Donáth Anna és Hadházy Ákos feljelentik az EU-nál a magyar kormányt, mert szerintük az tiltott állami támogatást nyújt a 4iG nevű informatikai cégnek, ami Mészáros Lőrinc cégbirodalmán belül kezdett el növekedni, majd Jászai Gellért kezébe került. A vállalat azután is közel maradt az államhoz, hogy elhagyta a Mészáros-céggalaxist: a magyar állammal készül műholdat juttatni az űrbe, de az állammal épít távközlési szuperholdingot is. Amikor pedig a vállalat felvásárolta a DIGI Távközlési Kft.-t, a versenyhivatal nem indított vizsgálatot, mivel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az üzletet.
Az ellenzéki képviselők az Európai Bizottságnak írt levelükben kérik, hogy a testület vizsgálja meg a 4iG sajátos helyzetét, mert szerintük az több ponton is ellentétes az európai uniós joggal.
Kérik, hogy a testület általában is vizsgálja meg, a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Úgy látják, a 4iG terjeszkedésének közvetlenül európai versenyjogi vonzata is van, hiszen határokon átnyúló a tevékenysége, így a Bizottságnak vizsgálnia kell.
Szerintük a 4iG kötvényeinek lejegyzése – az MFB 100 milliárd, az MNB pedig 84,45 milliárd forint értékben finanszírozta így a céget – tiltott állami támogatásnak minősül.
De Donáth Anna és Hadházy Ákos szerint egyébként is komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt, ha ennyi kritikus infrastruktúra kerül egyetlen magántulajdonos kezébe.
A cél, hogy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs céget hozzanak létre, ami kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül.
Az informatikai szektorban Orbán új erőközpontot hoz létre, Mészárostól és Tiborcztól függetlenül. Politikai és személyes okok egyaránt sorakoznak Jászai Gellért és az állami megbízásokra kiszemelt 4iG Nyrt. felfuttatása mögött.
A Vál-völgy géniusza új megrendeléseket hozott a cégnek.
A CarpathiaSatot 2024-ben tervezik pályára állítani.