Simone Biles felvállalta, hogy ő is ember, és egyszerűen nem éri meg belerohadni a rá nehezedő nyomásba

július 29., csütörtök 4:10

Kedden az Egyesült Államok tornászcsapatának nem sikerült megnyernie zsinórban a harmadik olimpiai aranyérmét. Ezüstérmesek lettek, ami azt jelenti, hogy ők a világon a második legjobbak, mégis teljes a döbbenet. És nem azért, mert az amerikai tornászcsapat ezzel megszakította a tíz éve tartó dominanciáját a világbajnokságokon és olimpiákon, hanem mert az olimpia egyik legismertebb arca, a 24 éves, négyszeres olimpiai bajnok Simone Biles kiszállt a csapatversenyből, pedig mindenki teljesen természetesnek vette, hogy ott lesz, megcsinálja és nyerni fog.

„Sajnálom. Tudom, hogy néhányakat cserben hagytam. Nem okoz gondot ennek a beismerése, de én is ember vagyok. (...) Ezért ahelyett, hogy kiállnánk mindenki elé, és azt csinálnánk, amit elvár tőlünk a világ, meg kell védenünk az elménket és a testünket. Az elmúlt egy év után nem is csodálkozom, hogy így alakult. (...) Szívás, amikor saját magaddal harcolsz”

– mondta Biles, aki a torna csapatdöntőjében, az első gyakorlata után lépett vissza, miután a gerendán egy ugrás közben remegett, nem merte megcsinálni a gyakorlatait, majd a leugrást is elrontotta. Azt mondta, mentálisan nem bírta a nyomást, fejben nem áll készen gyakorlatai biztonságos bemutatására. Később bejelentette, hogy a női torna egyéni összetett döntőjéből is visszalép.

Simone Biles a tokiói olimpián július 27-én Fotó: KUNIHIKO MIURA/The Yomiuri Shimbun via AFP

Biles döntése váratlan volt, legalábbis az elmúlt években nyújtott teljesítménye alapján úgy tűnt, semmi sem tarthatja vissza a győzelemtől. Sem más versenyzők, sem a bonyolult vagy veszélyes gyakorlatok, sem a szexuális zaklatás, amit sok más tornászhoz hasonlóan ő is átélt. Sőt, Biles korábban úgy fogalmazott, a tokiói olimpián való részvételének az egyik fő oka pont az, hogy szeretné megmutatni, Larry Nassar áldozataként is részt tud venni a versenyeken, és mindenképpen hangot akar adni a történteknek, hogy változás következhessen be. Júniusban, mindössze egy hónappal az olimpia kezdete előtt a People magazinnak úgy fogalmazott,„ha nem marad túlélő a sportágban, a szőnyeg alá söpörték volna”. Ez alapján pedig úgy tűnik, Bilest a felkészülés nemcsak fizikailag, de mentálisan is megviselte.

Úgy került be a köztudatba, mint valami szuperhős, aki bármit meg tud csinálni, négy, szinte lehetetlenül nehéz tornagyakorlatot is elneveztek róla, de azért beszóltak neki egy celebes táncos showműsorban, hogy nem mosolyog eleget, illetve direkt alulpontozták, amikor megcsinált egy rendkívül kockázatosnak számító gyakorlatot. Biles idén májusban csinálta meg Indianapolisban a US Classicon a Jurcsenko-szaltó dupla változatát bicskamozdulattal, amire eddig kizárólag férfi tornászok vállalkoztak – közülük is kevesen –, a Nemzetközi Torna Szövetség magyarázata szerint viszont azért adtak neki kevés pontot, hogy ne ösztönözzenek más sportolókat ennek a veszélyes ugrásnak a végrehajtására.

Biles ezek mellett egy olyan szervezetnek (U.S.A. Gymnastics) volt az egyik arca, ami több száz bántalmazott tornászt hagyott cserben, miközben ő is próbált felépülni az őt ért zaklatás után, és miközben egy mindenkit megviselő világjárvány közepén próbált készülni az olimpiára, amit már így is eltoltak egy évvel.

Hozzá hasonlóan nemrég egy másik sportoló is – részben – a mentális egészségére hivatkozva lépett vissza egy bajnokságtól. Naomi Osaka azután döntött úgy, hogy visszalép a Roland Garrostól, hogy a verseny szervezői 15 000 dollárra büntették, amiért nem akart részt venni a sajtótájékoztatókon. Osaka akkor egy hosszú bejegyzésben magyarázta el Twitterén, hogy szerinte a sajtótájékoztatókon sokszor nincsenek tekintettel a sportolók mentális egészségére, és hogy ő is gyakran érzi rosszul magát, amikor nyilvánosan kell megszólalnia, illetve szorongás fogja el, amikor a sajtóval kell beszélnie. Osaka csak azzal nem számolt, hogy miután bejelentette, mentális egészsége miatt nem akar számára kellemetlen kérdésekre válaszolni, másról sem akarják majd kérdezni, mint mentális egészségéről.

Naomi Osaka a tokiói olimpián július 27-én Fotó: ALEXEY FILIPPOV/Sputnik via AFP

A 23 éves Osaka és a 24 éves Biles eddig életük nagy részét a nyilvánosság előtt élték, egy olyan rendszerben, ahol semmi más nem számít, csak az emberfeletti teljesítmény és a győzelem. Meg kell felelni az elvárásoknak, példát kell mutatni, viselkedni kell, kiállni bizonyos dolgok mellett vagy ellen, miközben minden egyes kicsit is elrontott lépésért súlyos kritika jár, amit el kell viselni.

Nyilván ezért kapnak fizetést meg elismerést, de ahogy Biles is mondta, végső soron ők is csak emberek, akik néha eljutnak egy olyan szintre, amikor egyszerűen már nem éri meg belerohadni a rájuk nehezedő nyomásba. Felvállalta, hogy ember, hogy sebezhető, hogy nemcsak teste, de agya is van, és hogy van az a mennyiségű elvárás, aminek már ő sem tud vagy akar megfelelni.

„Nagyon stresszes ez az olimpia. Hosszú volt ez a hét, hosszú volt az olimpiai felkészülés, hosszú volt ez az év. Azt hiszem, egy kicsit mind stresszesek vagyunk, pedig most jól kellene éreznünk magunkat, azonban nem ez a helyzet”

– mondta visszalépése után Biles, aki egyébként érdekelt még mind a négy szerenkénti döntőben is, stábjával pedig elvileg azon dolgozik most, hogy azokon már részt tudjon venni.

(Nagy kép: Simone Biles a tokiói olimpián július 27-én - Fotó: Loic VENANCE / AFP)