Orbán Viktor szerint az Alkotmánybíróság a feje tetejéről visszaállította a talpára az emberi jogok rendszerét
A miniszterelnök az önironikusan Szamizdatnak nevezett glosszasorozata 15. részében a magyar Alkotmánybíróság december 10-ei határozatát elemezte. Ez abban az ügyben született, melynek nyomán a magyar kormány akár általános felmentést is szerezhetett volna az EU Bíróságának ítéletei alól. Az alkotmánybírák a felmentést közvetlenül nem adták meg, de megengedték, hogy a kormány bizonyos esetekben felmentse önmagát.
Az Európai Bíróság korábbi ítéletével az orbáni megfejtés szerint arra kötelezte Magyarországot, hogy "ellentétben az Alaptörvény szabályaival engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak. Határőreink nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük. A magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel: Mi a teendő?" – írja a miniszterelnök.
Aki szerint az Ab ez ügyben meghozott határozatának "középpontjában az ember és az emberi méltóság áll – úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható". Orbán Viktor úgy látja, az Ab három döntést hozott, egyrészt "megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével"; másrészt kimondta, hogy "amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat"; harmadrészt "leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó".
A határozat "a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét" – állítja a miniszterelnök, aki szerint "ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg."
"Ravaszul áll ellen Magyarország az EU-s kötelezettségének" – írtuk a határozatot értelmező cikkünkben december 10-én. A miniszterelnöki glossza ezt megerősíti, ám hogy kitételei alapján milyen konkrét lépések lehetnek előkészületben, azt még nem tudjuk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.