orosz-ukrán háború
Az éjszaka, amikor az orosz tüzérség bombázni kezdte Európa legnagyobb atomerőművét
2022 március 04., 05:12
A paksi bővítés korábbi államtitkára: Oroszország hogyan akar bármely országban atomerőműveket építeni, ha jelenleg alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben?
A zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadás súlyosan sérti a nemzetközi egyezményeket és minden olyan alapelvet, amelyet a nukleáris szakmában vallunk - írja blogjában Aszódi Attila, aki a paksi bővítésért felelős államtitkár volt 2017 és 2019 között.
Aszódi emlékeztet rá, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése 2009-ben elfogadott egy határozatot, ami kimondja: a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmánya elveinek megsértését jelenti.
Szerinte a támadás azért is különösen fájdalmas, mert Oroszország az elmúlt években a nemzetközi nukleáris szakma elismert tagja volt. Rengeteg nemzetközi nukleáris szervezetben vesznek részt orosz szakemberek, orosz cégek, számos nemzetközi projektben működnek közre, készítenek elő és valósítanak meg többek között atomerőmű építéseket is Európában, Ázsiában és Afrikában. Az ukrajnai atomerőműveket – ugyan a szovjet időkben – de orosz tervek alapján, orosz szakemberek irányítása mellett építették.
A volt államtitkár azt írja, „azt végképp nem értem, hogy Oroszország hogyan akar a jövőben bármely országban atomerőművi projekteket megvalósítani, ha jelenleg alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Mi a mesterterv, hogyan gondolják, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet?
És mi volt a mesterterv, hogyan fogjuk tudni fizikailag megvédeni a nukleáris létesítményeket, ha egy olyan nukleáris nagyhatalom, mint Oroszország nem tartja tiszteletben az atomerőművek védelmének és biztonságának alapelveit?”
Aszódi a hvg-nek is nyilatkozott. Azt mondta, hogy a nukleáris létesítményeket rengeteg üzemzavar lekezelésére méretezik, és ezek között vannak az olyan, úgynevezett kezdeti események, amelyek külső, emberi eredetű veszélyből indulnak ki. A legújabb, harmadik generációs erőműveket méretezik például repülő rázuhanásra is. Az ukrán erőművek ugyanakkor második generációsok. Nagyon masszív beton védőépület van ugyan a reaktorok körül, de az nem arra van méretezve, hogy katonák lövöldözzenek rá.
Négy aktív atomerőmű van Ukrajnában. A zaporizzsjai Ukrajna dél-keleti részén található. A Krím felől északra nyomuló orosz erők útjába esett. A Dél-ukrán atomerőmű sincs messze a támadó oroszoktól.
A két másik, a rivnei és a hmelnickiji atomerőmű Nyugat-Ukrajnában van, távolabb az inváziótól. Csernobil már nem működik.
Aszódi szerint az energiaellátást lehetne korlátozni más módon is, mint az atomerőművek elfoglalásával, de elképzelhető, hogy az oroszok azért ezt a megoldást választották, hogy így a helyi és az európai lakosságot fenyegetett helyzetbe hozzák és abban tartsák.
Arra a kérdésre, hogy honnan lehet tudni, ha igazán nagy lesz a baj, Aszódi azt mondta, hogy egyelőre folyamatos a kapcsolattartás a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóság között. Ez egy jó információforrás, bízni kell abban, hogy ez a kommunikációs csatorna fennmarad. (A zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadás után nem mértek magasabb sugárzási adatot.) Ha végül lekapcsolnák az ukrán radiológiai mérőhálózatot, nagyon fejlett a Magyarországon és a környező országokban lévő radiológiai mérőhálózat is.
A hvg megkérdezte, hogy Paks II-nél az orosz technológiát ki lehet-e váltani? Aszódi szerint a kérdés jogos, de idő előtti. „Azt gondolom, hogy ez a fejünk fölött fog eldőlni abban az értelemben, hogy minden attól függ, mennyi ideig tartanak a harcok és mennyire lesznek súlyosak. A szankciók hossza és mértéke is ezen fog múlni, ez határozza meg, hogy energetikailag az EU és Magyarország mit fog tudni tenni. Nekünk szükségünk van az atomenergiára, a következő időszakban még inkább, hiszen a földgázellátás is komoly korlátozásokat szenvedhet el.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.