Mintha kimaradt volna a civil szervezetek témája az ellenzéki programból

június 29., kedd 13:38

“Azt láttuk, hogy az elmúlt évtized tapasztalatai ellenére erre a kérdésre senki nem fordít figyelmet. A Közös Alap címet viselő, a napokban kiadott ellenzéki programban például találhatunk az egyházakkal, vagy az önkormányzatokkal foglalkozó pontokat, míg a civil szféra kérdéseit nem tárgyalja” - mondja Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arról, miért született meg a civil minimum 2022. Ez a címe annak a javaslatcsomagnak, amely a civil szféra fejlesztésének stratégiáját vázolja, és amelyet az Ökotárs mellett a Civilizáció koalícióban szereplő szervezetek azzal a szándékkal írtak meg, hogy az akár egy kormányprogramba is beilleszthető legyen.

Fotó: botost/444.hu

Érdemes felidézni, mik is azok a tapasztalatok az elmúlt évtizedben, amelyek miatt a civil szervezetek úgy látják, fontos lenne a szektor reformja.

“Ezek a támadások márnem csak a lebonyolító szervezeteket, hanem sokszor a támogatottakat is érintették. Az biztos, hogy a kisebb, gyengébb, vidéki civilek kevésbé mertek megszólalni ezek után, nem akartak a sajtóban sokat emlegetett szervezetekkel együtt dolgozni. Kifejezetten azoknak a szervezeteknek a hangja tűnt el, akik kis közösségekben, alapvetően politikamentes tevékenységet folytatnak, a helyi hatalmasságoknak jobban ki vannak téve. Összességében elmondható, hogy jelentősen romlott a civil szektor helyzete, ezért is éreztük fontosnak, hogy mondhatni konyhakész startégiát adjunk a választásokra készülő pártoknak és jelölteknek, amely az egészséges, erős és sokszínű civil szféra létrehozásának feltételeit tartalmazza” - mondja Móra.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK

A most megfogalmazott civil minimum program négy témakörben határozza meg, mit kéne beépíteni a következő kormányoknak. Ezeket itt lehet böngészni, mi csak azokat a pontokat emeljük ki, amelyek végképp messze vannak attól, ahogy most gondol a hatalom a civil szervezetekre.

A szabad civil szféra nevű témakörben például felveti adományosztó alapítványok létrehozását.

„A leendő kormány célzott jogszabállyal ösztönzi adományosztó, civileket támogató alapítványok létrehozását, így bevonva a magánvagyonokat a társadalmi problémák megoldásába, közügyeink előmozdításába” - írja.

Móra Veronika szerint azért lenne nagyon fontos az előrelépés ezen a területen, mert Magyarországon gyakorlatilag nem létezik filantróp szektor. Olyan klasszikus alapítványok, amelyek fel vannak tőkésítve, függetlenek az alapítótól és képesek civil szervezetek támogatására, nincsenek. Ezért javasolja a program ösztönzők (pl. adókedvezmények) beépítését, így nem a közpénzek vándorolnának magánalapítványokba, hanem fordítva.

Fotó: botost/444.hu

A transzparens támogatás címet viselő fejezetben az uniós támogatások civil monitoringját kérik az alkotók. Magyarországon most is léteznek ilyen bizottságok, amelyek egyes szektorok civil kontrollját látják el papíron.

„Nagyon nagy ereje sosem volt ezeknek a monitoring bizottságoknak. A zöldeket leszámítva teljesen átláthatatlan, hogy kiket hívnak be ezekbe a bizottságokba” - mondja Móra. Ezért került be a pontok közé, hogy

„a leendő kormány biztosítja az Európai Uniós támogatások Monitoring Bizottságaiban az érdemi civil részvétel lehetőségét (pl. az adott szektort érdemben reprezentáló tagok behívásával, költségtérítés biztosításával).”A Társadalmi nyilvánosság című fejezet egyik pontja pedig arról szól, hogy a leendő kormány vállalja a nyílt kormányzást. Ennek az általánosságban jól hangzó kifejezésnek van egy praktikus formája. Az Open Government Partnership kezdeményezéshez 2012-ben még Magyarország is csatlakozott. Vállalta, hogy kétéves ciklusban akcióterveket készít a többi tagállammal együtt a transzparens kormányzás fejlesztéséért. Amikor azonban 2016-ra egyre több kritika érte a magyar kormányt a végre nem hajtott ígéretei miatt, egyszerűen kiléptünk a kezdeményezésből.

A civil minimum most azt várja el a leendő kormánytól, hogy újra belép, és felvétele után maradéktalanul végrehajtja annak elvárásait és a részvételből fakadó kötelezettségeket.

A Közös Alap című ellenzéki alapprogramhoz csatlakozó pártok vezetői. Forrás: kozosalap.hu

Bár a Civilizáció koalíció minden pártnak, így a Fidesznek, a Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutyapártnak is elküldte a civil minimum 2022 pontjait, leginkább az ellenzéki összefogáshoz csatlakozó pártoktól várhatják azok beépítését egy jövőbeni kormányprogramba.

Még úgy is, hogy az ellenzékiek Közös Alap programja valóban nem tartalmaz a civil szervezetek szabályozásával foglalkozó fejezetet. Ezért megkérdeztük a pártokat és jelöltjeiket, hogy mit gondolnak a civil minimum kezdeményezésről. A Jobbik és az LMP kivételével válaszoltak is.

A Párbeszédet is képviselő Karácsony Gergely azt írta, teljes mértékben egyetért a dokumentum alapelveivel. „A civil szervezetek az új kormánynak nem ellenfelei, hanem partnerei lesznek” - írta a főpolgármester.

A DK-s Dobrev Klára azóta alá is írta a programot. Pártjának sajtóosztálya azt írta a 444-nek, hogy „az alap jelenlegi változata valóban nem tartalmaz külön civil fejezetet, ugyanakkor 26 helyen említi meg a civil szervezetek szerepét, többek között javaslatot tartalmaz a civil szervezetek függetlenségének jogi garanciáira, az civil egyeztetések rendszerének helyreállítására, a pénzügyi és környezeti átláthatóságára, és a civil szervezetek szerepére és egyenlő finanszírozására az oktatásban, egészségügyben és szociális szférában.”

„Az MSZP támogatja, hogy a Civil Minimum minél több eleme bekerüljön a Közös Alapba. A Közös Alap vitája most zajlik, június 30-ig a vitaanyaghoz bárki hozzászólhat. Ezután készül el a végleges dokumentum” - írták a szocialisták.

Hogy mely jelöltek támogatják a civil minimum 2022 programját, a Civilizáció koalíció az oldalán jelzi majd egészen a választásokig.