A Fidesz érvei a Kínai Kommunista Párt egyetemét ért kritikákra: a CEU rosszabb volt, és Gyurcsány is terrorral lépett fel az állampolgárok ellen

május 27., csütörtök 14:33

Érdekes érvelési taktikával védték a kínai egyetem megépítését a kormánypártok, míg az ellenzék nem spórolt a kemény szavakkal a parlament csütörtöki ülésén, ami a téma súlya ellenére nem vonzott tömegeket.

Két hete nyújtotta be Semjén Zsolt a ma tárgyalt törvényjavaslatokat a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról és az annak szóló vagyonjuttatásról, illetve a Budapest Diákváros megvalósításáról. Ezekből kiderült, hogy pont azt a területet kapná meg a kínai egyetem, ahol magyar egyetemisták lakhattak volna korszerű kollégiumokban.

Az ellenzék elítélte a beruházást. Karácsony Gergely főpolgármester kijelentette: „Nem adjuk a Diákváros egyetlen négyzetcentiméterét sem”. A területért felelős kerületi polgármester, Baranyi Krisztina pedig - mivel népszavazást egyelőre nem tud - négy kérdésben konzultációt indít, hogy a közvélemény nyomására a kormány ne kössön olyan szerződést a jövő évi választásokig, ami bebetonozná a Fudan megépítését. Erről szól majd a hosszú kihagyás utáni első nagyobb tüntetés - sőt: 12 tüntetés - is jövő szombaton: a szervező Szikra Mozgalom szerint „a Fidesz a magyar diákok lakhatását és jövőjét árusítja ki azért, hogy a kínai diktatúra elitegyetemét hozhassa az országba.”

Az egykori Nagyvásártelep - Kvassay Jenő út - Ráckevei Duna-ág határolta telekegyüttes látképe. Itt kapna helyet a Budapest Diákváros és a Fudan Egyetem. A háttérben a MOL épülő irodaháza és balra a Nemzeti Atlétikai Stadiont építő daruk Fotó: Róka László/MTI/MTVA

Az első, fudanos törvényjavaslat vitájának elején a kormánypárti vezérszónokok, Pósán László és Nacsa Lőrinc egymás gondolatait ismételték el.

Egyikk fő érvük az volt, hogy Gyurcsányék is ezt csinálták.

Mindketten kajánul soroltak fel baloldali politikusokat, akiknek közük volt vagy van Kínához vagy akár a Fudanhoz: Ujhelyi István, Botka László, Oláh Lajos, sőt Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, akik 2005-ben és 2007-ben Kínába utaztak, és a Fudanra is ellátogattak. A másik kormánypárti érv az volt, hogy hosszan sorolták, sajátos kiejtéssel, azokat a nyugati intézményeket, amikkel a Fudannak megállapodása van. Nacsa sokat emlegette Németországot, mert szerinte az ugyanolyan pragmatikus külpolitikát folytat, mint Magyarország. Ugyanő nem sokkal előtte még azt hangsúlyozta, hogy a Fudan nem politikai kérdés.

A kormány részéről Schanda Tamás államtitkár válaszolgatott, ő is azt hangsúlyozva, hogy a Kommunista Párt egyeteme „nem ideológiát hoz, hanem világszínvonalú tudást”.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Ezután jöttek az ellenzéki szónokok, akik egyöntetűen bírálták az egész Fudan-projektet, gyakran ugyanazokkal az érvekkel. A legtöbbször talán az hangzott el, hogy a kínai egyetem helyett inkább a magyar felsőoktatásba kellene fektetni ezeket a százmilliárdokat.

A jobbikos Brenner Koloman szerint önmagában örvendetes, hogy külföldi hallgatók jönnek hazánkba, de egy ilyen egyetem nagyon komoly konkurencia a kivéreztetett egyetemi világnak, a Diákváros területének lecsökkentése pedig különösen visszatetsző azután, hogy ez a kormány 11 évig nem bírt érdemi választ adni a budapesti hallgatók lakhatási válságára.

Brenner Koloman Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

A szocialista Molnár Gyula bevallotta, hogy a szíve mélyén Ázsia-párti, de arra, amit a kormány a Fudannal csinál, csak keresi a jelzőket: érthetetlen, döbbenetes, hihetetlen és így tovább.

A DK-s Arató Gergely szerint ezekben a törvényjavaslatokban minden benne van, amit a magyar fiatalokról, magyar tudásról gondol a kormány. Szerinte ez a kevesek, és nem a sokak egyeteme, a panelből és a MÁV-telepről kevesen fognak bejutni. A fővárostól elvárja a DK, hogy ne támogassák az atlétikai vb-t, ha megépül így a Fudan. Végül Arató úgy foglalta össze a mondanivalóját, hogy „a fideszesek is megértsék”:

Nem leszünk gyarmat!

Az LMP vezérszónoka, Keresztes László Lóránt szintén fideszül fogalmazott: a kormány szerinte „rárontott saját nemzetére”, elárulta a magyar érdekeket, elzálogosította a magyar fiatalok jövőjét. A Fudan pedig nemzetbiztonsági kockázat.

Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

A párbeszédes Tordai Bence is beállt a sorba, ő az Állítsuk meg Pekinget! szlogent szedte elő a fideszes kelléktárból, de csatlakozott Karácsony mottójához is: a kínai egyetem 1 százaléknak lesz jó, 99 százaléknak nem. Szerinte a vidéki magyar fiatalok helyett a nemzetközi gazdasági elit gyerekeit támogatja a kormány. A Fudant kémközpontnak és trójai falónak nevezte.

A tibeti zászlóba burkolózó Szél Bernadett úgy fogalmazott:

Orbán Viktor letérdel a Kínai Kommunista Pártnak, a fideszes politikusok pedig nihilista kommunistasimogatók.

A fideszes Pósán László elismerte, hogy drága lesz az egyetemen tanulni, de azt mondta, a rendszerváltás után egyszer sem hallott arról, hogy ez a CEU-val kapcsolatban felmerült volna. Azt mondta, tényleg voltak brutális fellépések Kínában és Hongkongban, de 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején Budapesten is voltak brutális fellépések az állampolgárok ellen, mégsem reagáltak rá semmit. Pósán azt is elmondta, hogy a Fudan nem kettős diplomát ad ki (mint a CEU), mert van anyaintézménye.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt mondta, ha most dolgozzák ki a konstrukciót, akkor azon miért nem gondolkodtak, hogy ne a magyar adófizetők, hanem a kínai állam fizesse a beruházást. 1500 milliárd forintot ígértek a magyar egyetemeknek, de sehol sincs ez a pénz. Azt mondta, a mai magyar oktatói fizetések tízszeresét fogják kifizetni a Fudanon. A jobbikos Szilágyi György azt mondta, a Fidesz-KDNP képviselői most a saját gyermekeik, unokáik jövőjét adják el, szégyelljék magukat ezért.

Fidesz: A CEU bezzeg nem zavarta az ellenzéket

A fideszes Mátrai Márta azt mondta, már 2014-ben jelezte Orbán Pekingben, hogy Magyarország örömmel fogadna egy kínai egyetemet, ami híd lesz Európa és Kína között, a kínai selyemút a tudás világában. Mátrai azt mondta, a kétkedők Kína politikai eszméire utalnak, miközben természetesnek veszik, hogy Soros György az ideológiáját hirdető egyetemet alapíthat Magyarországon. Ezzel szemben a Fudan nem ideológiai, hanem szakmai képzést és nemzetközileg elismert diplomát nyújt. Azok irigykednek, akik régen Moszkvában tanultak, mindig Moszkva jut eszükbe, a CEU bezzeg soha. Az egyetemet ellenzők kínai képe ott ragadt a kulturális forradalom világában.

Magyarországon olyan demokratikus légkör van, hogy egy ilyen egyetem elfogultság nélkül mutathatja meg a magyar életet a hallgatóinak. Nincs annak jele, hogy Kína a saját világnézetét akarná ráerőltetni Magyarországra. Azt mondta, arra biztatna mindenkit, hogy hasonló egyetemeket hozzanak létre. A panaszkodók kifogása az is lehet, hogy nem a liberális kapitalizmust hirdeti az egyetem, holott a nyugati világ egyes egyetemein a tudományos szabadság is válságban van, zsákutcába jutottak a társadalomtudományok, cenzúra van. Az ellenzék tiltakozott a kínai oltások ellen, most tiltakoznak a kínai egyetem ellen is, egyszerűen Kína-fóbiában szenvednek – mondta Mátrai, aki szerint egyes országokat megbántanak, igaztalanul vádolnak és rosszul értelmezett elköteleződésből megsértenek.

A kínai állam nem támad, sőt számos esetben nyújtott segítő kezet, jó szándékú és nyitott ország, nekünk nincs okunk félni Kínától. A Fudan a Diákvárossal együtt élettel tölt meg egy városrészt, erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét – mondta, arra kérve a képviselőket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Ez árulás

A jobbikos Szilágyi György szerint a felsőoktatásra fordított összeghez képest óriási összeget fordítanának a Fudanra, és az új intézmény a gyakorlatban még nem bizonyított, alapítványi formában fog működni. Az is fura, hogy még sem oktatási program, sem oktatói gárda, sem épített infrastruktúra nem áll készen, de már törvény ismerné el az intézményt egyetemként, ami szembemegy minden gyakorlattal, és a kormány a teljes magyar felsőoktatással megegyező összeggel készül támogatni az egyetemet. Szilágyi szerint az oktatás nemes célja mögé bújva próbál Orbán nemzetközi támogatókat szerezni saját magának. Ráadásul szembemennek a Diákváros tervével, amit 3 éve szintén ők iktattak törvénybe. Itt nincsenek szakmai érvek, csak politikaiak, Orbán olyan támogatókat keres, akik elnézik neki, hogy autokratikus vezető.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Mivel Kína ennyivel erősebb Magyarországnál, nem gondolhatja senki, hogy ez nekünk előnyös lesz: Kína nemcsak beszivárog az EU-ba, hanem egy új fellegvárat épít itt. Szilágyi szerint amit Orbán csinál, az árulás. Azt kérdezte, Orbán próbált-e amerikai vagy európai egyetemet idehozni, majd említette a kínaiaknak kedvező letelepedési kötvényeket és a Budapest-Belgrád vasútvonalat, ahol szintén kínai pénzből kínai munkával gigahitelre építünk vasútvonalat. Szilágyi szerint Orbánnak az a célja, hogy ne az EU tagjai maradjunk, a Fudan-projekt pedig egy lázálom, amit meg kell akadályozni.

Miért nem kérdezik meg erről az embereket?

Az LMP-s Demeter Márta szerint ez a javaslat szimbolikus, az orbáni kormányzás lényege: egy szűk kör érdekeltségére adnak elképesztő közpénzeket és adósítanak el magyarokat évtizedekre, titkosítva, hogy ne derülhessen fény a valós pénzügyekre. Ő is elmondta, hogy a magyarok többsége nem támogatja a beruházást, csak nem kérdezik meg a véleményüket. A beruházás egyetlen magyar munkavállalónak vagy magyar diáknak sem kedvez, és felháborító, hogy nem kérdezik meg azokat, akik abban a kerületben laknak – ezért támogatják Baranyi Krisztina kezdeményezését, hogy legyen konzultáció, és minél többen elmondhassák a véleményüket. Ráadásul ez az egész gigantikus beruházás akkor történik, amikor emberek ezrei mentek tönkre a járvány miatti gazdasági válságban, akiket a kormány cserbenhagyott. Azt ígérte, kormányváltás után elszámoltatás lesz.

Csárdi Antal megdöbbent

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az LMP-s Csárdi Antal felháborodva reagált Mátrai Márta beszédére, aki szerinte megpróbálta relativizálni a Kínai Kommunista Párt bűneit, és közben az európai szövetségeseink egyetemeit megpróbálta diktatórikus elven alapján működő egyetemeknek beállítani. Csárdi azt mondta, megdöbbent, nem hitte volna, hogy eljut ide a vita, mintha azt mondanák, hogy nincs jelentőse, hogy mi történt a Tienanmen téren, vagy hogy miket művelnek az ujgurok és a tibetiek ellen. Csárdi szerint ez méltatlan a Házhoz, elfogadhatatlan, hogy erre képesek azért, hogy valamiféle rózsaszín szalagot fűzhessenek a Fudan Egyetemre.

Tienanmen tér? Gyurcsány-terror!

A fideszes Pósán László azt mondta, csak az a tény, hogy a debreceni városi gazdálkodásban külföldi hallgatók fizetnek, éves szinten kb. 3 milliárdos többletet jelent, ami a Fudan esetében nagyságrendekkel nagyobb lesz, a helyi gazdaságoknak juttatott pénzt kell majd megszámolni. Szilágyi beszédéről azt mondta, hogy Európában már vannak jelen kínai oktatási intézmények, egész hálózatok, Nagy-Britanniában és Norvégiában is (egyik sem az EU tagja), és megint arról beszélt, hogy Csárdi Antalék a 2006-os Gyurcsány-terrort egy szóval sem ítélték el soha.

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka felszólal a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 27-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Már a CEU-t is megérezte a magyar felsőoktatás, pedig az mikroegyetem volt a Fudanhoz képest

A független Szabó Szabolcs azt mondta, megdöbbentette Mátrai Márta felszólalása: társadalomtudósként erősen vitatná, hogy a társadalomtudomány zsákutcába jutott, hiszen az él és virágzik, ennek az eldöntését bízza a társadalomtudósokra. Azt is mondta, hogy a kínai egyetem nem fog beleszólni a közéletbe, pedig az egyetemeknek az a lényegük, hogy aktívan formálják a közéletet is. Szabó azt mondja az egyetemről: nem így, nem ott, nem akkorát, és nem abban a formában. Azt mondta, a Diákváros kifejezést még a törvényből is kidobták.

Szabó szerint ezt a pénzt akár odaadhatnánk a felsőoktatásnak is. Bár Pósán azt mondta, ez az 500 milliárd nem is olyan sok, közben arról is beszélt, hogy Budapestet ez ránthatja ki a bajból. A CEU emlegetéséről azt mondta: az egy magánegyetem volt, ami magánpénzből működött, és a Fudanhoz képest egy mikroegyetemnek számított, a felsőoktatás már így is megérezte, hogy a legjobb oktatókat meg előadókat szívja el, tehát el lehet képzelni, a Fudannal hogyan lehet versenyezni.

A Fudanról elismerte, hogy tudományos értelemben jó egyetem, de az is tény, hogy erős az ideológiai háttere, és ezt nem lehet félvállról venni.

A Fudan érkezése egyértelműen a magyar fiatalok érdeke

Schanda Tamás államtitkár szerint a Fudan Egyetem érkezése egyértelműen a magyar fiatalok érdeke, és ezen keresztül jó mindannyiunknak, akik felelősen gondolkodunk a sorsunkról. Nem csak az egyetem érkezik, hanem azzal együtt gazdasági, kapcsolati háló is, ami szintén jó. Azt mondta, biztosítani fognak egy 1000 milliárdos nagyságrendet meghaladó fejlesztési csomagot, hogy a források rendelkezésre álljanak az egyetemek számára.

Azt mondta, legalább a ferencvárosi képviselő, Csárdi Antal támogathatná a beruházást, hiszen tudja, hogy az a terület, ahol ez megvalósulhat, Budapest egyik szégyenfoltja. Szerinte jó kérdés, hogy kell-e elitegyetem, hiszen ma is különböző elitegyetemeken tanulhatnak a legtehetségesebb magyar fiatalok. Azt mondta, a hitelről sem született még döntés, mindenfajta finanszírozási konstrukciót megvizsgálnak, kár ezzel előre vádolni őket.

Szerinte a Fudanon senki nem fog tudni diplomát vásárolni, a diplomavásárlás régi baloldali trükk, a Fudan egy elitegyetem. Azt is érthetetlennek nevezte, hogy azt állítják, a Diákvárost nem akarják, hiszen ha lezárják ezt a vitát, arról fognak vitázni.

Az oktatói bérekről azt mondta, értek már el eredményeket, de még szükség van béremelésre, amire lesz is lehetőség - a modellváltással közép- és hosszú távon is egyre nagyobb bérekre lesz lehetőség, ezért tartja szomorúnak, hogy a baloldal nem támogatta a modellváltást.

Azon meglepődött, hogy Tordai Bence azt kérdezte, lehet-e egyetemnek nevezni a Fudant, amikor az a világ egyik vezető egyeteme, és így nincs is értelme beszélgetni, de persze a kormány továbbra is bárkivel szívesen tárgyal és konzultál. Még egyszer megerősítette, hogy semmifajta hitelfelvételről nem született még döntés.

Azt mondta, a Fudanra költött pénznél sokkal többet juttatnak a magyar felsőoktatásnak, majd azzal folytatta, hogy minden olyan kérdésre sikerült kitérnie, ami az egyes felszólalásokban felmerült, reméli, sikerült a bizonytalanságokat eloszlatni.