„Sokáig azt gondoltam, hogy nem szeretnék a fizetésemről beszélni” - kezdi Facebook-posztját Varga Sára, aki az egyik legjobb fővárosi gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban tanít. Mégis úgy érezte, fontos írnia a pedagógusbérekről.
A posztban leírja:
negyedik tanévében, egy osztály elballagtatása után, az úgynevezett pedagógus életpályamodellben gyakornoki szintet meghaladva jelenleg 178.193 forint a nettó fizetése.
Ez ráadásul a szakmai ágazati pótlékkal kiegészült fizetését jelenti, mert az alapfizetése nagyjából 160 ezer forint. Februárban az újabb pótlékemelés miatt már 207 ezer forint lesz a nettó fizetése, de, ahogy írja:
„Nem a fizetésem nő tehát, hanem a pótlékom. A pedagógusbéreket még mindig, most, a minimálbér emelése után is a 2014-es minimálbérhez kötik.”
„Hó végén így is kétszer meggondolom, vegyek-e gyümölcsöt” - írja a tanárnő, aki úgy tartja, még a szerencsésebbek közé tartozik, mert a szüleinek köszönhetően nem kell albérletre költenie, de folyamatosan nyomasztja a gondolat, mi lesz, ha nem tud már a jelenlegi lakásában élni. Nem beszélve arról, hogy mihez kezd majd, ha gyereket szeretne vállalni, vagy venne egy autót.
Posztja szerint ez a krízis nem csak a kezdő tanárokat érinti, hiszen sok, akár 30 éve a pályán lévő szakember is ezzel küzd.
Ugyanez vonatkozik az óvodapedagógusokra, iskolapszichológusokra, karbantartókra, technikai dolgozókra, takarítókra. Az iskolában a mindennapok gördülékenységéért, a tiszta és biztonságos környezetért, a gyerekek neveléséért dolgozó emberek méltatlanul kevés pénzért dolgoznak. És el fognak fogyni.Varga azt állítja, van olyan földrajz-történelem szakos, általános iskolában tanító kollégája, akinek tanárhiány miatt matematikát is kell tanítania, illetve sok kezdő tanár már most a pályaelhagyást fontolgatja. Több tanár is másodállással egészíti ki alacsony bérét.
„Többször hallottam már, hogy nem muszáj ebben a szakmában dolgozni. Ez így van, felállhatnék én is” - írja a tanárnő, aki szerint nem egy fair helyzet, hogy nem végezheti megfelelő körülmények között azt a munkát, amihez valós motiváció hajtja és amivel a társadalomnak is hasznos része lehet.
„Ha pedig tényleg fontosak ezek a szakmák társadalmi szempontból, akkor fontosnak gondolom kihangosítani a szakmám problémáit is. Ugyanúgy, mint más problémákat. Hogy minél többen tudjanak róla, hogy egyszer talán legyen esély a változásra, hogy ne legyen csend.”
A héten jelent meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének oldalán egy pályakezdő tanár nyílt levele is Orbán Viktornak, amiben azt írja, 160 ezres fizetéséből a hajléktalanság fenyegeti.
Márki-Zay Péter a posztok megjelenése után azt írta: nem fordulhat elő, hogy „egy pedagógusnak a kilátástalanságból kelljen segélykiáltást küldenie”. Arról is írt, hogy ha miniszterelnök lesz, a új kormány „biztosítja a tanárok és az intézmények autonómiáját, emeli a pedagógusok bérét, új alapokra helyezi a gyerek-tanár-szülő viszonyt, felszámolja a szegregációt.” Márki-Zay szerint az ország jövője döntően az oktatás minőségén múlik, hiszen iskolázott, nyelveket beszélő, képzett emberekre van szükség.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.