A Fővárosi Önkormányzat után a Semmelweis Egyetem is nyilvánosságra hozta saját antitestmérésének eredményeit. Közel 1200-an vettek részt a programban, olyanok, akik korábban magánúton ellenőrizték az oltás utáni védettségüket, és negatív eredményt kaptak, vagyis nem termelődött elegendő antitest a szervezetükben.
Az egyetemen az esetek 88 százalékában pozitív eredmény született, úgy tűnik tehát, hogy többségében mégis kialakult ez a fajta védettség. A különbség oka az lehet, hogy - mint írják - az ellenanyagtesztek eltérő érzékenységűek. Ebben a vizsgálatban a Roche cég tesztjét használták.
Ahogy a táblázatban látszik, a legtöbben olyanok jelentkeztek, akik Sinopharm-oltás után mértek negatív értéket. 881-ből 143 esetben ezt a Semmelweis Egyetem is igazolta, náluk ez alapján sem indult be az antitesttermelés.
A Sinopharmmal oltottaknál 84 százalékban mutattak ki védettséget, ez minden más vakcina esetében 90 százalék felett van, sőt a Szputnyiknál 100 százalék.
Az adatokat közzétették korosztályi bontásban is. A Sinopharm esetében látszik, hogy nagyrészt 60 évnél idősebbek vettek részt a programban. 775-ből 136 esetben, tehát 18 százalékban, csaknem ötödrészben a Semmelweisen sem mutattak ki védettséget. A 60 évnél fiatalabbaknál már jobb az arány.
A többi oltóanyag 60 év alatt és fölött is 90 százaléknál nagyobb arányban hozott pozitív eredményeket.
„A pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést” - írják. Hozzátették, hogy a vakcinák hatásossága „csak az oltást követően fellépő fertőzések, megbetegedések, kórházi felvételek és halélesetek számának alakulása alapján határozható meg”.
Ráadásul ez nem reprezentatív vizsgálat, eleve csak olyanok vettek részt benne, akik korábban valahol máshol negatív eredményt kaptak. A kormány ígért átfogó, országos kutatást a témában, eredetileg május végéig hozták volna nyilvánosságra az eredményeket, de ez máig nem történt meg.
Az egyetem közleménye szerint „a teljes oltott lakosság esetében egy ezt megelőző vizsgálat minden Magyarországon alkalmazott vakcina esetében 96% feletti pozitivitást mutatott”. Megkérdeztük, itt milyen vizsgálatra utalnak, ki végezte ezt, és hol találhatók az eredmények, de még nem kaptunk választ. (Frissítés: közben kiegészítették a szöveget úgy, hogy: „(...)egy ezt megelőző egyetemi vizsgálat(...)”. Ennek a részleteiről továbbra sem tudni semmit.)
A Fővárosi Önkormányzat csak 60 év felettieknek hirdetett vizsgálatot, ők az Abbott cég tesztjét használták. Itt is a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul, 24 százalékban nem mutattak ki antitestet. Ez a vizsgálat sem reprezentatív, még a 60 év feletti budapestiekre nézve sem.
A Videoton cég saját mérésében a 60 év feletti Sinopharmmal oltottak harmadánál nem indult be az antitesttermelés.
Korábban a 444 felhívására több mint ezren küldték be laboreredményüket, és mi is a kínai vakcinával oltottaktól kaptuk a legtöbb negatív eredményt. Mindezt anonimizált formában közzé is tettük, de értelemszerűen ez sem volt reprezentatív kutatás.
Az eredmények tehát minden ismert vizsgálatban hasonló irányba mutatnak, de mivel mindegyik eltérő módszerrel készült, nem tökéletesen összevethetők.
Akik negatív eredménnyel rendelkeznek, hetek-hónapok óta bizonytalanok, mihez kezdjenek.
A kormány nem tett még közzé eljárásrendet arról, hogy milyen esetekben lehet harmadik oltást adni, és el lehet-e térni az eredeti vakcinatípustól, vagy sem. Kásler miniszter szerdára ígért döntést ezzel kapcsolatban.
A román állam szerint július 9-ig több mint 700 magyar utazott hozzájuk új oltásért, többnyire Pfizerért.
Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA