Nagyot háborogtak Európa miniszterei a magyar propaganda-törvényen

eu
június 22., kedd 18:32

Kedden Luxemburgban ülésezett az EU Általános Ügyek Tanácsa, ahol a tagállamok európai ügyekben illetékes miniszterei egyeztetnek, magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter volt ott. A fő téma ilyenkor a közelgő miniszterelnöki csúcs előkészítése, illetve most az is eldőlt, hogy Albánia és Észak-Macedónia továbbra sem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Magyar szempontból a legizgalmasabb része a megbeszélésnek az utolsó néhány óra volt, mert ekkor melegítették fel a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárást, az úgynevezett hetes cikkely szerintit.

Nagy szópárbaj volt

"Intenzív vita folyt" - mondták a találkozóról kijövő politikusok, ami a magyar közéleti nyelvnél jóval visszafogottabb EU-s zsargonban azt jelenti, hogy "jó nagy balhé volt".

Indulásként Vera Jourová EU-s biztos elmondta, hogy az elmúlt egy évben a Bizottság szerint tovább romlott a jogállamiság ügye Magyarországon. Kitért a bíróságok függetlenségének gyengülésére, a Klubrádiótól elvett frekvenciára, de a legfontosabb friss téma a magyar parlament által nemrégiben elfogadott törvény volt, ami megtiltja a homoszexualitás ábrázolását a 18 év alattiaknak.

Már jó előre jelezték a tagállamok illetékesei, hogy ez mélyen felháborítja őket. A holland, a belga és a luxemburgi külügyminiszer előre megegyezett, hogy nyilatkozatban ítéli el az ülésre időzítve a magyar törvényt. Végül további tagállamok is csatlakoztak, összesen 13 kormány írta alá a nyilatkozatot, illetve a portugál külügyminiszter azt mondta, hogy ő is alá akarta írni, csak az ülés soros elnökeként ezt nem tehette meg, mert tőle semlegességet várnak el.

A német kormány és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is elítélte a törvényt már az ülés előtt, ezekre a kritikákra írta válaszul Orbán Viktor a Szamizdat 10 című eszmefuttatását, amiben azzal igyekezett megnyugtatni minden aggódót, hogy a felnőttek Magyarországon lehetnek melegek. Az írás angol fordítását elküldték a múlt héten az összes EP-képviselőnek. Orbán fejtegetése szerint a törvény lényege az, hogy a 18 alattiak csak olyan dolgokról halljanak, amiről a szüleik szerint hallaniuk lehet. A keddi vitában is ez volt Varga Judit fő érve a kritikákra.

A tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg a törvényt, hogy nem sérti-e az EU-s jogot, és a tiltakozó nyilatkozat 13 aláírója azt is javasolta, hogy az EU Bíróságán végezze a jogszabály. Vera Jourová a tanácskozás után megígérte, hogy a Bizottság alaposan meg fogja a vizsgálni a törvényt.

Varga Judit a tanácsülés szünetében. Fotó: JOHN THYS/AFP

A szivárványtól alig látszik a lengyel alkotmánybíróság

A müncheni stadion kivilágítási vitája egyébként is felerősítette a magyar törvényről szóló vitát, ez lett most a jogállamisági eljárások szimbóluma, miközben igen sok egyéb ügyben is vizsgálat alatt van Magyarország a Tanácsban, ahogy Lengyelország is.

Főleg a lengyelek jártak jól, hogy most kevés szó esik róluk a magyar propaganda-törvény könnyebben magyarázható ügye miatt. A lengyelekkel ugyanis az az egyik fő probléma, hogy a kormány állásfoglalást kért az alkotmánybíróságtól arról, hogy végre kell-e hajtania Lengyelországnak az EU Bíróságán hozott ítéleteket. Az EU másfél hete felszólította a lengyel kormányt, hogy ezt a kérdést vonja vissza, mire lengyel kormánypárti képviselők egy csoportja beadta ugyanezt a kérdést, hogy ha a kormány vissza is vonulna, az ügy ne kerülhessen le a napirendről.

Ha a kormánypárti delegáltak többségéből álló alkotmánybíróság azt mondja ki, hogy a lengyel törvények erősebbek az EU-s jognál, akkor az egész unió jogrendje szétesik. Mint a keddi vita után egyértelművé vált, a Bizottság pont a lengyel ügy eszkalálódása miatt indított kötelezettségszegési eljárást Németország ellen, ahol az alkotmánybíróság egy esetben felülbírálta az EU bíróságának egy döntését - bár annak egyelőre nem lett olyan következménye, hogy a német kormány ne hajtotta volna végre azt, amiről az EU-s bírák döntöttek. Vagyis van egy erős fenyegetés az EU működésére Lengyelországból, de a magyar gumijogszabály a meleg-propagandáról most elvitte a figyelmet erről.

A felmelegített eljárást igazából mindenki élvezi?

A hetes cikkely szerinti eljárás sok tekintetben csak politikai cirkusz, mert közvetlen hatása alig van. Az Európai Parlament Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő jelentése alapján szavazta meg, hogy Magyarországgal szemben induljon el ez a vizsgálat. Azóta Sargentini már nem is képviselő, és új vezetése van az EU összes intézménynének, de az eljárás lényegében ugyanott tart, mint 2018 őszén: az Általános Ügyek Tanácsa nevű miniszteri formációban jogállamisági ügyekről faggatják néha az ülésen megjelenő magyar minisztert.

Utoljára 2019 decemberében tartottak ilyen szeánszot, mert azóta a járvány miatt a tanács jórészt online értekezett csak, és az ilyen érzékeny megbeszélések személyes jelenlétet követelnek. A bírósági meghallgatásra emlékeztető megbeszéléseket zárt ajtók mögött tartják, bár egyszer előfordult, hogy Kovács Zoltán folyamatosan tudósított a Twitteren.

Most kedden a lengyelek ellen is folytatódott a meghallgatások sorozata, esetükben utoljára 2018 decemberében fordult elő ilyen. Lengyelország ellen nem a Parlament, hanem a Bizottság indította el a vizsgálatot, az ottani igazságszolgáltatási reform miatt, a bíróságok függetlenségének védelmében.

A meghallgatások elvben addig tartanak, amíg a tagállamok nem szavaznak arról, hogy lezárják-e az eljárást azzal, hogy meggyőződtek, a célkeresztbe vett tagállamban nincs rendszerszintű fenyegetettség alatt a jogállamiság. Vagy éppen arról is dönthetnek, hogy új szintre emelik a vizsgálatot, aminek a végén akár a problémás tagállam szavazati jogát is megvonhatják az EU-ban. Azért is ragadt be a magyar és a lengyel ügy, mert teljes a patthelyzet: egyik döntéshez sincs meg a szükséges többség.

A nyugati kormányok többsége nem akarja lezárni a magyar ügyet, mert nem látják, hogy a 2018-ban felmerült problémák megoldódtak volna, sőt, újabb problémákat is látnak azóta. Közben a magyarok teljesen magabiztosak abban, hogy nem emelkedhet veszélyesebb szintre az eljárás, mert a lengyelek úgyis megvédik őket - a szavazatmegvonáshoz ugyanis teljes konszenzus kell a többi ország részéről. Ugyanígy bízhatnak a lengyelek a magyarok támogatásában.

Hogy a vita napirendre kerül-e, arról a félévente egymást váltó, a tanácsi elnökséget betöltő országok kormányai döntenek, ebben a félévben Portugália, amelynek a német kormány most meg is köszönte, hogy megtette a gesztust. Júliustól viszont Szlovénia jön, amelynek jelenlegi miniszterelnöke Orbán Viktor fontos szövetségese, és esélyes, hogy az ő idejükben megint leáll vagy lelassul a folyamat, ahogy ez történt a horvát elnökség (2020 második féléve) idején is. Ugyanakkor a tanácsülés után a portugál külügyminiszter azt mondta, hogy a keddi hangulat alapján mindenképpen folytatni kell az eljárást, mert a tagállamok többsége egyáltalán nem nyugodt, sem a magyar, sem pedig a lengyel helyzetet illetően.

Az eljárásnak a napi gyakorlat szintjén inkább csak politikai jelentősége van. A magyar fejlemények miatt aggódó nyugati kormányok ki tudják fejezni az ellenérzéseiket, és a sajtóban mutathatják, hogy foglalkoznak az illiberális problémával. Ugyanígy a magyar kormány is használja politikai célra a meghallgatásokat, folyamatosan alá lehet támasztani a szabadságharcos tematikát, a "minket a külföldiek támadnak, mert nem engedünk Sorosnak, a homoszexuális lobbinak, a migráns-betelepítőknek" típusú érvelésre hajlítva a jogállamisági kérdéseket.

Úgyhogy miközben a magyar kormány hivatalosan arról beszél, hogy le kell állítani az eljárást, és szavazzanak a tanácsban arról, hogy magasabb szintre kell-e vinni az ügyet, vagy el lehet-e engedni végre, aközben rá is játszik a renitensségre. Például olyankor fogadtat el a parlamenttel törvényt orosz mintára a homoszexuális propagandával szemben, amikor másfél év szünet után megint meghallgatást tartanak, és ezzel tálcán kínálja az új témát, fel se merülhessen, hogy csendben lezárják az eljárást.

Vera Jourova biztos és Ana Paula Zacarias portugál EU-ügyi államtitkár az ülés után. Fotó: JOHN THYS/AFP

Hosszabb távon azért veszélyes lehet

Miközben úgy tűnik, hogy a végtelenségig húzódó, politikai természetű vita mindenkinek jó, van olyan körülmény is, ami miatt a magyar kormánynak fontos érdeke volna, hogy az egészet még az idén befejezzék. Ahogy erről korábban már részletesen írtunk, az EU nagyon régóta küszködik, hogy mit csináljon azokkal a tagállamokkal, amelyeknek belpolitikai rendszere annyira autokratikus jegyeket mutat, hogy mostani állapotukban nem vennék fel őket az EU-ba. A felvételi kritériumok kemények, de arra már nincs szabályrendszer, hogy a bent lévőkön hogyan lehet számonkérni a demokratikus berendezkedést.

Erre volt az egyik válasza az EU-s intézményeknek az az ötlet, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék a brüsszeli támogatások kifizetését. A magyar és a lengyel kormány az egész EU költségvetésének megvétózásával fenyegetve elérte ugyan tavaly decemberben a büntetési rendszer bevezetésének elhalasztását, de előbb-utóbb a lehetőség megint napirendre kerül majd, ahogy erre a portugál külügyminiszter és Jourová biztos a keddi megbeszélés után emlékeztette a sajtót.

Amíg jogállamisági eljárás folyik egy tagállam ellen, addig sokkal könnyebb megindokolni, hogy a szankciót érvényesítsék, mintha olyan időszakban kellene ezen morfondírozni, amikor az eljárást már pont lezárták. Ezért a magyar kormánynak az volna az érdeke, hogy lehetőség szerint 2021 második felében szavazzanak a miniszterek a Tanácsban, és állítsák le az eljárást, érdemi eredmény nélkül, pont mielőtt élesedhetne a feltételrendszer, ami várakozások szerint 2022 első felében már hatályos lehet.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a napokban Európa-politikát kezdett építeni abból, hogy hagyják már békén a kormányát: 19-én arról tartott előadást, hogy az EU gazdasági súlya egyre halványabb a globális versenyben, és ennek az az oka, hogy az EU-s intézmények beleszólnak a tagállamok politikai rendszereibe. Szerinte az EU-nak csak gazdasági ügyekre kellene koncentrálnia, és az Európai Parlamentet is meg kellene szüntetni a mostani formájában.

Vele szemben a német kormány ezzel ellentétes változtatásokat akar, kifejezetten erősítve az EU föderális jellegét. A német külügyminiszter éppen az utóbbi hónapok sorozatos magyar vétói miatt vette elő, hogy ideje lenne, hogy külügyi kérdésekben is többségi szavazások legyenek a tanácsban, és egy-egy tagállam ne tudjon vétózni.

A magyar és a német terv megvalósításához is át kellene írni az EU alapszerződését, ami egy évekig húzódó, nehéz folyamat, ám az erről szóló vitát éppen idén tavasszal nyitották meg hivatalosan is.

A hetes cikkely szerinti eljárás értelmezése és eredménye ebben a vitában is fontos szempontokat adhat az egymással szemben álló feleknek: ha az lesz a hangulat, hogy a renitensek ellen erőteljesebben kell fellépni, akkor az a német álláspontot segítheti; ha viszont az európai politikusok többsége azzal szembesül, hogy a politikai unió kikényszerítése feloldhatatlan és kínos helyzethez vezet, akkor az inkább a magyar, nemzetállami koncepciónak jelenthet hosszabb távon támogatást.