„Az állásom elvesztésétől nem félek, mert elmegyek bármelyik Lidlbe vagy Aldiba, és háromszor ennyit keresek”

február 14., hétfő 17:13
23

“Én azt nyerem ezzel, hogy reggelente egy kicsit könnyebben nézek a tükörbe. Az, hogy most meghurcolnak valamennyire, az nekem még belefér, remélem azért nem rúgnak ki. De ahhoz, hogy egy kicsit ki tudjam húzni magam nap mint nap, amikor ilyeneket csinálnak velem, ahhoz nekem kell, hogy valamit tegyek, a polgári engedetlenségen kívül pedig már semmi más lehetőségem nincs”

- mondja Molnár Attila, a Kőbányai Szent László Gimnázium informatikatanára. Ő is egyike annak a tizenkét pedagógusnak, akik hétfőn nem vették fel a munkát az intézményben, hogy így tiltakozzanak a kormány pénteki rendelete ellen.

Molnár Attila. Fotó: Szász Zsófi

A két nagy pedagógus-szakszervezet február 8-án jelentette be, hogy március 16-ára egész napos, akár határozatlan ideig tartó sztrájkot hirdetnek, és ez alatt nem terveznek minden iskolában gyermekfelügyeletet. A kormány válaszul 11-én kiadott egy rendeletet, ami a szakszervezetek szerint gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot: megkövetelik, hogy az iskolák és óvodák reggeltől délutánig biztosítsanak gyermekfelügyeletet a sztrájk alatt, mindenkinek a saját osztályában. Az érettségizőknek minden érettségire felkészítő órát meg kell tartani, és a többi tanulónak is minden tárgyból az órák felét meg kell tartani.

“Haragot és dühöt éreztem. Azt nem mondom, hogy meglepődtem, mert az elmúlt pár év kormányzati kommunikációjába teljesen beleillik ez a fajta könyörtelen, ellenkezést nem tűrő agresszió, ami ebből jött. Én úgy érzem, most volt elég, és szerintem nagyon sok pedagógus hasonlóan érez” - mondja Hajba László angoltanár. Viccelődve mondja, hogy a középiskolában tanítás neki egy “drága hobbi”, félállásban dolgozik itt, mellette magánvállalkozó és nyelviskolában tanít. Szívesen dolgozna teljes állásban az iskolában, “azért jöttem a pályára, hogy itt legyek”, mondja, de “valamiből élni is kell”. Ez a hetedik tanéve.

“Nem érzem azt, hogy sok másik lehetőség lenne, mert a törvényes dolgok, amik eddig történtek, azok zátonyra futottak. Nekem ez a kétségbeesés vezette a döntésemet”

- meséli Varga Boglárka, aki szintén angolt tanít az intézményben..

A polgári engedetlenségi akciót ugyancsak egy angoltanár, Tóth Viktor indította el.

“Szombaton írtam egy levelet a kollégáknak a belső levelezőlistán, ezt a tantestület minden tagja látja, tehát a vezetőség is. Leírtam a tényeket, csatoltam a linkeket, ahol utána tudnak olvasni. És leírtam, hogy én hétfőn egy polgári engedetlenségben fogok részt venni.”

Tóth Viktor. Fotó: Szász Zsófi

Tóth azt mondta, akkor úgy állt a dolog, hogy hatan vennének részt az akcióban. Aztán vasárnap kaptak egy levelet az igazgatótól, amiben arra kérte a tantestületet, hogy gondolják meg, hogyan cselekszenek egy ilyen helyzetben, mit nyerhetnek és mit veszíthetnek az akcióval. Tóth elmondása szerint az igazgatójuk hamarosan nyugdíjba vonul, ennek is szólhatott a levél.

“Az az aggály, hogy ha az igazgatóváltás után erőszakkal ránk ültetnek valakit, akkor az megkeseríti a nyolcvan pedagógus életét a tizenkét hőzöngő miatt, de vannak az embernek más értékei is. Azt gondolom, hogy tanárként valamilyen morális mintának kellene lennünk a diákok számára, és hogyha van egy ilyen állapot, amikor a kormány lábbal tiporja az állampolgári jogokat, akkor azért ki kell állni.”

A levél után, vasárnap este videóchatben beszélték meg a kollégákkal, hogy mit lépjenek. Végül tízen döntöttek úgy, hogy beleállnak az akcióba, hétfőn napközben pedig még két kolléga csatlakozott. Tóth szerint a tanári kar többsége mellettük áll, az akcióban részt vevő és az őket támogató tanárok közül közel harmincan álltak össze egy csoportképre a molinó alatt, amit Tóthék függesztettek ki az iskolára.

“Semmiképp sem szeretnénk abban fürdőzni, hogy mi most itt bátran és leplezetlenül jogtalan dolgot csinálunk és megtagadjuk a munkát, de azt hiszem, elértünk arra a szintre a pénteki rendelet után, hogy ilyen eszközökhöz is nyúlni kell” - mondja Tóth.

Az akcióban részt vevő tanárok tisztában vannak vele, hogy a munkabeszüntetés akár az állásukba is kerülhet, de reménykednek benne, hogy ez nem történik meg, és a kihágás mértékével arányos lesz a retorzió, de Tóth hozzáteszi, ő már nem lepődne meg semmin.

Tízen a munkamegtagadó tanárok közül. Fotó: Szász Zsófi

“Nem mindig látni, hogy a minisztérium és a kormány hogyan és mire mit reagál. Lehet, hogy szeretnének példát statuálni, esetleg elnyomni a további kezdeményezéseket.”

Elmondta, hogy kedden a budapesti Kölcsey Gimnáziumban hasonló akciót szervez néhány pedagógus, van pár másik intézmény is, ahol gondolkoznak rajta, hogy beleálljanak-e.

“Én informatikatanár vagyok, ha akarok, elmehetek keresni ötször ennyi pénzt” - mondja Molnár. “De nem, mert az nem tölti ki úgy az ember életét, nem olyan szép szakmák, én legalábbis nem tudnám úgy élvezni. Én semmiképpen nem hagynám itt a tanítást. Ha feleennyit keresnék, akkor is csinálnám, csak eladósodnék közben. Szóval ezt velem gyakorlatilag meg lehet csinálni, kérdés, hogy mennyire tisztességes.”

“Az állásom elvesztésétől annyira nem félek, mert elmegyek bármelyik Lidlbe vagy Aldiba és háromszor ennyit keresek, de bármelyik nyelviskolánál is kétszer ennyit. Soha nem a pénz motivált abban, hogy itt legyek” - mondja Hajba László. “Nem azért lettem tanár, mert a családban x tanár volt, vagy mert milyen jó a három hónapos nyári szünet, ami nem is szünet számunkra, hanem tényleg a gyerekek miatt. Nekik se könnyű, nem egy ideális oktatási rendszerben vannak.”

Hajba László. Fotó: Szász Zsófi

“A gyerekek is megértik, hogy ez róluk szól, ez értük van, hogy akár már az ő gyerekeik se egy olyan oktatási rendszerbe nőjenek bele, ami ennyire embertelen, nem hatékony és nem gyerekközpontú.”

“Többször felmerült, hogy hogyan lehet igazán nyomást gyakorolni? Hát úgy, hogy érettségikor sztrájkolunk. De hát a gyerek 4-5 évet dolgozik ezért, a jövője, a továbbtanulása függ tőle, velük nem akarunk kiszúrni”

- mondja Tóth.

A megkérdezett pedagógusok azt mondják, az ő szakmájukban sztrájkolni eleve más, mint máshol, mert nekik be kell hozniuk másnap azt a munkát, amit nem végeznek el.

“Ez olyan, mintha olyan gyári munkás lennék, hogy ezer darab dolgot ma nem gyártok le, de holnap kétezret kell” - mondja Molnár. “Gyakorlatilag olyan ez, hogy a pedagógus, akinek alig van pénze, bemegy, fogja a kis pénzét, és így elégeti. Nem sztrájk ez, a tanárok szerintem nem is tudnak ilyen értelemben sztrájkolni. Magukkal nyilvánosan ki tudnak cseszni, de nagyon. Ennyi. És esetleg lehet várni rá, hogy valaki észreveszi.”

Papp László negyven éve tanít az iskolában, jelenleg kémiát, fizikát, informatikát és tömegkommunikációt. Ő azt mondja, hogy neki már ez az egész sztrájkkérdés “kínai”.

Papp László. Fotó: Szász Zsófi

“Van ugye egy piacalapú társadalom, amiben szerepelek én mint munkavállaló, aki azt gondolom, hogy a fizetés, ami megillet, meg a körülmények, amik között dolgozom, nekem nem felel meg. Erre fogom magam, én nem mondok föl, mert jó fej vagyok, azt gondolom, hogy a cégnek, ahol dolgozom, szüksége van rám, nem akarom a céget egyből csődbe vinni, jelezni próbálom kifejezetten azt, hogy nem vagyok elégedett, tárgyaljunk. Ezt úgy érem el, hogy nem dolgozom. De ha nem dolgozom, akkor mi az a történet a minimális szolgáltatással, amit előadnak, hiszen én komolyan gondolom ezt a dolgot, tehát ha semmi sem változik, akkor én elmegyek, akkor milyen alapon fognak itt minimális szolgáltatások történni?”

“Szerintem ez most nem is polgári engedetlenség, én most egyszerűen jelzek megint. Aztán eldönti majd a fenntartó, vagy a fenntartó fenntartója, hogy megkockáztatja, hogy nem lesz elég tanerő, vagy nem kockáztatja meg ezt. Egy ponton túl egyébként, ha elég sokan vagyunk, akkor nyilván nem éri meg. Ez azért nem egy olyan szakma, ahol behoznak az utcáról két segédmunkást, ráadásul munkaerőhiány van általában is, nem csak hogy szakmunkaerő-hiány. Takarítónőt se biztosan tudunk felvenni, ha valaki azt mondja, hogy elmegy, akkor hogy az istenbe fogja megoldani az oktatás kérdését a fenntartó?”


Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt