az operatív törzs honlapján el lehet érni.”

A koronavirus.gov.hu-n sajnos valójában semmi ilyesmi nem érhető el, és arról sem tudunk, hogy az Európai Unió mérné a tagállamok közül egyedül Magyarországon engedélyezett Sinopharm hatékonyságát. A kormány csak az elhíresült táblázatot tette közzé ezzel kapcsolatban, részletes eredményeket pedig hiába kértünk.

Az interjúban felmerültek az alapítványokba kiszervezett egyetemek is. A műsorvezető felidézte, hogy az ellenzék szerint a kormány a saját embereivel feltöltött kuratóriumokon keresztül mentené át a hatalmát egy esetleges választási vereség után. (Orbán Viktor múlt héten elismerte, hogy világnézeti alapon válogatják a kuratóriumi tagokat.)

„Ez ostobaság” - mondta Kósa, majd felsorolta a Debreceni Egyetemre kinevezett kuratórium tagjait. „Na, most itt ki a fideszes pártkatona?”

„Hát, mondjuk Szólláth Tibor a Fidesz színeiben nyert választást, és lett polgármester Hajdúnánáson” - válaszolta a műsorvezető, mire Kósa azzal érvelt, hogy Szólláth egyedüli jelölt volt, ráadásul „ő a megyei agrárkamara elnöke, és azt gondoltuk, hogy helyes az, ha az agrárkamara képviselteti magát a kuratóriumban, hiszen ez az ország egyik legnagyobb agrárképző felsőoktatási intézménye”.

Kósa többes szám első személyben beszélt, bár a kuratóriumokat elvileg az Innovációs és Technológiai Minisztériumban rakták össze.

A riporter azonban kötötte az ebet a karóhoz, és megemlítette, hogy más egyetemeken miniszterek is beültek a kuratóriumokba, például Varga Mihály. Kósa erre azt mondta, mivel közalapítvány lesz a fenntartó, nem pedig magánalapítvány, nincs értelmük a magánosításról szóló vádaknak.