Az orosz tüzérség az éjjel lőni kezdte a zaporizzsjai atomerőművet. Ez Európa legnagyobb ilyen létesítménye, hat darab, egyenként 950 megawattos reaktor termel itt áramot. A tüzérségi bombázás hatására tűz is keletkezett a létesítményben, szerencsére csak egy melléképületben. Az már kevésbé volt szerencsés, hogy az orosz csapatok még ekkor sem függesztették fel támadásukat Enerhodar városa ellen, ahol az atomerőmű van, és az ukrán katasztrófavédelem mentőalakulatait is csak némi rábeszélés után engedték közel férkőzni a tűzhöz. Ellenben betörtek az erőmű területére, és elfoglaltak egy olyan használaton kívüli épületet, amiben azért akad hasadóanyag.

A tüzet végül helyi idő szerint 6:20-kor [magyar idő szerint 5:20-kor] sikerült megfékezniük a tűzoltóknak, a reaktorokban nem esett kár, és senki se sérült meg az erőmű dolgozói közül. Sugárzásnak az amerikai energetikai minisztérium mérései szerint nincs jele, minden szakértő bízik abban, hogy a reaktorok köré épített konténment - lényegében egy vastag betonteknő, ami ellenáll a gőzrobbanásnak, megakadályozva a radioaktív szennyeződés szétszóródását - kitart.

Hogy ez mennyire felelőtlen, őrült, veszélyes dolog, azt talán nem kell túlhangsúlyoznunk. A zaporizzsjai erőmű ugyan hála az égnek nem csernobili rendszerű, annál eggyel biztonságosabb VVER-rendszerű nyomottvizes reaktor, ahol a hűtést biztosító nagynyomású vízrendszer független az energiatermelő nagynyomású vízrendszertől, vagyis ennél a típusnál kisebb egy robbanás kockázata. De hogy nem nulla, azt a fukusimai atomerőmű példája mutatja, ahol hasonló, kétkörös nyomottvizes rendszerű reaktorok működtek. Ezek hűtési rendszerének működéséhez áramra van szükség, amit adott esetben generátorokkal is tudnak biztosítani.

Ám egy tüzérségi bombázás során mind a fő, mind a vészhelyzeti áramellátás veszélybe kerülhet, azok leállása esetén pedig - bár Tony Irwin ausztrál nukleáris szakértő szerint a zaporizzsjai erőműnek passzív hűtési rendszere is van - idővel mindenképpen bekövetkezik a reaktormagok leolvadása. Ez történt 2011-ben Fukusimában is, amikor a földrengést követő cunami elárasztotta az erőmű területét, tönkretéve a tartalékgenerátorokat. Ezért is volt a tüzérségi támadáshoz mérhető felelőtlenség, hogy az orosz csapatok egy ideig még a mentőalakulatokat se engedték az erőmű területére.

A veszély most ideig-óráig elhárult, Enerhodar polgármestere, Dmitro Orlov tájékoztatása szerint az orosz hadsereg pillanatnyilag a város ostromával is felhagyott. De aligha tett le az erőmű megszerzéséről, mivel ha azt elfoglalják, lényegében ellenőrzésük alá vonják az ország áramellátását.