Nem szabad megengedni, hogy civil szervezetek és más érintettek véleményének kritika nélküli átvétele alkossa az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének alapját – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban.

Az EU-s tagországok általános EU-ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülése után Varga Judit azt mondta: jogállamisági jelentésének elkészítéséhez a brüsszeli testület kormánykritikus civil szervezetek beszámolóját veszi át bármifajta ellenőrzés nélkül.

Az Európai Bizottság kiszervezi a munkát senki által meg nem választott, főként kormánykritikus civil szervezeteknek, ennek eredményeképpen a Magyarországot elemző jelentés négyszer több hivatkozást tesz civil szervezetek beszámolóira, mint a nyugati és északi országok esetében, a brüsszeli testület a civil szervezetek beszámolóját bármifajta ellenőrzés nélkül átveszi – mondta.

Varga szerint felvetődik a kérdés, hogy ha egy tagállam nem ért egyet az ajánlással, a jogállam szellemében milyen jogorvoslati eszköz áll rendelkezésére, hogy tiltakozzon az önkényesen, minden alap nélkül megállapított indítvány ellen. „Nem lehet a jogállamot jogellenes eszközökkel védeni, nem lehet az értékeket az értékek megsértésével védeni” – mondta a miniszter, aki szerint Magyarország sérelmezi azt is, hogy az uniós bizottság ahelyett, hogy biztosítaná a tagállamok közötti egyenlőséget, kettős mércét alkalmaz a jelentés elkészítésekor.

A lengyel döntés

A lengyel alkotmánybíróság a múlt heti döntésében a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amiken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. Varga Judit szerint a lengyel következtetés azt mondta ki, hogy az európai jognak és az EU-s intézményeknek is megvannak a maguk korlátai.

Szerinte a Lengyelországot érő támadások azt mutatják, hogy „olyan időket élünk, amikor az uniós jogot és az uniós értékeket az uniós jog ellenében akarják álságosan védeni, hiszen maga az uniós szerződés állapítja meg azokat a korlátokat, hogy mely területek tartoznak uniós és melyek tagállami hatáskörbe”.

Az energiaárak elszabadulása

Az energiaárakról azt mondta, a klímavédelem eszközeinek megválasztása körültekintést igényel, ugyanis ezen múlik, hogy ki fizeti meg a „klímaharc” árát, és Magyarország fontosnak tartja, hogy ne a fogyasztók, a lakosság, a háztartások, hanem a nagy „klímarombolók" fizessenek.

Szerinte a brüsszeli testület asztalán heverő tervek nem elégítik ki ezt az igényt. Az Európai Bizottság elhibázott szabályrendszere is okozója az energiaárak elszabadulásának, tagállami szintre lebontott hatástanulmány kell mindenfajta vonatkozó intézkedés meghozatala előtt, le kell vonni a tanulságokat, a hiányosságokat orvosolni kell, mielőtt új közös vállalást tenne az európai közösség – mondta.

A menekültügyben lehessen eltérni

A migráció témakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Litvánia határain jelentkező, Fehéroroszország felől érkező migrációs hullám jelentette vészhelyzetre a balti ország kormánya saját megoldásokat talált, ami mutatja, hogy az EU régóta zsákutcában veszteglő migrációs csomagja nem képes a válsághelyzetek azonnali és rugalmas kezelésére.

Bármilyen migrációs válsághelyzet esetében legyen meg a tagországok szabadsága arra, hogy eltérhessenek a közös menekültügyi jogszabályrendszertől – mondta Varga, aki szerint az olyan fizikai intézkedéseket, mint a migráció megállítását szolgáló határkerítés építése, az EU ne csak elvi alapon ismerje el, hanem fizesse is ki azok árát. Magyarország egy centet sem kapott az EU-tól az unió déli határának védelmét szolgáló kerítés megépítéséért – mondta.

Az Európa jövőjéről szervezett EU-s konferenciáról azt mondta, Magyarország aktívan hozzájárul a vitához, az Európa-szerte szervezett közel 2000 programból több mint 300 lesz Magyarországon a jövő nyárig tartó rendezvénysorozatban. (MTI)