Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik. Mindezt Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja jelentette be kedden.

Dodik ezt megelőzően találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, aki arra kérte, ne blokkolják tovább a bosznia-hercegovinai döntéshozatalt. Napokkal korábban az USA gazdasági szankciókat vetett ki Dodikra, akinek minden tulajdonát és érdekeltségét, ami az Egyesült Államokban van, zárolják.

A boszniai szerb parlament decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit.

Milorad Dodik – akivel Orbán Viktor egyébként szívélyes viszonyt ápol és gyakran találkozik – évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából.

Milorad Dodik azután kezdett a szövetségi intézményektől történő elszakadásról beszélni, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, miszerint a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható: hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

A boszniai szerb politikus akkor közölte, hogy ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását. (MTI)