Az EU külügyi főképviselője szerint egyhangú döntéssel még ma szankciókat hoznak

február 22., kedd 8:43
15

Vésztanácskozásra hívta össze az EU külügyminisztereit keddre Josep Borrel, az EU külügyi főképviselője. Borell tájékoztatása szerint a tanácskozáson szankciókat fogadnak majd el Oroszország ellen a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerése és az orosz csapatok Ukrán területre történt bevonulása miatt.

Két dolgot feltétlenül érdemes kiemelni a nyilatkozatából:

  • "Biztos vagyok benne, hogy egyhangú lesz a döntés" - mondta;
  • illetve arról beszélt, hogy a szankciókat a szakadár területek elismerése és "további csapatok ukrán területre történő telepítése miatt rendelhetik el.

Az előbbi azért érdekes, mert az EU tagállamai a felső vezetők által hangoztatott egység ellenére igenis megosztottak abban, hogy milyen léptékű szankciókat kéne bevezetni. De annyira, hogy Borrell nyilatkozata előtt percekkel egy neve elhallgatását kérő EU-diplomata még csak nagyköveti szintű puhatolózó tárgyalásokról beszélt. Az utóbbi árulkodó félmondat: az USA hétfőről keddre virradó éjszaka a korábbi harcias megnyilvánulásaival szemben nem léptetett életbe azonnali szankciókat Oroszországgal szemben, sőt, egyelőre csak a két szakadár köztársaságot büntette. Ezt azzal indokolták, hogy a szakadár területekre történő bevonulást nem tekintik még Ukrajna elleni inváziónak. Ami részben logikus, mivel ezeken a területeken a Nyugat szerint eddig is jelen voltak az orosz hadsereg alakulatai - erre utalhat Borrell nyilatkozatában a "további csapatok telepítése" kitétel is -, vagyis ez még ad némi diplomáciai mozgásteret.

Nagy-Britannia ugyanakkor már most invázióról beszél. Borrell megfogalmazása szerint a további csapatok telepítését ő is annak tekintené, azonban pusztán a csapatok jelenlétéből a brit miniszterek nyilatkozataival szemben még nem következtetne annak megtörténtére. Ami most van, az értelmezése szerint még "nem teljes invázió", vagyis egyelőre még az EU is ódzkodhat a teljes körű szankciók bevezetésétől - amitől korábbi nyilatkozatai alapján Németország és Franciaország is tartózkodna. A balti államok és Lengyelország ennél élesebben értékelik a helyzetet, szerintük Putyin pont arra játszik, hogy lépésről lépésre haladva mindig pont elkerülheti a valóban büntető erejű szankciókat.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Putyin elnök hétfői bejelentésében nem a szakadár köztársaságok, hanem Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének függetlenségét ismerte el, és keddi ülésén az orosz parlament is a két megye egészének függetlenként elismeréséről szavazhat. Ez azért problémás, mert a szakadárok valójában csak a két megye harmadát tartják ellenőrzésük alatt.

A luhanszki és a donyecki területek, és a szakadárok által ellenőrzött területek

Amennyiben Oroszország valóban a két egész megyét ismeri el, a következő fordulópont az lehet, ha az orosz hadsereg átlépi a tűzszüneti vonalat, és Putyin rendeletének megfelelően a most elismert köztársaságok egészébe bevonul - a hivatalos indoklás szerint békét fenntartani. Ez esetben ugyanis jelenleg ukrán ellenőrzésű területre lépnének, amit már sehogy se lehetne másnak nevezni, mint inváziónak. Ez pedig az amerikaiak kezét is megkötné, mivel egy Ukrajna elleni invázió esetén a korábban elfogadott törvényeik szerint egyből a legsúlyosabb, Biden korábbi szavai szerint korábban nem látott, példátlan szankciókat kéne életbe léptetniük.

Arról egyelőre nem érkeztek hírek, hogy az orosz csapatok átlépték volna a demarkációs vonalat, de a Reuters jelentése szerint Donyeck városában már megjelentek, vagyis már elértek a frontig.

Az ukrajnai válság fejleményeiről percről percre tudósítunk, közvetítésünket itt követhetik.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt