Karácsony: Még idén kitűzik a céldátumot a dízelautók kitiltására

július 16., péntek 15:01

45 ezer aláírást gyűjtött össze és adott át Karácsony Gergely főpolgármesternek a Greenpeace pénteken, hogy tiltsa ki a régi dízelautókat Budapestről, de legalább tegyen közzé egy ütemtervet.

A Greenpeace még 2019 januárjában indított petíciót, amelyben azt kérték a fővárosi vezetéstől, hogy:

  • 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, ezzel együtt vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat a fővárosból, és mihamarabb hozza nyilvánosságra ennek ütemtervét;
  • Fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban.

A szervezet még az önkormányzati választások előtt megkereste az összes főpolgármester-jelöltet (kivéve Berki Krisztiánt), hogy milyen vállalásokat tesznek az alapvető zöld kérdésekben, köztük a dízelautók kitiltásában. Akkor mindegyik főpolgármester-jelölt vállalta ezt, köztük Karácsony Gergely is. A megkezdett egyeztetések aztán a járvány miatt félbeszakadtak. A Greenpeace ezért idén februárban nyílt levelet írt a főpolgármesternek, aki azonban nem reagált erre, amit a szervezet azért is nehezményezett, mert még Tarlós is mindig adott választ valamilyen módon.

„Azért kellene egy ütemterv már nagyon régóta, mert a 2020-as adatokból is az derült ki, hogy ész nélkül veszik a magyarok a nyugat-európai városokból kitiltott légszennyező járműveket. Az EURO 1-2-3 besorolású járművek már szinte mindegyik nyugat-európai városból ki vannak tiltva, de például Stuttgartba EURO 5-sel sem lehet behajtani” - mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a 444-nek.

Simon Gergely hozzáteszi, hogy Magyarország ellen ráadásul kötelezettségi eljárás is van a budapesti nitrogén-dioxid-szennyezettség miatt, ami szintén a dízelautóknak köszönhető.

Ezért döntöttek úgy a Greenpeace aktivistái, hogy pénteken átadják Karácsonynak a 45 ezres petíciót és megkérdezik, mikor lesznek érdemi lépések az ügyben.

Karácsony Gergely és Simon Gergely a petíció átadásakor. Fotó: botost/444.hu

„Valóban az egyik legfontosabb célunk, hogy javuljon Budapesten a levegő minősége. A korszerűtlen fűtési módok és avarégetés az egyik probléma, amiben már sikerült áttörést elérnünk azzal, hogy megtiltottuk a városon belül az avarégetést, és most már az agglomerációban is elindult ez a folyamat. De valóban nagyon nagy probléma a korszerűtlen autók jelenléte Budapest és az ország útjain, ami ellen fel kell lépni” - mondta Karácsony.

Karácsony beszélt arról, hogy a Nyugat-Európából kitiltott járműveket egyre többen vásárolják fel itthon, és a járvány is tovább rontott a tendencián, ugyanis most többen választják az autójukat, mint a tömegközlekedést.

„Ezért a fővárosi önkormányzat csatlakozott ahhoz az európai kezdeményezéshez, hogy legyen egy céldátuma a korszerűtlen besorolású autók kivezetésének Budapesten” - mondta.

Fotó: botost/444.hu

Kérdésünkre, hogy milyen céldátummal kell számolni, azt válaszolta a főpolgármester, hogy

„a 2030-as céldátum egyre gyakoribb Európában. Az én választási programomban szerepelt egyébként az alacsony kibocsátású zónák kijelölése, amelyet továbbra is tartok, vannak olyan városrészek, ahol nem tudunk egyszerűen mást tenni, és ezekhez is kell egy céldátum. A közgyűlés elé fog kerülni a dátum meghatározása még az idei évben.”

Azt is hozzátette, hogy olyan stratégiát kell alkalmazni, ami nem érinti különösebb hátránnyal az alacsony jövedelmű csoportokat, akik nem feltétlen ilyen autókat szerettek volna venni, csak a jövedelmi helyzetük ezt engedte meg. De Karácsony szerint ebben mindenképpen kell a kormány együttműködése.

Azt is megkérdeztük, hogy az ütemterv késlekedésének az-e az oka, hogy a kormány szerint Karácsony üldözi az autósokat.

„Ha ez befolyásolná a döntéseinket, akkor csupa rossz döntést hoznánk, mert gyávaságból nem lehet jó döntéseket hozni. Ahhoz van köze, hogy a járvány nagyon nagy mértékben felülírt egy csomó mindent, többek között azt is, hogy milyen módon tudjuk a városainkat átalakítani, és a járványnak ráadásul van egy olyan negatív hatása, hogy a gépjárműforgalom nőtt Budapesten igen jelentős mértékben. Ezeknek a fejleményeknek a tükrében kell még inkább átgondolt forgalomcsökkentési és levegőminőségi javítási döntéseket hozni” - mondta.

Az Európai Unión belül Bulgária után Magyarország a második legszennyezettebb ország, emiatt az Európai Bíróság február 3-i ítéletében kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy nem hozott megfelelő levegőtisztasági intézkedéseket a PM10-szennyezettség csökkentése érdekében. A légszennyezettség szempontjából ráadásul Budapest áll a legrosszabbul, és egy 2018 év végi közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának, és a tiszta levegő érdekében kétharmaduk kitiltaná a régi, szennyező, elsősorban dízel gépjárműveket a város területéről.

Ezzel kapcsolatban a kormány is tett ígéretet 2020-ban, miszerint korlátozni fogják a szennyező autók behozatalát, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly nyári nyilatkozatából az derül ki, hogy ez nem mostanában fog megvalósulni:

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium továbbra sem tartja kívánatosnak, hogy a környezetszennyező használt gépjárművek importja és arányuk a hazai gépjárműállományon belül növekedjen. Ezzel együtt Magyarország, mint az Európai Unió tagja tiszteletben tartja az áruk szabad áramlásáról szóló szabadságelvet. Mindebből következik, hogy a külföldről érkező járművek versenyképességét külön adók vagy illetékek nem veszélyeztethetik. Vizsgáljuk ugyanakkor, hogy környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és egészségügyi szempontok figyelembevételével miként lehet a negatív folyamatot ellensúlyozni.”