Miközben Ukrajna városaiban orosz bombák robbannak, az orosz gazdaság is komoly találatokat kapott: a nyugati országok minden eddiginél durvább gazdasági szankciói szinte a bejelentésük pillanatában elkezdték éreztetni a hatásukat. A hétvégén az EU és az Egyesült Államok vezetői, valamint több nyugati partnerországuk is komoly gazdasági lépéseket jelentett be Oroszországgal szemben:

• orosz bankokat löktek ki a SWIFT-rendszerből, ami lényegesen nehezebbé és költségesebbé teszi a nemzetközi átutalásokat;

• kizárták az amerikai pénzügyi rendszerből az öt legnagyobb orosz bankot, köztük a Sberbankot;

• befagyasztották Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov és több másik orosz kormánytag és kormányközeli oligarcha nyugati országokban tartott vagyonát;

• befagyasztották az orosz központi bank, a Bank Rossziji nyugati vagyonát, és megtiltották a nyugati cégeknek, hogy az orosz jegybankkal, kormánnyal és az orosz állami pénzalapokkal üzleteljenek.

A szankciók hatására hétfőn a rubel árfolyama közel 30 százalékkal esett, történelmi mélypontra a dollárral szemben. Az orosz jegybank ettől pániküzemmódba kapcsolt: egyetlen lépésben 9,3 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot, majd leállította a kereskedést a moszkvai értéktőzsdén. A rubel gyengülése még följebb tornázza majd az amúgy is magas inflációt, megemeli a kamatokat, várhatóan komolyan megnehezítve minden orosz életét. A Capital Economics szakértője a Guardiannak azt nyilatkozta, a szankciók hatására nagyjából öt százalékkal eshet vissza az orosz GDP.

Szakértők szerint az oroszoknak olyan mély gazdasági válságra kell felkészülniük, amilyet nem láttak a Szovjetunió összeomlása óta.