• 2017 után megint beugróként rendezünk vizes világbajnokságot június 18. és július 3. között.
• Akkor ez alsó hangon 120 milliárd forintba került
• Most azt ígérik, hogy kijön kevesebből, csak győzzük majd számolni.

Ha valamiben totális kudarc volt a 2017-es budapesti úszó- és vízilabda világbajnokság, akkor az elköltött közforintok nyomon követhetőségében biztosan. Két évvel a vizes világbajnokság után a szervező cég honlapján nem volt egyetlen egy szerződés vagy elszámolás sem, azokat jogerős döntések ellenére sem adták ki. A „fontos információk” között a cég neve, címe, mailcíme, adó- és cégszáma volt látható. Ez azért is volt feltűnő, mert elszámolás ugyan 2019 nyaráig nem volt, de ekkor jelentették be, hogy megkaptuk a 2027-es világbajnokság rendezési jogát is.

Annyiban hasonló a mostani helyzet, hogy 2017-ben a megrendezést visszamondó Mexikó helyett ugrottunk be, most Japán mondta le a világbajnokságot. Hihetetlenül kevés az idő, de a szervezők szerint most már nem kell építeni semmit. Ha így van, legalább újra fel lehet használni azt, amire 5 éve rengeteget költöttünk.

A 2017-es világbajnokság szervezői eleinte 25 milliárd forintos összköltségről beszéltek, ez ment fel végül az ötszörösére. Ebben voltak direkt költségek is, mint a 46 milliárdért felhúzott Duna Aréna, a Hajós Alfréd Sportuszoda és a Széchy Tamás uszoda felújítása 4 milliárdért vagy a Császár-Komjádi 3,8 milliárdos renoválása. De építettek ideiglenes szinkronúszó medencét a Városligetbe 5 milliárdért, toronyugró óriástornyot a Batthyány térre 3 milliárdért.

Ami kapcsolódó infrastrukturális beruházás volt:

• Dagály sétány,
• Népfürdő utca-Vizafogó utca felújítása,
• Gyalogos híd a Rákos-patakon,
• Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése,
• Margitsziget rekonstrukciója,
• Kompkikötő létesítése,
• Meglévő Dagály Strand felújítása,
• Balatonfüredi parkolófejlesztés.

Ezekre most nem kell költeni újra.

Olyan közbeszerzésekre, amikben hivatkoztak a vizes vébére, 2017-ig 108 milliárd forint ment el, és bőven voltak még egyéb kiadások.

A beugrás miatt állítólag engedményeket tett a nemzetközi szövetség. Elvileg legalább 10 ezres lelátójú központi medence kellene. Ez megvolt 2017-ben, de aztán visszabontották a Duna Aréna eleve ideiglenesnek szánt 12 ezres lelátóját 5 ezer fősre. Belement a nemzetközi szövetség, hogy ez elég legyen. (A 2027-es világbajnokságnál korábban célzott arra Fürjes Balázs, hogy azt akár a 20 ezer fős új, a kézilabda Európa-bajokságra épült sportcsarnokba vinnék.)

Nem lesz újra külön szinkronúszó medence a Városligetben, hogy szép háttér látszódjon a felvételeken, a versenyeket beviszik a margitszigeti Széchy-uszodába. Toronyugró óriástornyot nem építenek (és bontanak el) újabb hárommilliárdért, mert azt a versenyszámot kiveszik a programról.

A vízilabdameccsek egy részét elviszik Debrecenbe, Sopronba és Szegedre. A nyílt vízi úszás a tavalyi Európa-bajnokság helyszínén, a Lupa-tavon lesz, nem Balatonfüreden, itt azért építenek majd pótlelátót, ahogy a vízilabda fő helyszínén, a Margitszigeten is. Kevesebb vendéget küld a nemzetközi szövetség, ami jelentősen leviszi a VIP-vendégekre fordított összeget. Irgalmatlan pénz, 3,4 milliárd ment el csak a megnyitóra, most azt ígérik, hogy ezen is spórolnak majd.

Ami akkor volt, de már nincs:

• Gyárfás Tamás
• Seszták Miklós és az általa helyzetbe hozott vállalkozói kör
• Balogh Sándor, a szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatója, Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter volt férje, aki ellen egyéb üzleti ügye miatt nemzetközi körözés van érvényben
  

Elvileg tehát meg lehet úszni sokkal olcsóbban a vizes világbajnokságot, mint 2017-ben. De az ígéretek ott is arról szóltak, hogy nem szállnak el a költségek. Aztán 2027-ben már itt is van az újabb világbajnokság, az már nem lesz fapados, mint amilyennek a mostanit ígérik.

Budapest vezetése mindenesetre a médiából tudta meg, hogy megint vébét rendez a főváros.