Svédországban az elmúlt alig másfél hónap alatt hat nőt öltek meg. Az ország különböző pontjain, különböző korú nőket. Egy közös volt bennük: szinte mindegyik esetben egy-egy hozzájuk közelálló, általuk jól ismert férfit tartóztattak le. A BBC kiemeli, hogy a gyilkosságok közül kettőt fényes nappal követtek el: egyet egy vidéki kisváros központjában, egyet pedig egy a fővároshoz közeli egyetemi város vasút- és autóbuszállomásán. Egy harmadik nőt Stockholm egyik külvárosi részén, Flemingsbergben, egy lakásban öltek meg, ahol négy kiskorú gyerekével élt. A gyilkossággal egy olyan férfit vádolnak, akit a nő állítólag jól ismert.

„Továbbra is olyan társadalomban élünk, ahol elnyomják a nőket”

2020-ban az előző évhez képest több mint 15 százalékkal több (összesen 16 461), nővel szemben elkövetett bántalmazásról tettek bejelentést Svédországban, amit egy ideje a világ egyik legbiztonságosabb országaként tartanak számon, ahol már megvalósult a női egyenjogúság és a nemek közti egyenlőség.

Marta Stenevi, a nemek közti egyenlőségért felelős svéd miniszter a gyilkosságokkal kapcsolatban azt mondta, azok valójában nem lepték meg. Úgy fogalmazott, „sok szempontból messzire jutottunk Svédországban a nemek közti egyenlőség terén, de továbbra is olyan társadalomban élünk, ahol elnyomják a nőket.”

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár már nem sokkal a járvány tavalyi kitörése után arról számolt be, hogy megnőtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek száma. Az első lezárások idején sok helyen megduplázódott, de volt ahol megtriplázódott az előző év azonos időszakaihoz képest az otthoni bántalmazások száma. Akkor Magyarországon is hasonlót tapasztaltak az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatnál illetve a PATENT-nél is.

Egy a Stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem oldalán megjelent tanulmány szerint is valószínű, hogy van összefüggés az egyre több családon belüli erőszak és a járvány által kiváltott társadalmi illetve gazdasági változások közt. A Svéd Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a svéd lakosság legalább 7 százaléka van kitéve családon belüli erőszaknak, férfiak és nők egyaránt, azonos arányban, azonban a nők sokkal nagyobb valószínűséggel számolnak be ezekről vagy kerülnek kórházba a bántalmazások miatt.

„Mélyen gyökerezik a svéd társadalomban”

Svédországban a tervek szerint már május végén bemutatnak egy törvénytervezetet a távoltartó határozatok kiterjesztett használatáról illetve arról, hogy hosszabb ideig tartó szabadságvesztéssel sújthassák a családon belüli erőszak elkövetőit. A tervezetet az országos rendőrfőkapitány, Anders Thornberg is üdvözölte, aki a nők ellen elkövetett családon belüli erőszakot egy olyan problémaként írta le, ami „határozottabb fellépést igényel”. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban 350 olyan embert alkalmaztak, akik kizárólag a nők és a gyerekek ellen elkövetett támadásokkal foglalkoznak. Szerinte azonban nem elég az ő munkájuk, összefogásra van szükség a hatóságok, így az egészségügyi és szociális szolgáltatók közt is, hogy együtt hívják fel a társadalom figyelmét a helyzet súlyosságára.

„Svédországban sokan már szinte belefáradtak, hogy az erőszakról beszéljenek. Állandóan napirenden van, valójában azonban soha nem foglalkoznak vele megfelelően” – mondta a BBC-nek Jenny Westerstrand, egy nővédő szervezet, a Roks vezetője, aki azt reméli, hogy a közelmúltban történt gyilkosságokra adott politikai és közéleti reakciók valamiféle fordulópontot hoznak majd.

A BBC szerint kérdés az is, hogy az elmúlt hetekben elkövetett gyilkosságokat össze kell-e kapcsolni a legutóbbi bevándorlási hullámmal. Bár a svéd rendőrség nem tartja számon a gyanúsítottak etnikai hovatartozását, az ügyészek szerint a bíróság elé állított férfiak közül többen nem svéd származásúak, ezt pedig fel is használták kommunikációjukban a bevándorlásellenes pártok. Marta Stenevi, a nemek közti egyenlőségért felelős miniszter szerint azonban ha a nők elleni erőszakot összemossák a bevándorlással, az „valójában lekicsinyli a problémát”, ő úgy gondolja, hogy a nők elleni erőszak „mélyen gyökerezik” a svéd társadalomban.

„Csak bűnbakot csinálnak a bevándorlókból”

A Roks vezetője szerint a közelmúltban történt gyilkosságok inkább a járvánnyal lehetnek összefüggésben, mert bár más országokkal szemben Svédországban nem voltak hivatalosan lezárások, a koronavírus terjedése a nőket ott is arra kényszerítette, hogy sokkal több időt töltsenek otthon. Emiatt szerinte a nők nem is kérnek vagy kapnak úgy segítséget, mint normális esetben, amikor aktívabb társadalmi életet élnek.

Felmingsbergben azonban továbbra is megoszlanak a vélemények a témában. Volt olyan, a BBC-nek nyilatkozó 25 éves nő, aki szerint az ott élők „nem akarják elfogadni a svéd törvényeket”, egy másik, 28 éves nő szerint viszont csak bűnbakot csinálnak a bevándorlókból: „Nem hiszem, hogy ennek bármi köze lenne ahhoz, hogy ki honnan származik. Egy nő sincs biztonságban egy olyan férfi mellett, aki veri őt, származzon akár Afrikából, Svédországból vagy a világ bármely más pontjáról.”

Az elmúlt hetekben Magyarországon is több nő ellen követtek el erőszakos bűncselekményt, közülük ketten meghaltak: egyikőjük holttestét Salgótarján külterületén egy családi házban találták meg, a rendőrség akkori közleménye szerint "a bűncselekménnyel összefüggésben egy férfi előállítása folyamatban van", egy másik esetben pedig egy 37 éves férfi késelte halálra a feleségét a nyílt utcán, Budapesten. Szintén áprilisban gyújtotta fel egy férfi a Dob utcában volt élettársa ajtaját, és nemrég írtunk arról is, hogy egy somogyi férfi még az eljegyzés estéjén betörte menyasszonya orrát.

Ha ön úgy érzi, családon belüli vagy kapcsolati erőszak áldozata és segítségre van szüksége, vagy környezetében élőkön látja ezt, több lehetősége van segítséget kérni. Ha sürgős segítségre van szükség, legjobb, ha az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT) hívja a +36-80-20-5520 telefonszámon, vagy felkeresheti az Ökumenikus Segélyszervezet krízisambulanciái közül a lakóhelyéhez legközelebb esőt. A PATENT-et a +36-70-220-2505-ös számon hívhatja, a NANE-t pedig +36-80-505-101-esen.