Ingyen megválik az állam a kimentett devizahitelesek lakásaitól

június 23., szerda 4:00
  • Az állam több tízezer bajba került devizahiteles lakását vásárolta meg 2010 után.
  • A Nemzeti Eszközkezelőt lakhatási szervezetek is sokat dicsérték. Szerintük alkalmas lett volna a bérlakásrendszer fejlesztésére, az állam mégis visszaadta a lakásokat az eredeti tulajdonosoknak.
  • Amiket nem sikerült, most ingyen átadják a Máltai Szeretetszolgálatnak és a reformátusoknak.
  • Sok a kérdőjel, de akár létrejöhet végre egy lakásügynökség, segítve azoknak, akik kiszorulnak az albérletpiacról.

Több ezer lakástól válik meg az állam a következő évtől, mindegyiket ingyen átadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által létrehozott nonprofit cégnek. Az erről szóló törvényt múlt héten fogadta el az országgyűlés, a Népszava is írt róla.

Olyan lakásokról van szó, amelyek korábban a Nemzeti Eszközkezelőhöz tartoztak. Ez volt a 2010-ben felálló Orbán-kormány devizahiteles mentőcsomagjának talán egyetlen eleme, amit széles körben dicsértek lakhatási szervezetek, mert valóban segített azoknak, akik nem tudták fizetni a törlesztőiket.

Az Eszközkezelő bizonyos feltételek mellett megvásárolta a legnehezebb helyzetben levők lakásait, és rendezte a bankkal a hitelszerződésüket. Így sokan megmenekültek a kilakoltatástól, és bérlőkként élhettek tovább otthonaikban, ráadásul az állammal együttműködő máltaiak és reformátusok szociális segítséget, adósságkezelési szolgáltatást is nyújtottak nekik.

A kormány aztán 2018-ban úgy döntött, befejezi a programot, és lehetővé teszi, hogy a bérlők egy összegben, vagy akár részletre visszavásárolják ingatlanjaikat.

Fónagy János államtitkár a mostani törvény elfogadásakor azt mondta, az Eszközkezelő csaknem 38 ezer lakást vásárolt meg 2019 végéig, és 29 ezret adott el eredeti tulajdonosaiknak. Ebben feltehetően nincsenek benne az azóta eladott lakások, hiszen a két szervezet közleménye szerint 4620 kerül hamarosan az új céghez, ezek szerint ennyin nem sikerült túladni.

A program leépítését kritizálták a Habitat for Humanityhez hasonló civil szervezetek, amelyek a bérlakásszektor kiterjesztését követelik a szegénységben élők segítése érdekében. Szerintük tovább kellett volna erősíteni az Eszközkezelőt, ami egy állami bérlakásprogramot is megalapozhatott volna.

Ez viszont szembemenne a kormány magántulajdont erősítő, a felsőbb rétegeknek kedvező intézkedéseivel, nemrég az önkormányzati lakásokat is széles körben privatizálták volna, csak a tiltakozás hatására visszakoztak. Fónagy arról beszélt a parlamentben, hogy „az emberek túlnyomó többsége akkor érzi magát biztonságban, ha saját tulajdonú lakása van”.

Kár, hogy így alakult, de még jó is kisülhet belőle

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. igazgatója szerint is az Eszközkezelő életben tartása lett volna a legjobb alternatíva.

Pedig felmerült egy másik lehetőség is. Tavaly nyáron törvénybe is írták, hogy az Eszközkezelő nyakán maradt lakások az illetékes önkormányzathoz fognak kerülni. Hegedüs szerint ennek nem volt realitása, mert az önkormányzatok a szociális lakásokat saját forrásból finanszírozzák, és az eszközkezelős lakások átvétele komoly terhet jelentett volna számukra.

Hegedüs régóta foglalkozik kutatóként lakhatási kérdésekkel, és gyakran élesen bírálja a kormány intézkedéseit. Mégis elfogadta a felkérést, és beült az új nonprofit kft. felügyelő bizottságába.

Fotó: Kiss Bence/444

Mint mondta, abban bízik, hogy az új tulajdonos hosszabb távon sem akarja majd eladni a lakásokat. Az elmúlt években figyelemmel követte az Eszközkezelő működését, és nagyon pozitívnak ítélte a máltaiak és a reformátusok által végzett szociális munkát. Szerinte „ez normálisan működött”, és rámutatott arra is, hogy az államnak hasonló programokat kellene finanszírozni az önkormányzati lakásállományban is.

Úgy véli, komolyabb állami forrásokkal, a rossz állapotú lakások felújításával, vagy akár új lakások építésével most létrejöhet egy új lakásügynökségi modell, amit más szakértők is régóta pártolnak.

„Kérdés, hogy van-e ebben a programban növekedési potenciál, vagy a szegények állami kontrollja lesz a cél.” A modell lényege, hogy a lakásügynökség nehéz helyzetben levő embereknek ad ki lakásokat a piaci ár alatt, a bérlők jövedelmi helyzetéhez igazodva. Lehetnek köztük nagyon szegények, de akár alsó középosztálybeli emberek is, akik egy szokványos albérletet nem engedhetnének meg maguknak. Az ügynökségnek egyrészt vannak saját lakásai - ahogy ennek a cégnek is lesznek -, másrészt bérelhet akár önkormányzatoktól, akár városokban magánszemélyektől. Ilyenkor az eredeti tulajdonosnak nem is kell foglalkoznia a bérlővel, viszont nem is szólhat bele a kiválasztásába. Minden hónapban megkapja a pénzt, amiben megállapodtak, a lakásügynökség pedig vállalja, hogy a végén eredeti állapotában adja vissza a lakást.

A Városkutatás Kft. az Utcáról Lakásba Egyesülettel és a Fővárosi Önkormányzattal már dolgozik egy ilyen projekten, uniós támogatással valósulhat meg. Hegedüs számára biztató, hogy korábban a máltaiak is csináltak hasonlót kisebb léptékben: előbb Veszprémben, majd Miskolcon hoztak létre lakásügynökséget.

Na jó, de mi a terv?

A törvény szerint a bérlők a következő két évben nem fizethetnek többet az MR Közösségi Lakásalapnak, mint korábban az Eszközkezelőnek és jogutódjának. Az új cég eladhatja ugyan a lakásokat, de a bevételt a lakásgazdálkodási feladatok ellátására és a meglévő ingatlanállomány fejlesztésére kell fordítania. A szervezetek továbbra is szociális segítséget nyújtanak a bérlőknek, amiért állami támogatást kapnak.

Közleményük szerint a lakásalap célja, hogy „továbbra is fenntartható lakhatást, kiszámítható feltételeket biztosítson az ingatlanokban maradó családoknak. A szervezet nem profitorientált, arra törekszik, hogy a bérlők lakhatása a jövőben se kerüljön veszélybe”.

Az állam 2022-ben és 2023-ban összesen 6 milliárd forintot ad a lakások felújítására és állagmegőrzésére, ezen kívül legalább 1,1 milliárdot biztosít évente állandó támogatásként.

Ennél többet azonban egyelőre nem tudni a koncepcióról. Nehezíti a dolgot, hogy a lakások az ország különböző pontjain, szétszórva helyezkednek el. Nem nyilvános, mennyi található közülük falvakban és városokban, de információink szerint csak kis része van Budapesten és megyeszékhelyeken, leginkább kistelepülésekről van szó.

Ez logikus, hiszen a legrosszabb helyzetben levők lehettek azok, akik nem tudták visszavásárolni a lakásukat az Eszközkezelőtől, még ha elő is fordult olyan, hogy valaki megtehette volna, de nem akarta.

Mindent egy helyre

Mostanra a Máltai Szeretetszolgálat vált a kormány legfontosabb partnerévé a szociális területen. Alelnökét, Vecsei Miklóst miniszterelnöki biztossá tették, és rábízták a 300 falu megsegítését célzó Felzárkózó települések (FETE) programot is, amire 220 milliárd helyett végül 77,5 milliárdot költenének az uniós helyreállítási alapból.

Civil szervezetek többek közt átláthatatlansága és zártsága miatt kritizálják a FETE-t. Nem tudni például, milyen szempontok szerint osztják szét a falvakat a programot megvalósító szervezetek között. Mivel nincs nyílt pályázat, nincs verseny sem, és eddig egyetlen kivétellel kizárólag egyházi szervezeteket vontak be.

Bár a program két éve fut, csak az utóbbi hónapokban, a Brüsszelnek beadott tervezetben olvashattunk róla részletesebb leírást. Ebből kiderült, hogy a 300 faluban összesen 600 szociális bérlakást építenének uniós támogatásból. Ezek az ingatlanok is a végrehajtó szervezetek, sok esetben a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába kerülnek, és szociális lakásügynökséget szerveznek belőlük.

A dokumentum előrevetíti azt is, hogy javasolni fogják a lakásügynökségi modell országos kiterjesztését. Könnyen lehet, hogy a mostani törvény már ennek a része.A FETE-s lakások bérléséhez feltételeket is fognak szabni. Ezekről csak annyit tudni, hogy „állagmegóvásra, használatra, kertművelésre” vonatkoznak majd. Logikusnak tűnik, hogy ilyen szabályokat hozzanak az államtól átvett lakások esetén is. A Habitat for Humanity szerint viszont problémás lehet, ha szinte egyetlen szervezeten múlik, kik költözhetnek be több ezer új vagy felújított lakásba.

Úgy látják, a közvagyon átadása önmagában is felvet kérdéseket. Szerintük járható út lett volna, hogy a lakások az államnál maradjanak, és a szociális szolgáltatásra kössenek szerződést más szervezetekkel, ahogy eddig.

„Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy Hegedüs József részt vesz a programban. Valóban megvan a lehetősége, hogy kidolgoznak egy jó koncepciót, más civil szervezeteket, önkormányzatokat is bevonva” - mondta Vankó Lili, a szervezet szakpolitikai menedzsere.

„De az eddigi rendszer nem volt túl transzparens, és jó lenne, ha nemcsak a Máltai Szeretetszolgálat döntene az irányról. Náluk sincs végtelen kapacitás, nem biztos, hogy megfelelően el tudnak látni ennyiféle feladatot.”