Összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével az a szabályozás, ami életfogytig tartó büntetés esetén csak 40 év szabadságvesztés elteltével teszi lehetővé a feltételes szabadlábra helyezést – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, és feltételesen szabadlábra csak 40 év szabadságvesztés után bocsáthatók.

Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.

Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához:

1. Az egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy a szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent.
2. A másik felperest 2010 szeptemberében, a büntető törvénykönyv (Btk.) akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Szerinte az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak – állapították meg.

A nemzetközi jog egyértelműen támogatja olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, ami az életfogytiglani büntetés kiszabása után legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, majd további időszakos felülvizsgálatokat – írja az MTI.

Karsai Dániel, az egyik panaszost képviselő ügyvéd a 444-nek elmondta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítélet 52. pontjában kifejezetten kimondta, hogy az egyezménysértés kimondása elégséges kártérítés, ezen felül nem ítél meg kártérítést, leszámítva azt, hogy az egyik felperesnek 3000 euró (kb. 1 millió forint) a másiknak pedig 10 600 euró (kb. 4 millió forint) ügyvédi költség megfizetésére kötelezte Magyarországot.