Koronavírus-számok Magyarországon 9/28/2021
Elhunytak + 8 Σ 30 179
Kórházban + 35 Σ 513
Fertőzöttek + 265 Σ 821 526
Tesztek + 7 518 Σ 6 901 433
Oltottak + 2 315 Σ 5 881 493
A legújabb trendek

A kormányzati koronavírus honlapon már elég merész üzenettel osztják meg a kormány semennyire sem tudományos vakcinaadatait

április 25., vasárnap 18:45

A jelek szerint a magyar kormány hatalmas népszerűsítési kampányba kezdett az általa vásárolt keleti vakcinák mellett, akár a nyugati oltások kárára. Szombaton érkezett 600 ezer kínai oltóanyag, hamarosan jön még 400 ezer, ezekkel - alighanem villám-termékellenőrzés után - pár nap múlva már oltanának is.

A keleti vakcinák népszerűsítésének egyik eleme volt, amikor Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón felállította a Pfizer < Sinopharm < Szputyik sorrendet az oltóanyagok között. Nem lehetett tudni, mire alapozza ezt a miniszter, a kormány viszont vasárnap megosztott egy adatsort ennek alátámasztására.

Ezt azzal indokolták, hogy szerintük a baloldal oltásellenes, és kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. De akkor most elárulják, hogy mindegyik vakcina hatékony és erős védelmet nyújt.

Mint megírtuk, az kedvező adat, hogy a százezer oltottra vetített adatok alapján a két dózissal oltottak 0,4 százaléka betegszik meg, és mindössze 0,02 százaléka hal meg.

A gond ott van, amikor ezt vakcinákra bontják le, mert meglehetősen hiányosak az adatok. Pedig fontos lenne, ha végre tudományos alaposságú adatokat adna ki a kormány a vakcinák hatásosságáról.

Ehelyett a kormányzat által működtetett koronavirus.gov.hu már így fordította le az adatokat:

„A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”.

A kormány által megosztott adatokból elég merész levonni ezt a következtetést.

Ahhoz, hogy tudományos adatközlés legyen, jó néhány dolog hiányzik belőle, például az sem világos, hogy a második oltás után mennyi idővel számolják a teljes védelmet. Gyártók szerint kell még 2 hét a második oltás után is. Vannak arra utaló jelek, hogy a kormányzati adatsorban szereplő számoknál ezt a két hetet nem várták meg.

Nem tüntették fel azt sem, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltanak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. Ráadásul már december óta. A Modernával idős otthonokban oltottak eleinte. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani. Az oroszból a második adagot ráadásul eddig csak kevesen kapták meg, mert azt késve szállították az oroszok. (A 800 ezer első adaghoz képest összesen eddig 520 ezer második adag jött a Szputnyikból, ebből 220 ezer az elmúlt másfél hétben.)

Pfizerből 1,1 millió ember beoltására elég vakcina jött. Az oroszból és a kínaiból összesen péntekig 1,35 millió.

Annyira összevissza sikerült egymás mellé rendezni a számokat, hogy a kormányzati adatok szerint a második oltással beoltott, de mégis megbetegedett emberek 5 százaléka meg is hal. Ez nagyon nagyon magas arány lenne.

Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport működtetője például azt írta: „Először is, Nyugat-Európán, Izraelen és az USA-n kívül jellemzővé vált az, hogy legtöbbször, főleg a klinikai vizsgálatok és a valós világbeli adatok terén komoly tanulmányok helyett politikai napilapokba és honlapokba bedobott, értelmezhetetlen adatok jelennek meg. Hazánk is ehhez csatlakozott. A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”.

Egy Facebook-posztban Csibra Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai járványügyi központnál jelentett adatok szerint Szputnyikot alig adtak a 80 éven felülieknek, és Pfizerből is több mint 3-szor annyi jutott nekik, mint Sinopharmból. Nála egészen más védettségi adatok jöttek ki, ha figyelembe vesszük, hogy a beoltottnak mennyi ideje volt a fertőzést elkapni.

Sokkal részletesebb adatokat kellene megosztania a kormánynak ahhoz, hogy a vakcinák hatékonysága összehasonlítható legyen.

Ugyanakkor az látszik, hogy az oltóanyagok - bármelyik - így is nagy százalékban védenek a súlyos, halálos megbetegedéstől.