Orbán új brüsszeli embere egyszer már a Fidesz-kormányt választotta a kényelmes karrier helyett
2019 október 02., 06:01
Az EU-bővítés Voldemortja: Várhelyi Olivér elfogultságára panaszkodnak Brüsszelben
Hosszú írást szentelt a Politico a magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér munkásságának. Várhelyi 2019 óta az EU bővítési biztosa, miután Orbán eredeti biztosjelöltjéből, Trócsányi Lászlóból nem kért az Európai Parlament.
A Politico újságírói tucatnyi uniós hivatalnokkal beszélgetve, illetve belső dokumentumokat megismerve írnak arról, hogy bár az uniós biztosokat a pártatlanságnak kellene vezérelnie, Várhelyi az esetleges uniós bővítéssel kapcsolatos tárgyalások során szemlátomást kivételez Szerbiával kapcsolatban, és igyekszik kisebbíteni a jogállamisággal és emberi jogok helyzetével kapcsolatos negatív észrevételek súlyát.
A lap szerint azzal, ahogy Várhelyi ignorálni igyekszik a jogállamisággal kapcsolatos szempontokat, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által megfogalmazott elvárásokkal is szembemegy, és sokkal inkább a magyar kormány kottája szerint játszik.
A Politico hangsúlyozza, hogy mind Orbán, mind a szerb államfő, Aleksandar Vučić kormányzásával kapcsolatban szokás autokrata elemekről beszélni. Az persze egyáltalán nem magától értetődő, hogy Várhelyi erőfeszítései bármilyen eredményre vezethetnek majd a közeljövőben: az EU tagországok kormányainak többsége egyelőre nem akarja elsietni az unió bővítését. Ugyanakkor Várhelyi eljárásai mégis kockára tehetik a Bizottság megítélését a nyugat-balkáni kormányok körében. Abban a régióban, ahol az EU mellett Oroszország, Kína, Törökország és az Öböl-menti államok is igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni.
Várhelyi nem kívánt interjút adni a lapnak, de írásban válaszolt a Politico pár kérdésére, és itt azt állította, hogy a bővítési tárgyalások során igenis figyelembe vette a jogállamiság kérdését is. Ugyanakkor a Bizottság tisztviselői, uniós diplomaták és EP-képviselők ezzel nem értenek egyet.
A Bizottság egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője arról beszélt, hogy Várhelyi aláássa a Bizottság tekintélyét a partnerországok és a tagállamok kormányai előtt. Egy másik diplomata az EU-bővítés Voldemortjaként hivatkozott Várhelyire: szerinte a magyar biztos a „budapesti urainak agendáját követi, autoriter vezetőkkel barátkozik, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket”.
A lapnak több nyilatkozó is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság helyzetének kulcsfontosságú kérdésnek kell lennie, amikor EU-n kívüli, de az EU-ba vágyó államokról beszélünk. Az osztrák szociáldemokrata Andreas Schieder és a holland zöld Tineke Strik EP-képviselők is elmondták, hogy Várhelyi egyáltalán nem győzte meg őket arról, hogy fontos lenne számára ez a szempont.
Szerbia esetében ráadásul EP-képviselők és jogvédő szervezetek is úgy látják, hogy nemcsak hogy előrelépés nem történt az emberi jogok, illetve a jogállamiság területén, de egyes esetekben visszaesést is tapasztaltak. A bővítési és szomszédsági biztos azonban nem emelte fel emiatt a szavát.
A lap által megismert dokumentumok szerint Várhelyi és szűk csapata igyekszik mindent megtenni azért, hogy Szerbia csatlakozását gördülékennyé tegyék, és ehhez többek között a hivatalos uniós szövegekben is felvizezik a szerb demokrácia problémáiról szóló részeket.
Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalások első körét, de több nyugat-balkáni országhoz hasonlóan még nem teljesítette a hivatalos tárgyalások megkezdődéséhez szükséges feltételeket. Időközben azonban több nemzetközi jogvédő szervezet felmérése szerint is romlott a demokrácia állapota az országban. Két EB-tisztviselő elmondása szerint Várhelyi irodája ennek ellenére javította fel Szerbia értékelését a jogállamiság terén az idei bővítési jelentésben. A Politico ráakadt azokra a dokumentumokra is, melyek szerint Várhelyi hivatala nyáron a Bizottság saját értékelésével volt elégedetlen a szerb jogállamisággal kapcsolatban, és Várhelyi külön levélben kifogásolta, hogy milyen szakértőket idéztek a témával kapcsolatban.
A Bizottság név nélkül nyilatkozó tisztviselői beszámoltak arról is, hogy cél volt, hogy felgyorsítsák a szerbiai tárgyalásokat, és nyomás volt a stábon, hogy ehhez megoldásokat találjanak. Várhelyi ezzel kapcsolatban azt írta a lapnak, hogy az egész régió csatlakozási folyamatát szeretné gyorsítani.
A Politico ír arról is, hogy Várhelyi lépései a Bizottságon belül is ellenérzéseket keltettek, és a Bizottság alá tartozó Jogérvényesülés és fogyasztópolitika főigazgatóság három tisztviselője is negatív értékelést adott az idei bővítési jelentésre. Ez elsősorban azért történt, mert a szerb állapotok túl pozitívan voltak ebben bemutatva, árulta el a lapnak két bizottsági forrás.
A lap úgy tudja, hogy a Várhelyi vezette Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóság (DG NEAR) több tisztviselője is arra kérte más főigazgatóságokon dolgozó kollégáit, hogy lépjenek fel a DG NEAR közpolitikai javaslataival szemben. Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó források szerint ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy Várhelyi tevékenységét ellensúlyozzák, hiszen nem lehetséges, hogy minden egyes, a magyar biztos hivatala által beterjesztett dokumentummal szemben így járjanak el.
Egy nagyobb emberi jogi szervezet képviselője, aki név nélkül nyilatkozott, mivel nem akarta, hogy a szervezete és a Bizottság közötti munkakapcsolat sérüljön, elmondta a Politicónak, hogy mára feladta a reményt, hogy Várhelyivel egyeztethessen. Miközben Várhelyi elődje, az osztrák Johannes Hahn bármikor állt a rendelkezésükre, ha bővítési kérdésekről volt szó.
Azért is kritizálták Várhelyit, mert nem tett eleget azért, hogy feloldja az Észak-Macedónia körüli konfliktusokat. Észak-Macedónia még nevet is változtatott azért, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhesse, ugyanakkor nyelvi és történelmi konfliktusok miatt a bolgárok mindenféle egyeztetést blokkolnak. A Bizottságból nyilatkozó források szerint Várhelyi egyáltalán nem törekedett megoldani ezt a problémát, és egy EU-diplomata szerint ennek kellene legyen jelenleg a kiemelt ügynek a portfóliójában, de semmiféle előrelépést nem tud eddig felmutatni.
Várhelyi idén felvetette azt is, hogy akkor Albánia kezdhesse meg a tárgyalásokat, míg Észak-Macedónia nem, ez pedig sokakat felháborított, hiszen az országértékelés alapján mindkét ország ugyanúgy áll, így ugyanannyira jogosult lenne a tárgyalásokra. Egy német zöld EP-képviselő, Romeo Franz szerint annyi a különbség, hogy Orbán Viktor az észak-macedón ellenzéket támogatja. Ennek világos jele az is, hogy Nikola Gruevszki jelenleg is Magyarországon tartózkodik.
A Politico cikke szerint Várhelyi kinevezése óta a DG NEAR több magas beosztású tisztviselője is távozott, mások pedig veszítettek lelkesedésükből. A problémát az okozza, hogy a stáb nagy része erőteljesen elköteleződött bizonyos értékek felé, de a kabinet jelenlegi álláspontja sokszor eltér ezektől, mondta el a lap egyik forrása. Szerinte Várhelyi egy „teljesen másik bolygón él”.
Várhelyi maga azt írta a lapnak, hogy rendkívül nagyra értékeli a DG NEAR minden beosztottjának munkáját. Von der Leyen szóvivője, Eric Mamer pedig azt írta a Politicónak, hogy Várhelyi a Bizottság elnökének teljes bizalmát élvezi.
Várhelyi Olivér karrierjéről 2019-ben hosszabban is írtunk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.