Ukrajna 1991-es függetlenedése óta biztonsági együttműködést folytatott több nagy, nyugati állammal is. Az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledéssel az ukránok segítséget kaptak az erősebb védelmi, katonai rendszer kiépítésére.

A Krím-félsziget 2014-es orosz annexióját követően a nyugati országok jelentősen megnövelték a katonai támogatást. Ez kezdetben az ún. nem halálos felszerelések, járművek, orvosi ellátmány, felderítő drónok és éjjellátó szemüvegek, sisakok és repeszálló mellények szállítását jelentette. Az utóbbi időben egyre növekvő feszültség ezen változtatott, többen is küldtek fegyvereket. Bár abban mindenki megegyezett, hogy katonákat konkrétan nem küldenek a területre, hiszen annak beláthatatlan következményei lennének, a háború kitörésével biztosnak hitt paradigmák dőltek meg.

Persze már csak azután, hogy megindult az orosz invázió. A harcok kitörése előtt még csak csordogáltak a fegyverek, az igazán komoly felajánlások az elmúlt napokban érkeztek és érkeznek most is folyamatosan. Ez pedig felvet egy igen komoly problémát, jelesül hogy egyáltalán célba érhetnek-e ezek a szállítmányok, eljuthatnak-e a frontra, az ostromlott városokba, ahol igazán szükség volna rájuk.

Cikkünkben összefoglaltuk, hogyan változott meg az országok katonai együttműködése Ukrajnával, mind üzleti, mind segítségnyújtási szempontból.

Nagy-Britannia: tea mellé gépkarabélyok

A háború kirobbanásával Nagy-Britannia nagyobb szállítmányokat ígért Ukrajnának, ezekről azonban a kormány a műveletek kényességére hivatkozva nem adott ki információkat, viszont súlyos aggodalmak merültek fel a szállítással kapcsolatban. Egyrészt a célba juttatásuk is nehézségekbe ütközött az ukrán repterekre mért orosz rakétacsapások miatt, másrészt az összetettebb fegyverrendszerek kezelésére se volt már idő kiképezni az ukrán katonákat, pláne, hogy Nagy Britannia a harcok előtt kivonta ún. tanácsadóit, vagyis azokat a katonáit, akik az ukrán haderő kiképzését támogatták. Nagy-Britannia 2015 óta állomásoztatott 75-100 ilyen “tanácsadót” Ukrajnában, ők támogatták a katonák kiképzését, a logisztikai lánc kiépítését, valamint a hírszerzési és a gyalogsági képességek fejlesztését.

A háború kezdete óta a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint Nagy-Britannia 2000 tankelhárító rakétát szállított, de azt sehol se részletezik, hogy ezek Javelinek, vagy más rpg-szerűségek-e. Ezenkívül személyi védelmi eszközök - repeszálló mellények és sisakot -, illetve bakancsok szállítására tett ígéretet.

A Krím annektálása után az ukrán haditengerészet ereje jelentősen csökkent. A britek segítettek új, fekete-tengeri bázisok kiépítésében. 2021-ben az ukránok részt vettek a NATO fekete-tengeri gyakorlataiban, ami heves ellenreakciót váltott ki az orosz oldalról.

Törökország sem csak kebabot exportál

Törökország már 2020-ban eladott 12 Bayraktar drónt, 2021-ben pedig Ukrajna bejelentette, hogy további 24 drónt vásárolna. A vasárnapi orosz menetoszlop ellen indított támadásban használt Bayraktar drónokat az ukránok már 2021-ben is bevetették a Donbaszban. A Bayraktar igen hatékony fegyver, képességeit legutóbb a 2020-as azeri-örmény háborúban bizonyította, amiben Azerbajdzsán lényegében ezekkel semmisítette meg az örmény erőket.

A baltiak lelkesen adják, amit csak tudnak

A balti államok, amik 1991-ben szabadultak fel a szovjet megszállás alól és nyerték vissza függetlenségüket, az ukrán ügy leglelkesebb európai támogatói. Nem csoda, Észtország, Lettország és a kalinyingrádi enklávé révén Litvánia is közvetlenül határos Oroszországgal, előbbi kettőben igen jelentős az orosz kisebbség aránya is, ami, mint Ukrajna példája mutatja, bármikor indokot adhat egy orosz beavatkozásra. Az eddigi legkomolyabb támogatást tán Észtország adta, amely, immár Németország hozzájárulásával, átadhatja Ukrajnának azokat a német 122 milliméteres tarackjait, amiket eredetileg a finn hadseregtől szerzett be. A korabeli hírek szerint Észtország “legalább 9” 122 mm-es tarackot szerzett be a finnektől, ezeket most mind eladják Ukrajnának. Ezen felül Javelin tankelhárító rakétákat is küldtek.

link Forrás

Lettország és Litvánia a saját készleteiből amerikai és izraeli fegyvereket is átadott volna, ám Izrael ehhez nem járult hozzá. Így végül csak amerikai gyártású kézi légelhárító rendszerekkel, Stinger rakétákkal támogatják az ukrán hadsereget.

Németország olyat tett, amit a második világháború óta soha

Németország fegyvergyártó nagyhatalom, de a második világháború óta több-kevesebb következetességgel tartotta magát ahhoz, hogy konfliktusövezetekbe nem küld fegyvereket. Az Ukrajna elleni háború első napjaiban is még tartotta magát ahhoz, hogy csupán 5000 sisakkal támogatja az ukrán hadsereget, mígnem szombaton előbb hozzájárultak, hogy Hollandia 400 német rpg-t küldjön, majd maguk is bejelentették, hogy 1000 tankelhárító fegyverrel és 500 Stinger légvédelmi rakétával támogatják az ukrán sereget.

Csehek és szlovákok

Csehország összesen már egymilliárd korona (14,8 milliárd forint) értékű hadisegélyről döntött. Jellemzően kézi fegyvereket, de Jana Černochova védelmi miniszter és Petr Fiala miniszterelnök konkrétumokat nélkülöző közlése szerint annál komolyabb eszközöket is küldtek Ukrajnának. Szlovákia eddig összesen 15,4 millió euró (5,7 milliárd forint) értékben támogatta Ukrajnát hadianyaggal, egyebek mellett 120 mm-es tüzérségi lőszerrel és üzemanyaggal.

Lengyelország a legmodernebb légelhárító rendszeréből küldött

Lengyelország a balti államok mellett Ukrajna leglelkesebb európai támogatója. Már február 1-én bejelentette, hogy könnyű tarackokkal, felderítő drónokkal, légvédelmi géppuskákhoz és gépágyúkhoz való, valamint tüzérségi lőszerrel, és "egyéb védelmi rendszerekkel" támogatja Ukrajnát. Arról is döntöttek, hogy legmodernebb saját fejlesztésű kézi légelhárító rendszerükből, a Piorunból is eladnak 420 indítóegységet és 1300 hozzá való 72 mm-es légelhárító rakétát. A háború kirobbanása után pedig további fegyverszállításokról is döntöttek, további száz darab 60 mm-es aknavetőt, nyolc drónt, 152 mm-es taracklőszert, kézi fegyverekhez való lőszert és sisakokat küldenek, és még Javelinek átadására is készek.

Skandinávia rengeteg tankelhárítóval és élelemmel látja el Ukrajnát

Svédország jóllakatja az ukrán katonákat, 135 ezer adag élelmiszercsomaggal támogatja a hadseregüket. Emellett küldtek öt-ötezer sisakot és repeszálló mellényt, illetve ötezer tankelhárító fegyvert is. Az ukrán katonák élelmezésébe a finnek is besegítenek 70 ezer adagnyi élelmiszercsomaggal, de küldtek 2500 gépkarabélyt is 150 ezer darab lőszerrel, illetve ők is adnak 1500 tankelhárítót. Emellett két-kétezer repeszálló mellényt és sisakot, illetve száz hordágyat és két sürgősségi ellátó állomás felszereléséhez elég ellátmányt is küldenek. Norvégia kétezer, Dánia 2700 tankelhárító fegyverrel segít.

Üzemanyag-szállítmányok

A román kormány hárommillió euró értékben küld hadsegélyt: üzemanyagot, repeszálló mellényt, sisakot, lőszert és "más katonai felszerelést", emellett felajánlotta az ukrán sebesültek ellátását is.

A belgák 300 katonát küldenek a szomszédos Románia megerősítésére, Ukrajnát kétezer géppuskával és 3800 tonna üzemanyaggal támogatják.

Dél-Európából az olaszok küldik a legkomolyabb segítséget

Portugália mellényekkel, sisakokkal, éjjellátókkal, gránátokkal és különböző kaliberű lőszerekkel támogatja Ukrajnát. Spanyolország két repülőnyi személyi védőfelszerelést és egészségügyi ellátmányt küld, összesen húsz tonna mennyiségben. Görögország humanitárius segélyt küld csak.

Az olasz kormány viszont komoly fegyverekkel is segít, a kormány határozata alapján Stinger rakétákat, aknavetőket, és Milan tankelhárító rakétákat is küldenek. Az olasz sajtóban arról is volt hír, hogy izraeli gyártású Spike tankelhárítókat is küldenének, de Izrael ehhez a hírek szerint nem járult hozzá.

A legbőkezűbben a franciák, az amerikaiak és az EU támogatja Ukrajnát

Franciaország 300 millió eurós hadi segélyt fogadott el, de nem részletezték, hogy ennek részeként mit küldenének. Hogy ez milyen jelentős hozzájárulás, azt jelzi, hogy a NATO - és a világ - legerősebb hadseregével, legnagyobb készleteivel bíró Egyesült Államok 350 millió dollár értékben támogatja Ukrajnát tankelhárító fegyverekkel, kézifegyverekkel, személyes védelmi felszereléssel és lőszerrel.

A legnagyobb hadisegélyt az Európai Unió adja Ukrajnának. A közösség 450 millió euró értékű támogatást szavazott meg vasárnap, a csomag részeként vadászgépeket és vadászbombázókat is felajánlottak Ukrajnának. Tekintettel arra, hogy az ukrán pilótákat ilyenekre képezték ki, ezek még a szovjet időkből származó, az egykor a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok készleteiben levő harci gépek lehetnek. Lengyelországnak 21, Bulgáriának 11, a szlovák légierőnek 9 szolgálatra kész MiG-29-es vadászgépe van, a bolgár légierő ezen túl hat Su-25-ös vadászbombázót tud még felajánlani a Janes Defense összesítése szerint.

Magyarország

Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának, sőt, még azt sem engedi, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok a magyar légtéren haladjanak át.

A cikk elkészítésében közreműködött gyakornokunk, Erdősi László Krisztián.

*Pontosítás: Cikkünkben a török drónszállításokat először a Bayraktar Akıncı drónjával, nem az Ukrajnának szállított TB2 típussal illusztráltuk, a hibáért elnézést kérünk.