„Keresztényi lelkiismeretünk szavát követjük” – Polgári engedetlenség az egyházi iskolákban

február 28., hétfő 15:27
2

Kedd délelőtt közösen vesznek részt polgári engedetlenségben az egyházi fenntartású iskolák pedagógusai - írta meg először a Librarius vasárnap, és ezt a 24.hu és a 444 egyházi forrásai is megerősítették. Információink szerint a csatlakozásra szóló felhívás ma déli lezárásakor arról még nem született döntés, hogy mindenki a saját intézményében csatlakozik az akcióhoz, vagy lesz egy közös kiállás valamilyen budapesti helyszínen.

Az eddigi hírek katolikus és református intézményekről szóltak.* Küldtünk kérdéseket a három történelmi keresztény egyház illetékeseinek, a két protestáns egyház válaszait lentebb ismertetjük, a katolikusokra még várunk. (Frissítés 18.12: kiadtak egy közleményt.)

„Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az akció sem a fenntartó, sem a vezetőség, sem kollégáink, sem diákjaink ellen nem szól, pártpolitikát nem szolgál. Ezzel a mozgalommal keresztényi lelkiismeretünk szavát követjük. Célunk a korszerűbb és diákközpontúbb közoktatás megvalósulása. A polgári engedetlenség fogalmával tisztában vagyunk, következményeit vállaljuk és mivel szakmai egységet szeretnénk mutatni, minél több egyházi iskola csatlakozását szorgalmazzuk” - idézi a felhívás szövegét a Librarius.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyés püspök felszenteli a nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola új tornatermét Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

A január végi tanársztrájkhoz sok egyházi intézményből csatlakoztak, de a sztrájkolás jogi ellehetetlenítése miatt indult polgári engedetlenséghez eddig csak elvétve. Pénteken, például, a zsámbéki Premontrei Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium közgazdász tanára, Szalontainé dr. Takács Katalin

az iskolájában egyedüliként nem tartotta meg az óráit.

„Idén 65 éves leszek, de van négy gyerekem és négy unokám, elsősorban miattuk, és a diákjaim miatt csatlakozom a polgári engedetlenséghez. Mi mást tehetnék?” - írta.

A Kovász Blog korábban részletesen beszámolt a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium megmozdulásáról. Itt a hatvanfős tanári karból huszonhárman vettek részt a polgári engedetlenségben, míg 11 kollégájuk nyilvánosan, vagyis nevét közzétéve vállalt velük szolidaritást.

Közös nyilatkozatukban ez állt: „Hiszünk a beszélgetésben, mint minden demokratikus közösség működésének feltételében. A beszélgetés keresztény hitünk alapélménye is: Isten megszólít, mi pedig válaszolunk. A fenntartó evangélikus egyház munkavállalóiként is beszélgető egyházhoz tartozó közösség vagyunk. A polgári engedetlenség gesztusával arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ragaszkodunk a beszélgetéshez. Evangélikus iskola tanáraiként előttünk áll Luther Márton példája is. A wormsi birodalmi gyűlésen rá akarták kényszeríteni a beszélgetést kezdeményező írásainak visszavonására. Hozzá hasonlóan, vállalva tettünk következményeit, Luther híres válaszának szavaival lépünk a polgári engedetlenség útjára: Itt állunk, másként nem tehetünk – Isten segítsen rajtunk!”

Luther Márton híres mondatára utalnak Fotó: Román Péter/Kovász blog

A 444 kérdéseire először az evangélikus sajtószolgálat reagált, bár mindössze az evangelikus.hu múlt heti cikkének linkjét küldték el. Ebben az egyház oktatási felelőse, Varga Márta arról beszélt, hogy a polgári engedetlenségben való evangélikus részvétel „nem mondható jelentősnek”. Hangsúlyozta továbbá, hogy „a pedagógusok, illetve az intézmények saját döntése, miképpen állnak ki a nyilvánosság elé. A nevelési és oktatási osztály elsősorban jogi, szakmai segítséget nyújt az intézményvezetők számára”.

Mindhárom egyháztól azt kérdeztem: támogatják-e azokat a tanárokat, akik ilyen módon tervezik kinyilvánítani a véleményüket? És tudnak-e arról, hogy egyházuk vezetői, tisztviselői megtiltották a részvételt, vagy bármilyen formában nyomást gyakoroltak a tanárokra?

A Balog Zoltán vezette zsinat válasza mindezekre egy mondat:

„A Magyarországi Református Egyház valamennyi, az alkalmazásában álló oktatótól minden esetben a törvények betartását várja el.”

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cikkünk megjelenése után küldte el válaszként azt a közleményt, amely szerint „a katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején. A követelések helyett minden esetben a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben.”

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

Pontosan két évvel ezelőtt, az új NAT bevezetése ellen mintegy ezer, egyházi iskolában dolgozó pedagógus tiltakozott aláírásával. Akkor a kormány és médiája, illetve a református és katolikus egyház is látványos ellentámadásba lendült:

  • az Origo már az állásfoglalás közzététele előtt lehozott egy cikket „Megtévesztő állásfoglalást köröztetnek egyházi iskolákban” címmel,
  • az Emmi gyurcsányozni kezdett, szerintük az állásfoglalás közzététele „választási célú adatgyűjtés: minden a NAT ellenében aláíró pedagógus biztos lehet abban, hogy már listázza őket Gyurcsányék gépezete, a NAT NEM petíció elindítása sem szól másról”;
  • a református egyház közölte, hogy politizálnak és lejáratják az egyházi iskolákat a NAT-ot kritizáló tanárok;
  • a katolikus püspöki konferencia titkára pedig hangsúlyozta, szintén még az állásfoglalás megjelenése előtt, hogy „az nem képviseli a katolikus, illetve az egyházi iskolák egészét, hanem egy magánkezdeményezésnek tekintendő”.

*Helyesbítés: cikkünk első verziójában az szerepelt, hogy evangélikus iskolák tanárai is csatlakoznak a keddi megmozduláshoz, de az erről szóló információnk téves volt.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt