Közel 10 év után kamatot emelt az MNB Monetáris Tanácsa

június 22., kedd 12:05

Kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa olyat tett, amit közel 10 éve nem: bejelentette, hogy megemeli az alapkamatot. A 9 tagú testület döntése alapján az eddig 0,60 százalékos alapkamat 30 bázisponttal 0,90 százalékra emelkedik június 23-tól. Matolcsy György jegybankelnök a kamatdöntő ülés után egy órával tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy ezzel

az MNB kamatemelési ciklust kezdett, vagyis addig fogja emelni az alapkamatot, amíg az infláció fenntartható módon vissza nem tér a jegybanki célnak számító 3 százalék körüli tartományba. A bejelentés hatására gyengülni kezdett a forint árfolyama, a kamatemelés bejelentésekor még 353,83 forint volt egy euró, ez 14.00 óra után 356 forint fölé emelkedett, majd visszatért a bejelentés előtti szintre.

Az, hogy a monetáris tanács emelt az alapkamaton, önmagában nem annyira meglepő, főleg azért, mert Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy hónapja jó hangosan bejelentette, hogy erre készül a jegybank. Viszont így is rég látott izgalom előzte meg a döntést, egyrészt azért, mert nem lehetett tudni, hogy pontosan mennyivel emeli a kamatot a Monetáris Tanács, és hogy emellett mennyivel emeli azt, a kamatszintek szempontjából már sokkal lényegesebb kamatszintet, az egyhetes irányadó betétek kamatját, amivel évek óta igyekszik a jegybank befolyásolni a pénzügyi környezetet. És mert volt egy egészen kicsi esélye annak is, hogy végül mégis elmarad a már bejelentett nagy monetáris politikai lépés, bár annak igazán beláthatatlan gazdasági következményei lettek volna.

A kilábalás árnyoldala

Matolcsy szerint a magyar gazdaság az egyik legsikeresebb a járvány utáni újraindításban, jóval Európa előtt jár, az MNB várakozásai szerint idén akár 6 százalék fölött is lehet a GDP növekedése, az idei év harmadik negyedévében pedig a magyar GDP elérheti a 2019-es szintet. Ez nagy eredmény, ami részben a válság előtti gazdaságpolitikának, részben pedig a válságkezelési politikának tudható be. Ebből az MNB is jelentősen kivette a részét, a jegybanelnök tavaly 6000 milliárd, idén pedig 3300 milliárd forintot pumpált a gazdaságba. Ez Matolcsy szerint az egyik legjelentősebb jegybanki élénkítési program volt Európában.

Viszont mindennek van árnyoldala, ennek a gyors helyreállásnak ez a megugró infláció. Matolcsy szerint az EU többi országában csak azért nincs olyan magas, infláció, mint nálunk, mert le vannak Magyarországhoz képest maradva az újranyitásban. Az újranyitással lehetett számítani az infláció kiugrásaira, májusban 5,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, egész évre pedig 4 százalék körüli inflációval számol a nemzeti bank. Matolcsy arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az Monetáris Tanács úgy érezte, proaktívan kell cselekedni, mielőtt az inflációs kiugrásokat hosszú távon is magas infláció váltja fel, és vissza kell terelni a rátát a jegybank által tolerált 3 százalék körüli szintre.

Melyik kamat számít?

A jegybankok klasszikusan az alapkamat szintjének meghatározásával tudják befolyásolni, hogy mennyi pénz van a gazdaságban, ezzel pedig tudnak hatni az inflációra, és valamennyire az általuk kibocsátott valuta árfolyamára is, valamint befolyásolni tudják az emberek és cégek gazdasági döntéseit is. Az alapkamatot utoljára 2011 decemberében emelte az akkor még Simor András vezette jegybank, 6,5-ról 7 százalékra.

Az alapkamat a mostani döntésig 0,6 százalékon volt, és már egy ideje nagyon lazán tartotta a monetáris feltételeket az MNB. Viszont pont azért, hogy ehhez az eszközhöz ne kelljen hozzányúlnia, de mégis hatással lehessen a pénzmennyiségre, az MNB tavaly bevezette az egyhetes betétet, vagyis a bankok egy hétre betehették a pénzük egy részét a jegybankhoz, magasabb kamatra, mint az alapkamat. Az egyhetes betéti kamat jelenleg 0,75 százalék. A Portfolio.hu cikke szerint ezzel a lépéssel az MNB az alapkamat helyett az egyhetes betéti kamatot tette az irányadóvá. Erről viszont nem a külsős tagokkal feltöltött Monetáris Tanács, hanem az MNB igazgatósága dönt.

Matolcsy azt is bejelentette, hogy a mai döntés értelmében az egyhetes betéti kamat rátáját is 0,9 százalékra fogja emelni az MNB, ezzel pedig újra az alapkamat lesz az irányadó. Az egyhetes betéti kamat megmarad, de innentől beáll majd az alapkamat szintjére, vagyis várhatóan az is emelkedik majd az alapkamattal együtt.

A kormány erre megy, a jegybank amarra

A szigorításra az MNB szerint azért volt szükség, mert a jegybankban úgy látják, hogy a koronavírus-járvány utáni újranyitással nagyon megugrott az infláció, és félő, hogy beavatkozás nélkül még tovább emelkednének a fogyasztói árak. Májusban 5,1 százalék volt az inflációs ráta, és bár azt nem tudni, hogy most az MNB mekkora inflációra számít a jövőben (ez a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből derül majd ki), de egy májusi közleményben a jegybank azt írta, hogy "a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek".

Ezzel amúgy a magyar jegybank egy kicsit borúsabban látja a helyzetet, mint sok elemző és más nemzeti bank. A legtöbben arra számítanak, hogy a járvány után egy ideig megugrik az infláció, mert a kormányok és jegybankok válságkezelő intézkedései rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságba, aminek egy részét viszont az emberek a járvány alatt nem költötték el, és ezt rövid idő alatt akarják majd pótolni, ezt a keresletet azonban nehéz lesz majd kielégíteni, ami fölfelé hajtja az árakat. Amikor viszont ez a hullám lecseng, a konszenzus szerint az inflációs nyomás is csökken majd.

Ami viszont még látványosabb, az az, hogy a jegybank mennyivel sötétebben látja a magyar gazdaság helyzetét, mint a kormány. Ahogy arról korábban írtunk, a kormány és a jegybank között egy ideje zajlik egy gazdaságpolitikai vita, aminek a lényege az, hogy az MNB szerint ha a válságkezelő lépések után a kormány és a jegybank nem kezdi el szigorítani a járvány alatt nagyon lazára hagyott gazdasági feltéteket, akkor túlhevül a gazdaság, ami nagy inflációhoz vezet. Matolcsy György a Költségvetési Tanács tagjaként és az MNB elnökeként is többször kifejtette, hogy szerinte a kormánynak jövőre már csökkentenie kellene a válság alatt eléggé elszaladt költségvetési hiányt, amire lenne is tér, mert várhatóan elég nagy lesz a GDP növekedése. Ehhez képest a kormány a választások előtti évben 5,9 százalékos hiánycéllal tervez, vagyis nagyon lazán tartja a költségvetési gyeplőt. Matolcsy György a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy szerinte vissza kell térni a költségvetési egyensúlyhoz és jelentősen csökkenteni kell az államadósságot.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Erre reagálva Varga Mihály és Orbán Viktor is elmondta több fórumon, hogy egészen máshogy látják a helyzetet, mint a jegybankelnök. Az érvelés lényege az, hogy jövőre még újra kell építeni a gazdaságot a járvány után, és ha jól akarunk kijönni a válságból, a gazdaságpolitikkának ezt segítenie kell. Varga Mihály hasonlatával élve ha kanyarban akarunk előzni, akkor nyomni kell a gázt. Cinikus hangok szerint persze nem a kanyarban előzésről van szó, hiszen a válságból most lábal ki a magyar gazdaság, nem jövőre, hanem arról, hogy a 2022-es választások előtt bőven szeretné a kormány szórni a pénzt. Ezek a cinikus hangok Orbán Viktorig is eljuthattak, aki nemrég egy gazdasági konferencián határozottan arról beszélt, hogy a 2022-as büdzsé nem választási költségvetés.

A jegybankelnök kedden reagált a kormánnyal folytatott vitákra. Azt mondta, a magyar gazdaságpolitika 2013 után azért tudott olyan sikeres lenni - többször elismételte, hogy szerinte 100 éve a legsikeresebb tíz éve volt az elmúlt évtizedet tudhatjuk magunk mögött - mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetséget kötött. Ez szerinte továbbra is megmarad, még ha a költségvetési hiány vagy a hitelfizetési moratórium megítélésében vannak különbségek.

Mindenesetre most 10 év után először előállt az a helyzet, hogy a kormány és a jegybank politikája ellenkező irányba hat: a költségvetési politika nagyon laza lesz még másfél évig, a monetáris politika pedig egyre szigorít.A Portfolio.hu-nak nyilatkozó elemzők arra számítanak, hogy 2021 végén 1,28 százalék körül lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat rátája is.