Mindig érdekelte a lovassport az olimpián, de sose tudta, mit kell nézni?

Mindig is érdekelte a lovassport az olimpián, de sose tudta, mit kell nézni azon túl, hogy az tuti nem jó, ha díjugratásban leesik a rúd? Sosem tudta, mi a díjlovaglás lényege azon kívül, hogy szépen lép a ló? A lovas tusáról pedig még soha nem is hallott? Most elmagyarázunk mindent.

Az, hogy a lovassportban ki nyer, a laikusok számára egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint az, hogy ki lövi be a labdát vagy ki ér be először a célba. Már csak azért sem, mert elképesztően hasonló képességű lovasok és lovak versenyeznek egymással, és kívülről nézve lehet, hogy tök ugyanúgy megy végig a pályán az olimpiai győztes lovas, mint az, utolsó helyezett.

Alapvetően a lovassportnak meglepően sok műfaja létezik az egyénitől a csapatsportig, de az olimpián három szakágban mérethetik meg magukat a sportolók lovon ülve: díjugratásban, díjlovaglásban és lovas tusában.

Díjugratás

A díjugratást (angolul showjumping) általában még mindenki be szokta tudni azonosítani: ló+akadály=ugrás. Az akadályoknak, amiket ugrásoknak is szoktak hívni, több fajtája is van, de a díjugratásban alapelv, hogy az akadályok/ugrások nem fixek.

Mit jelent ez? Azt, hogy a rúd csak egy kanál (nem a konyhai eszköz) segítségével van rögzítve az úgynevezett kitörőre, ami lényegében a rudakat tartó oszlop. Mivel a rudak csak fekszenek a kanálon, és nincsenek hozzá más módon rögzítve, ezért a földre esnek, ha a ló lába hozzáér, de a teli falszerű akadályoknál is ez történik a felső elemekkel.

Ezt azért fontos tisztázni, mert a tereplovaglásban, ami a lovas tusa számai között is megtalálható, fix akadályok vannak, tehát például egy nagy sövény vagy rönk, amibe ha beleakad a ló lába, akkor nagyot lehet esni. A díjugratásban az ugrásoknak természetesen külön neveik vannak. A legegyszerűbb ugrás az X, ami két X-be tett rudat takar, ezzel nem lehet túl magas akadályt csinálni, ezért az olimpián nincs is ilyen ugrás. Van viszont meredek, oxer, triple bar, kőfal, kettes ugrás és vizes árok. A meredek egy vagy több vízszintes rúd két állvány között. Az oxer olyan két elemből álló meredek, aminek nemcsak magassága, de szélessége is van. A triple bar hasonló az oxerhez, de három meredekből áll növekvő magasságban. A kettes ugrás két egymást követő ugrásból áll, aminek az első ugrása általában meredek, a második pedig oxer.

Az olimpián az akadályok legnagyobb megengedett magassága 1,6 méter, az oxerek szélessége legfeljebb 2 méter lehet, a triple baré pedig 2,2 méter. A vizesárok maximális megengedett szélessége 4,5 méter.

A történelem során sokat változott, hogy hogyan pontozzák a díjugratást. Korábban a lovasoknak pontokat kellett gyűjteni, minden ugrás teljesítése 10 pontot ért, de a különböző hibákért levonások jártak. Mostanra a pontozás azonban sokat egyszerűsödött, és már nem pontokat kell gyűjteni, hanem büntetőpontrendszer van, vagyis hibapontokat kapnak a versenyzők.

Négy hibapont jár a verőhibáért, amit akkor kap a lovas, ha levernek egy rudat, vagy vizes akadálynál a ló lába a vízbe vagy annak szélére ér. Szintén 4 hibapont jár az első ellenszegülésért, vagyis ha a ló kikerüli az ugrást, vagy megáll előtte. (Ez egyébként általában azért történik, mert a ló megijed az akadálytól, mert például a lovas nem kellő határozottsággal vagy nem megfelelő tempóban lovagolja az ugráshoz, a ló ezért inkább kikerüli az akadályt.) Ha a ló még egyszer ellenszegül, akkor kizárják a versenyből a lovassal együtt.

Ugyancsak büntetőpont jár, ha a lovas az alapidőn túl teljesíti a pályát, ami az olimpián 400 méter/perc. A lovas az alapidőn túli minden 4 másodpercért egy büntetőpontot kap. Kizárás jár azért is, ha a ló bukik, de a lovas az első esésért még csak 8 hibapontot kap, a második esés után viszont már kizárják.

link Forrás

Az olimpián a díjugratás versenyszámban összesen 5 forduló van. Az első forduló egy minősítő, vagyis kvalifikációs forduló, hogy ki jut be az egyéni versenybe. Eközben azonban zajlik egy csapatverseny is, ahol az összevont legjobb 3 eredmény határozza meg a csapatverseny indulási sorrendjét. A lovassport 2. és 3. fordulóján, a Nemzetek Kupáján dől el a csapatversenyek eredménye. Egy csapatban legfeljebb 4 lovas lehet, de csak a legjobb 3 eredménye számít bele a csapatpontszámba. A 2. fordulóból a legjobb 8 nemzet csapata jut be a 3. fordulóba, amit Csapat Érem Döntőnek hívnak, aminek a pályája is más, mint a 2. fordulónak.

A 3. fordulóban nagyon egyszerűen az a csapat lesz az olimpiai bajnok, amelyik a legkevesebb büntetőponttal rendelkezik.De mint korábban is írtuk, nagyon hasonló képességű lovak és lovasok versenyeznek egymással, ezért elég könnyen kialakulhat döntetlen. Ilyenkor jön az összevetés, amikor a lovasok egy legalább 6 ugrásból álló pályát teljesítenek, a sorrendet pedig a hibapontok száma és a teljesített idő határozza meg. Magyarán, aki hamarabb végig megy hiba nélkül a pályán, az nyer.

Hogy még bonyolultabb legyen a pontgyűjtés a lovas olimpián, az egyéni versenybe beleszámítanak a csapatpontok is, ugyanis az 1. és a 2. forduló összesített eredménye alapján választják ki a legjobb 50 lovast a 3. fordulóra, ahonnan a 4. fordulóba már csak 35 lovas jut. Szintén szabály, hogy egy országból maximum 3 lovas juthat be, ennél nem lehetnek többen. A döntőben, az 5. fordulóban tiszta lappal, 0 hibaponttal indítanak. Ha döntetlen alakul ki, akkor akárcsak a csapatversenynél, itt is összevetést tartanak, ahol eldől, hogy kik nyerik az érmeket.

Díjlovaglás

A díjlovaglás (angolul dressage) a lovaglás egyik legszubjektívebb sportja, mivel leginkább táncra hasonlít, ahol egy adott előírás szerint figurákat kell bemutatni, jó stílusban kivitelezni. A díjlovaglás az úgynevezett díjlovas négyszögben történik, aminek a szélein betűket lehet látni. Ezek a betűk egyfajta kiigazodási pontok, ahol például a lovas beugratja vágtába a lovat, vagy csinál egy kört több betűt érintve. Minél pontosabban hajtja végre a lovas a feladatot ezeken a pontokon, annál jobb pontszámot fog kapni.

A díjlovaglást 5 bíró pontozza, akik figyelik a ló és a lovasok mozgását, illetve az átmeneteket, ami azt jelenti például, amikor a ló vágtából ügetésbe vált át. Csúnya átmenetnek számít például, ha a ló „szétesik” közben, rendezetlen lesz a mozgása, vagy a lovasnak erős kézzel kell visszavennie a lovat alacsonyabb jármódba. A jó átmenet lovaglási technikán múlik, de persze a ló tulajdonságaitól is függhet.

Szintén elég nagy hangsúlyt kap a pontozásnál, és a sportkommentátorok is sokszor használják azt a kifejezést, hogy a „ló összeszedett”. Ez azt jelenti, amikor a ló az adott jármódban lassan, a nyakát a megfelelő szögben hajlítva, kisebb lépésekkel halad. Ennek az ellentéte, amikor a lovas „megnyújtja” például az ügetést vagy a vágtát, ilyenkor nem csak arról van szó, hogy a ló gyorsabban megy, de megnőnek a lépéshosszok is.

Nagyon sokféle díjlovas program van, ami különböző feladatokat tartalmaz, amiket a lovasoknak teljesíteni kell. A díjugratással ellentétben a díjlovaglás csak síkfeladatokból áll, tehát nem kell akadályokat átugrani.

A díjlovas program lényegében egy előre meghatározott koreográfia, amiben a lovasnak feladatokat kell teljesítenie. Ilyen feladatok lehetnek a különböző alakzatok, amikor például kiskört, kígyóvonalat, átlót, stb. lovagolnak különböző jármódokban. Ezeknél a feladatoknál a legfontosabb, hogy a ló pontosan a kijelölt betűnél hajtsa végre a feladatot, és szépek legyenek az átmenetek. Ezenkívül vannak bonyolultabb feladatok, például az eleje körüli fordulat, amikor a lónak úgy kell fordulnia, hogy a mellső lábai ugyanabban a patanyomban maradjanak, miközben a hátsó lábaival körbefordul.

Ezenkívül vannak olyan tök jól kinéző feladatok is, mint a piaff (ami alá elég jól lehet zenét vágni, mert tényleg olyan, mintha táncolna a ló):

link Forrás

A bírók 0-tól 10-ig pontoznak, a 0 jelenti azt, hogy a lovas nem hajtotta végre megfelelően a feladatot, az 5 a kielégítő, a 10 pedig a kiváló. Szintén egy tízes skálán adnak a bírók úgynevezett kollektív pontokat arra, hogy a ló mozgása mennyire szabad és mennyire szabályozott, milyen a ló benyomása, mennyire engedelmes a ló, és hogy milyen a lovas stílusa, ülése.

Akárcsak a díjugratásban, itt is vannak büntetőpontok. Ha a lovas hibázik, akkor azért az első alkalommal 2 hibapont jár, a második alkalommal 4 hibapont, a 3. alkalomért viszont már kizárás.

Az idei évben egy teljesen új rendszerben rendezték meg a díjlovagló olimpia számait, mint a korábbi években. Ezek az olimpiai Nagy Díj (Grand Prix), Nagy Díj Speciál és a Nagy Díj Zenés Kűr. Az első kettőben előirt sorrendben a 20x60 méteres un. négyszögben kell bemutatni egy 6 perces programot. Ebben a programokban szerepel a látványos helyben ügetés: piaff, a lebegő ügetés: passage, a vágtában a hátulja körüli fordulat, azaz vágta perdülés avagy pirouette, és oldaljárások, amikor a lovak keresztbe lépnek, és persze ugrásváltások, amikor vágta közben cserélgeti a lábait a ló. A zenés kűrben ezekből a feladatokból viszont a lovas maga állítja össze a 6 percnél nem hosszabb és saját maga szerkesztette zenével összehangolt programját.

A Nagy Díj kvalifikál a csapat és egyéni döntőre, a csapatdöntő pedig a Nagy Díj Special. Ide a legjobb 8 csapat kerül be, egy csapat pedig három lovasból áll.

Az egyéni döntő maga a zenés kűr. Ide 18 lovas kerül be, oly módon, hogy a 60 lovas a Nagy Díjban 6 csoportra oszlik, amelyeket a világ ranglistán elért pontjaik szerint osztanak be. Minden csoport első két helyezettje, plusz a maradék hat legjobb eredményt elérő lovasok jutnak tovább.

Lovas tusa

A lovas tusa (angolul eventing) a legösszetettebb lovassport az olimpián, ugyanis három lovas műfajból áll: a díjugratásból, a díjlovaglásból és a terepversenyből. A lovas tusát korábban militarynak hívták, mert csak katonatisztek indulhattak rajta, de vannak, akik pusztán a terepversenyre is használják a military kifejezést.

A tereplovaglásról már a díjugratásnál is esett szó, mivel a lovak itt is akadályokat ugranak, de egészen másmilyeneket és máshogy. A lovak általában egy erdőben vagy egy nagy mezőn versenyeznek, ahol időnként valamilyen természetesnek beállított, de nyilvánvalóan épített akadály, például bokor, rönk, vizes árok állja útjukat, amit át kell ugrani. Mint korábban mondtuk, ezek az akadályok fixek, és általában nagyok és szélesek is, ezért hatalmasakat lehet esni. A lovassportok között ez az egyik legveszélyesebb, ugyanis a díjugratással ellentétben itt nem az a lényeg, hogy a ló összeszedetten, kisebbeket vágtázva menjen rá az akadályra, hanem olyan gyorsan száguldjon végig a pályán, amilyen gyorsan csak lehet, de az akadályok méreténél fogva is kell a gyors tempó. A veszélyességét az is mutatja, hogy ez az egyetlen olyan olimpiai lovassport, ahol mellény van a lovasokon, amit a nyereghez rögzítenek, és ha esés van, akkor a nyeregről leoldódva felfújódik a mellény, hogy tompítsa a becsapódást.

Mivel három sportot ötvöz, ezért nyilvánvalóan ennek az olimpiai lovasszámnak a legbonyolultabb a pontozása.

A díjlovaglást a tusában csak három bíró pontozza ugyanazon szempontok alapján, mint a sima díjlovaglásban. A bírák viszont itt nem 0-tól 10-ig pontoznak, hanem százalékokat adnak, aminek aztán az átlagát számolják ki úgy, hogy összeadják az adott százalékokat, és elosztják a bírók számával. Az így kapott százalékot átszámítják hibapontokká úgy, hogy az átlagolt százalékot kivonják százból, majd megszorozzák 1,5-tel.

A tusa díjugratás szakágában kicsit más szabályok vannak, mint a sima díjugratásban. Egy büntetőpont jár minden másodpercért az optimális időn felül, 4 hibapont a verőhiba, 4 hibapont az első ellenszegülés, a második viszont már kizáráshoz vezet. Ha a ló vagy lovasa bukik, kiesik a versenyből.

A tereplovaglásban minden arról szól, hogy mennyi idő alatt teljesíti a lovas a pályát. Ehhez meghatároznak egy optimális időt, de ez nem azt jelenti, hogy a lovasnak ennyi idő alatt kell teljesítenie a pályát, viszont minden optimális időn felüli másodpercért 0,4 büntetőpont jár. Ha a versenyidő meghaladja az optimális idő kétszeresét, akkor a lovas kiesik.

20 hibapont jár az első ellenszegülésért, 40 a másodikért, a harmadikért pedig kizárás. Szintén kizárják a versenyzőt, ha leesik a lóról, vagy a ló bukik. Mivel büntetőpontok vannak, értelemszerűen az a lovas van legelöl, akinek a legkevesebb pontja van.

A tusa csapatversenyében a három legjobb csapattag eredményét nézik, és az a csapat győz, amelyik a versenyszámokat összesítve a legkevesebb hibaponttal rendelkezik.

Az egyéni versenyt is a legkevesebb hibaponttal rendelkező nyeri, de itt elég sok holtverseny alakulhat ki. Ha döntetlen van, akkor az nyer, aki a legjobb pontszámot érte el a tereplovaglásban. Ha továbbra is döntetlen, akkor az, akinek a tereplovaglásban a legközelebb volt az ideje az optimális időhöz. Ha még ez sem dönti el, akkor a díjugratásban elért legjobb pontszám nyer, ha pedig ez sem elég, a díjugrató verseny legrövidebb idejét produkáló versenyző nyer. De ha még mindig nem dőlt el, akkor a díjlovaglás pontszámát is megnézik. Ha az sem dönti el, akkor holtversenyben történik a díjazás.

Hátralévő lovas napok a tokiói olimpián:

• Július 30., péntek
  • 01.30 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjlovaglás, első szakasz
  • 10.30: Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjlovaglás, második szakasz
• Július 31., szombat 01.30 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjlovaglás, harmadik szakasz
• Augusztus 1., vasárnap 00.45 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, terepverseny
• Augusztus 2., hétfő 10.00 Lovastusa – egyéni és csapatverseny, díjugratás (döntő)
• Augusztus 3., kedd 12.00 Díjugratás – egyéni, selejtező
• Augusztus 4., szerda 12.00 Díjugratás – egyéni, döntő
• Augusztus 6., péntek 12.00 Díjugratás – csapat, selejtező
• Augusztus 7., szombat 12.00 Díjugratás – csapat, döntő

(NBC, Sprucepets, Magyar Lovassport Szövetség)

A cikk eredetijében az olimpiai díjlovaglás korábbi években alkalmazott rendszere volt feltüntetve, a javítást és az észrevételt köszönjük a Magyar Lovas Szövetség "Kiemelt díjlovas edzőjének”.