Villámárvizek, erdőtüzek, aszály és hőség várható Magyarországon a klímaváltozás miatt

szeptember 29., szerda 7:34
1

Hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók pusztítottak idén nyáron Európában. 2021 nyara a szélsőségeké volt, nemcsak kontinensünkön, hanem szerte a világon. Magyarországon az idei nyár is kiemelten meleg volt, négy hőhullámmal. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.

Magyarországra nézve a klímaváltozás elsősorban a hőmérséklet emelkedését jelenti. A 35 °C-ot meghaladó maximum-hőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában.

A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő (közepes megbízhatósággal). A melegedés pozitív hozadéka, hogy télen a fűtési energiaigény csökkenő trendet mutat, és nagyon valószínű, hogy ez folytatódni fog a 21. század során: régiónkban 2050-re 20 százalékos csökkenés várható a pesszimista forgatókönyv alapján (ugyanakkor a hűtési energiaigény feltételezhetően növekedni fog az európai térségben).

A magasabb hőmérsékletek természetesen az olvadáshoz is hozzájárulnak. Közép-Európa az egyik olyan régió, ahol még az optimista szcenáriók esetén is jelentős tömegveszteség várható a gleccsereket illetően: a 2015-ös értékhez képest átlagosan 63–93%-os csökkenés valószínűsíthető az évszázad végére.

Az Alpokban 2100-ra az optimista forgatókönyv szerint a 2017-es érték kétharmadát veszítjük el, míg a pesszimista szcenárió alapján a gleccserek nagymértékben eltűnhetnek a területről.A melegedéssel párhuzamosan a nagy csapadékú napok gyakoribbak lesznek Közép-Európában (közepes megbízhatósággal). A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység nagy fokú megbízhatósággal, több szcenárió szerint is növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában.

Ezek az események jelentős károkat okozhatnak, például a földcsuszamlások növekedését is eredményezhetik, továbbá az intenzív esőzések a villámárvizek kialakulásának is kedveznek. Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20%-os növekedést figyeltek meg a villámárvizeket illetően.Az árvizek esetén is növekedő trendet figyeltek meg Közép- és Nyugat-Európában, amely a pesszimista forgatókönyv szerint folytatódni fog a jövőben (nagy fokú megbízhatósággal).

Valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet, bár néhány kelet-európai országban csökkenés feltételezhető, amely összefüggésben állhat azzal, hogy kevesebb lesz a hóolvadás okozta áradás.

Ugyanakkor a folyók vízhozamában fellépő hiány Kelet- és Közép-Európában a becslések szerint csökkenni fog azokon a területeken, ahol a csapadék túlsúlyban lesz a fokozódott párolgással szemben.

Az aszály (hidrológiai, mezőgazdasági és ökológiai) megnövekedett Nyugat- és Közép-Európában, és ez a tendencia (közepes megbízhatósággal) a jövőben is folytatódni fog, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet. A szárazság a vegetációtüzek számára is kedvező: az éghajlatváltozás következtében Nyugat-, Kelet- és Közép-Európa térségében 2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzesemények átlagosan 5–50 évente fordulhatnak majd elő.

A szél is fontos meteorológiai tényező, például az erdőtüzek, a légszennyezettség, a potenciális viharkárok vagy a szélenergia-potenciál szempontjából. Európában az elmúlt négy évtizedben csökkent az átlagos felszíni szélsebesség (közepes megbízhatósággal). Szimulációk szerint viszont az erős szelek gyakorisága és amplitúdója valamelyest növekedni fog a század végére Közép-Európában és a part menti területeken.

Az ENSZ testülete forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel számol, de az új jelentés azt is határozottan kiemeli: még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is, biztosítva ezzel azokat a természetesnek gondolt környezeti-éghajlati feltételeket, amelyek egyáltalán nem lesznek garantáltak, ha ezen a pályán haladunk tovább.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt