Nem a Pegasus-üggyel fogja javítani az európai renoméját Kozma Ákos ombudsman

augusztus 11., szerda 18:12

„Mikor kíván a Pegasus-ügyben vizsgálatot elrendelni?” - tette fel a kérdést az MSZP-s Harangozó Tamás Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának.

Harangozó felidézte, hogy a Direkt36 cikke szerint a kémszoftvert a kormánnyal szemben kritikus személyek megfigyelésére használták. „Azt, hogy mi volt a megfigyelés legitim oka nem hozták nyilvánosságra és a Kormány nem adott magyarázatot a program használatára, azonban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nem tudott az ügy kivizsgálása érdekében összeülni, mivel a kormánypárti többség jelezte, hogy az ülésen nem kíván részt venni” - írta az ombudsmannak a parlamenti képviselő.

Harangozó szerint mivel a kormánykritikus személyek megfigyelésének okait nem árulták el, „így nem csak azon személyek jogai sérültek, akiket valóban megfigyeltek, hanem minden egyes magyar állampolgáré. Ennek oka, hogy a szigorúan célhoz kötött megfigyeléstől való eltérés, illetve a megfigyelés túlzó módja, esetleg az engedélyek hiánya azt jelenti, hogy Magyarországon bárki teljeskörű megfigyelés áldozatává válhat úgy, hogy erről neki soha nem lesz tudomása. Ez pedig a magán- és családi életet, illetve a személyes adatok védelmét, mint intézményt korlátozza azok lényeges tartalmában”.

A szocialista politikus azt kérte Kozmától, hogy ha eddig nem rendelt el vizsgálatot, azt haladéktalanul tegye meg. Kíváncsi volt arra is, hogy az ombudsman szerint a megfigyelés teljessége járhat-e a család- és magánélethez való jog lényeges tartalmának korlátozásával, illetve a megfigyelés összhangban van-e az Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben megfogalmazott alapjogi követelményekkel?

Kozma Ákos Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Az ombudsmanról éppen a napokban jelent meg a hír, hogy a külföldi kollégáiból álló testület azt javasolja, hogy minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától a magyar alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost, amiért

„nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.”

De a Harangozónak adott válaszából az derült ki, hogy nem ez lesz az ügy, amivel Kozma javít a megítélésén az európai kollégái körében. Merthogy a válasza szerint a titkos információgyűjtés általában és a kémprogramok telepítése specifikusan nem az ő asztala, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságé.

Vagyis Péterfalvi Attila folytatja majd le a vizsgálatot. Ez nem ment simán, merthogy a Pegasus-ügy kirobbanásakor, július 18-án az adatvédelmi biztos szabadságon volt. A távollétében pedig nem indult vizsgálat. Július végén azt mondta, ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Bár ez ugye csak annyit jelent, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta az engedélyt.

Augusztus 5-én végül bejelentették, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál megindult a vizsgálat.

Korábban az ügyészség is bejelentette, hogy vizsgálatot indít a Pegasus-ügyben. Itt azt vizsgálják, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény. Szóval nem valószínű, hogy kiderül, milyen indoklás alapján lehet újságírók, ellenzéki politikusok, médiatulajdonosok és ügyvédek lehallgatását kérni a kormánytól.