Koronavírus-számok Magyarországon 9/27/2021
Elhunytak + 20 Σ 30 171
Kórházban + 40 Σ 478
Fertőzöttek + 1 183 Σ 821 261
Tesztek + 35 392 Σ 6 893 915
Oltottak + 5 655 Σ 5 879 178
A legújabb trendek

Most lenne igazán fontos még egyszer felpörgetni az oltásokat

július 14., szerda 3:56

Az oltásos plakátok jó részét már a nemzeti konzultációs, gyagya emojis reklámokra cserélték, a vakcinák fontossága helyett újra Brüsszel és Soros a kormányzati kommunikáció fő témája.

Fotó: Horváth Bence

Teljesen érthetetlen, hogy miért engedte el az oltás témáját a kormány, miközben Orbán Viktor is azt kommunikálja, hogy lesz a járványnak negyedik hulláma, csak az a kérdés, hogy mikor. A vírus pedig a be nem oltottak körében terjed majd igazán. Márpedig belőlük jócskán van. Kedd reggeli adatok szerint eddig összesen 5 543 891-en kapták meg az első oltásukat. Hárommillióan viszont még nem. (Nagyjából 8,5 millió, 12 évesnél idősebb magyar van.)

Hol van a hétmillió?

Április közepén indult „Az oltás életet ment” szövegű, híresemberes kampány. Április 15-én, amikor a kékplakátos kampány indítását bejelentette, Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarországon nő az oltási hajlandóság, naponta 50-100 ezerrel emelkedik a regisztráltak száma. Az oltottság az európai uniós átlag kétszerese, és több mint hatmillió beoltottnál érjük el a teljes immunitást, ami a miniszter ígérete szerint meg is lesz május végére.

Másnap, április 16-án Orbán is beszélt erről a Kossuth Rádióban a szokásos miniszterelnöki „interjúban”. A kormányfő akkor azzal számolt, hogy a beoltottak száma hat héten belül megduplázódik. Akkor volt 3 145 592, május 28-ára kellett volna elérni a kitűzött 6,3 milliót az orbáni számítás szerint. (Ez egyébként már visszafogott terv volt, egy héttel korábban Orbán még arról beszélt, hogy május közepére meglesz a hatmillió beoltott, május harmadik hetére a hétmillió.)

Ehhez képest még most, három hónappal később sincs meg még az 5,6 millió beoltott sem, és Európában már csak a középmezőnyben vagyunk az első beoltottak számában, a kezdeti előnyünk elolvadt.

Mi lett a 16 milliárddal?

Bár a kék plakátok már április közepe óta kint voltak, május 5-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az oltásokat népszerűsítő tájékoztató kampányok mellett „indít egy figyelemfelhívó akciót is az oltásellenességgel kapcsolatban. Ebben az oltásellenes megnyilvánulások kockázataira hívja fel a figyelmet”. Mint írták: „a figyelemfelhívó akciótól azt reméljük, hogy az oltásellenes csoportok felhagynak felelőtlen akcióikkal”.

Aznap meg is jelent a kormány határozata. Ebben végül nem az oltásellenes csoportra irányuló kampányról írnak, hanem arról, hogy a beadott oltások számának növelése, így a lehető legnagyobb védettség elérése elsődleges kormányzati cél, ezért indul a kampány.

Ami meglepő volt, az a kampány óriási költségvetése: legalább 16 000 000 000 forint. A felülről nyitott kasszát Rogán Antalra bízta Orbán Viktor.

Próbáltuk megtudni Rogán minisztériumától, hogy mennyit és mire költöttek eddig ebből a keretből. De nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.

Az teljesen világosan látszik, hogy a május 5-én bejelentett 16 milliárdos kampány nem hozott áttörést. Akkor nőtt jelentősen az oltottak száma, amikor már bárki számára elérhető lett a Pfizer-Biontech vakcina. Először kaotikusan, április 30-án. Az ekkor váratlanul a nép közé szórt 100 ezer Pfizerre azonnal ugrottak az emberek, és kellett is az óriási napi rekordot hozó roham, hogy meglegyen hamar – az akkor éppen – négymilliós határ a kormány által bejelentett újabb nyitáshoz.

Amikor két héttel később már rendszeresen lehetett foglalni Pfizerre, az egy időre megdobta az oltakozók számát. De mostanra láthatóan elértük a plafont.

Lett volna tartalék

A Központi Statisztikai Hivatal június elejéig rendszeresen közölte a heti közvélemény-kutatási eredményét az oltási hajlandóságról. Április végére-május elejére a KSH adatai szerint megtorpant az oltási kedv növekedése. Április végén 64,8 százalék mondta azt, hogy már vagy beoltatta magát, vagy be fogja, május végén 64,2 százalék. Volt viszont egy jelentős tartalék: majdnem 15 százalék talánnal felelt arra a kérdésre, hogy beoltatja-e magát. Ha ők az oltás mellett döntenek, az már majdnem 80 százalék lett volna.

Az utolsó ismert, június legelején publikált adat (május 17-23. közötti közvélemény-kutatás) szerint végül 68,4 százalék már beoltatta magát, vagy biztosan be fogja. Még mindig volt 12 százalék, aki talánnal válaszolt. 16 százalék mondott határozott nemet az oltásra.

A védettségi igazolványnak semmi értelme

Május elején még viszonylag világos volt a kormány oltási stratégiája.

1. Legyen vakcinabőség. Ez meglett, megjött az öt millió adag kínai és a kétmillió adag orosz vakcina szállítmánya, és ahogy arra előzetesen is pontosan számítani lehetett, a második negyedévben már bőségesen érkezett oltóanyag a közös EU-s beszerzésből is. Az orosz vakcina szinte teljesen elfogyott, a kínaiból megmaradt 3 millió adag, nyugatiból még most is érkezik bőven.

2. Legyen 6-7 millió beoltott. Ebből lett kínkeservesen 5,5 millió.

3. Nem teszik kötelezővé a védőoltást. Gulyás ezt a múlt heti kormányinfón is megerősítette. Mint mondta, sehol a világon nem kötelező az oltás, és a magyar kormány sem döntött erről. „Mi alapvetően a szabadság pártján állunk, és a szabadságba az is beletartozik, hogy valaki önmagának ártson”. Ugyanakkor jogosnak nevezte a kérdéseket, hogy például a tanároktól elvárható-e, hogy legyenek beoltva, vagy hogy a munkahelyeken a munkáltató kötelezővé teheti-e az oltást. Erről annyit mondott: ha a kötelező oltást nem is tartja megvalósíthatónak, mindenkit biztat az oltással kapcsolatos társadalmi vitára. Ehhez képest természetesen a most indult nemzeti konzultáció kérdései közé ez nem fért bele, csak Brüsszel és Soros. A járványról egyetlen kérdés van: szükség esetén korlátozzuk-e a külföldiek beutazását?

4. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők előnyt élveznek azokkal szemben, akiknek nincs. Ezt Gulyás meg is indokolta még május 6-án. „Konzultációt tartottunk annak idején azért, hogy megtudjuk, hogy Magyarország polgárainak mi véleménye a járvány elleni védekezés legfontosabb kérdéseiről (…). Több mint félmillió választópolgár fejtette ki a véleményét az internetes konzultáció során, és 65 százalékuk azt támogatta, hogy akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, azok ennek megfelelően a kockázat mérsékelt volta miatt élvezhessenek előnyöket. Ezen alapul ma a magyar védekezési stratégia. Ezért biztatunk mindenkit a regisztrációra és az oltásra”. Azt mondta ekkor, hogy augusztusig biztosan megmaradnak a korlátozások azok számára, akik nincsenek beoltva. „Ez koncertekre, fesztiválokra, szórakozóhelyekre, szállodákra, éttermekre valamint sporteseményekre egyaránt igaz”. Ehhez képest az 5,5 millió beoltott elérésekor a kormány bejelentette, hogy július 3-ától már védettségi igazolvány nélkül is be lehet menni éttermekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra. Sport-, zenés-táncos rendezvényekre, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvényeknél még kell az igazolvány. (De valószínű, hogy soha senki sehol nem ellenőrzi.)

5. Nem fizetnek pénzt azért, hogy valaki beoltassa magát. Ehelyett annak a tudatosítása fontos, hogy az oltás valóban életet ment, illetve, hogy járnak vele többletjogosítványok a védettségi igazolvány által. (Lásd az előző pontot.)

6. Érvényteleníteni akarták azoknak a védettségi igazolványát, akik nem mennek el a második oltásra. Amikor a múlt héten rákérdeztek erre Gulyásnál, azt mondta, hogy a kérdés most nem aktuális,

hiszen a védettségi igazolványnak pillanatnyilag nincs jelentősége Magyarországon.

Majd akkor lesz ez a kérdés újra releváns, ha a járványhelyzet miatt vissza kell térni oda, hogy csak védettségi igazolvánnyal lehet több helyre menni. Ezzel egyébként Gulyás maga is elismerte, hogy a védettségi igazolványért már aligha fogja valaki beoltani magát. A második oltás fontos a delta variáns ellen, csak az első hatékonysága gyengébb.

7. Elkezdték oltani a fiatalokat. Első körben a 16-17 éveseket, kampányt is szerveztek rá. Aztán jöttek a 12-15 éveseknek is, de ezt mintha már nem akarta volna annyira Orbán. Elég hosszan magyarázta is június 4-én: „Én az óvatosabbak közé tartozom, mégiscsak gyerekekről van szó. Ez aztán mégiscsak tényleg a mi felelősségünk. Ugyanakkor elzárni sem akarjuk a szülőket attól a lehetőségtől, hogyha féltik a gyermeket, akkor beoltathassák (…). Szóval nem akarjuk elzárni a szülőket sem ettől a lehetőségtől, de oltási kampányt sem akarunk egyelőre indítani, és én nem látom, hogy a magyar tudományos közösség, amelynek a véleménye perdöntő ebben az ügyben, mert ez nem egy politikai döntés, persze a felelősség majd a mi nyakunkban lesz, de alapvetően mégiscsak a szempontok, amik alapján döntést kell hozni, azok egészségügyiek és tudományosak, és nem politikaiak, szóval nem látom, hogy a magyar tudományos közösségben ez a vita hamarabb nyugvópontra jutna, mint a nyár vége felé. És akkor lehet dönteni arról, hogy csinálunk-e oltási kampányt, vagy megmaradunk annál a helyzetnél, hogy minden szülő a saját felelősségére a gyereket beoltathatja, mert ettől meg nem akarjuk őket elzárni, tehát én itt türelmet szeretnék kérni.” Június 10-én bejelentette, hogy indulhat a 12-15 évesek oltása is, de kampány nem indul. Pedig az fontos lenne, hogy még az iskolakezdés előtt megszerezzék a szükséges immunitást a gyerekek is.

8. Az idősek be vannak oltva. Orbán már április 16-án arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy „fontosnak tartom, hogy az időseket beoltottuk, tehát a 65 év feletti regisztráltak közül mindenkit beoltottunk, akit el tudtunk érni. Még mindig van néhány ember, akit valahogy nem tudunk elérni, vagy mert a gyermekei regisztrálták, és ő nem akarja fölvenni, vannak technikai nehézségek, de lényegében azt lehet mondani, hogy akit a vírus halálosan megbetegíthet, és regisztrált, oltást kért a baj ellen, azokat be is oltottuk. Nagyon kicsi elmaradás van, és annak is inkább technikai az oka. Tehát könnyebben alszunk mindannyian, akik felelősséget érzünk az idősebb honfitársaink iránt”. Ez a regisztráltakra valóban igaz volt, de ha a teljes korcsoportot nézzük, akkor nem állunk annyira jól.

Nem véletlen, hogy a kormány a múlt héten meghirdetett egy újabb akciót, amivel egyesével próbálják megszólítani majd az eddig be nem oltott időseket.

És ott vannak azok, akik már be vannak oltva, de nem érzik magukat biztonságban mégsem. Elsősorban a Sinopharmmal oltott idősek, akiknél több adat is azt mutatja, hogy az antitesttermelésük nem olyan erős, mint a többi vakcina esetében. Őket is érintheti majd a kormány döntése arról, hogy ki milyen feltételekkel kaphat harmadik oltást. A harmadik oltás lehetőségét eddig mereven elutasította a kormány, de Kásler Miklós keddi bejelentése alapján ebben változás lehet.