orosz-ukrán háború
Budapesti ukrán nagykövet: „Ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni”
2022 március 04., 13:48
Ukrán nagykövet: Az időt most percekben és emberéletekben mérjük
- Ljubov Nepop Ukrajna budapesti nagykövete, aki múlt pénteken erős szavakkal, megrendülve kért több segítséget Magyarországtól.
- Most többek között arról beszélt a 444-nek, hogy ha Ukrajna elvesztené a háborút, akkor Magyarországon folytatnák a hódítást az orosz tankok.
- Az egri vár védői és az 56-os szabadságharcosok példáját idézte a mostani háború értelmezésekor.
- Hálás a menekülteknek adott támogatásnak, de szerinte fegyver is kell, azonnal.
Tud mindenkiről a saját családjából, baráti köréből, hogy milyen körülmények között, hogyan vannak az Ukrajnában maradottak? Van, akiért különösen aggódik valamilyen körülmény miatt?
Valamennyien, függetlenül a foglalkozásunktól, elsősorban emberek vagyunk. Ha azt mondom, aggódom – akkor azzal még nem mondtam semmit. Ahogyan Zelenszkij elnök mondta, valamennyien felriadtunk február 24-én hajnali 4-kor, amikor Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen, és azóta nem tudunk aludni. Kibírhatatlan fájdalmat okoz minden hír a katonáink haláláról, az oroszok cinikus bombázásairól és a civil lakosok lelövéséről, felfoghatatlan tragédiák történnek.
Ezért amikor itt is segítséget kérek – hogy adjanak nekünk fegyvert, védőfelszereléseket, hogy támogassák a légtérzárat Ukrajna felett –, azzal az érzéssel teszem, hogy a válaszul kapott igenek és nemek döntik el, hogy sikerül vagy nem megmentenem valakinek az életét az országomban. Tegnap Mariupolban történt meg először, hogy egy gyermek nem fegyver okozta sérülésbe halt bele, hanem egy hatéves kislánynak a kiszáradás okozta a végzetét, mert több napon keresztül nem sikerült kimenteni egy olyan épület romjai alól, amelyet az oroszok lőttek szét. Csak gondoljanak ebbe bele.
A Magyarországra érkezett ukrajnai menekültek adatait a magyar hatóság rögzíti. Ezekhez az adatokhoz hozzáfér az ukrán kormány? Tudják, hogy kik jöttek ide?
A rendelkezésünkre álló információk alapján Ukrajna különböző részeiből érkeznek ide emberek. Ám függetlenül attól, hogy honnan érkeznek, a magyar fél – úgy a kormány, mint a civil szervezetek és az egyszerű, együttérző állampolgárok – minden lehetséges segítséget megad, és ezt mi nagyon nagyra értékeljük. Ukrajna népe és a magam nevében is köszönetemet fejezem ki mindenkinek, úgy a magyar kormánynak, mint a magyar népnek.
Megfelelően fogadják a menekülteket Magyarországon? Tapasztalt problémákat a határokon beléptetések körül?
Ez egy új helyzet, sok ember érkezik, akiknek a fogadása jelentős erőfeszítéseket igényel magyar részről, ezért megértjük, hogy a sorban állások elkerülhetetlenek. Nyilvánvaló, hogy azoknak, akik útlevél nélkül érkeztek, több időt vesz igénybe az iratokkal való ellátása, ami kimerítő az asszonyok és a gyermekek számára, különösen azután, hogy egyeseknek közülük több napig tartó utazással sikerült elérniük az államhatárt.
A magyar oldal maximálisan segítőkész. Vonatkozik ez úgy az államra, mint a hétköznapi emberekre. Meggyőződésem, hogy az ukránok is ugyanígy fogadták volna a magyarokat, ha ők kerültek volna ilyen helyzetbe. Ez újabb tanúbizonysága annak, hogy népeink barátok voltak és maradnak.
A Magyarországra érkezett menekültek az eddigi tapasztalatai szerint itt maradnak, vagy inkább tovább mennek más EU-s országba? Van erről bármilyen adatuk?
A hivatalos magyar szervek tájékoztatása szerint a 2022. március 8-i adatok alapján 178 894 ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, 25 százalékuk gyermek. Azok, akik rendelkeznek biometrikus útlevéllel, vízummentesen tartózkodhatnak az EU területén és Magyarországon anélkül, hogy menekültstátuszt kérnének. Azaz az ukrán állampolgárok egy része menekültstátuszt kér itt, másik része tovább utazik más országokba. Magyarország hivatalos állami szervei rendelkeznek az összesített adatokkal.
A magyar ellenzék szerint az itteni állami tévé orosz propagandát közvetít. Ezt érzékeli Ön is? Ha igen, akkor van értesülése arról, hogy ennek mi lehet az oka?
Az orosz propaganda igen erőteljes az összes európai országban. Magyarország nem kivétel ez alól. Szakértői elemzésekből tudunk tájékozódni, hogy mely országokban és milyen mélységben van jelen az orosz narratíva. Az ukránokkal kapcsolatban a legtöbbet hangoztatott propagandaszöveg, hogy „nacionalisták, fasiszták, radikálisok”, Ukrajnával kapcsolatosan pedig, hogy „cselekvésképtelen állam (failed state)”, amiket itt is lehet hallani.
Ha azonban szembenézünk az igazsággal, nem lehet nem párhuzamot vonni Putyin és Hitler között. Az orosz elnök épp úgy törekszik az ukránok megsemmisítésére, mint ahogy Hitler elpusztította a zsidókat, és az "ukrán kérdés" megoldásának szükségességével kapcsolatban is ugyanúgy beszél, ahogy a második világháború idején a "zsidó kérdés" megoldásáról beszéltek. A nácik hajnali 4-kor kezdték bombázni Kijivet – az oroszok szintén.
Az orosz fegyveres erők ugyanazokat a jelzéseket használják a katonai járműveiken, mint akkoriban a német megszállók. Az orosz agresszor éppúgy ostrom alá vonja a városokat. Még Kijiv védelmének fő vonalai is egybeesnek a második világháború időszakának helyszíneivel. Ne felejtsük el azt sem, hogy Oroszország lövi és blokád alá vonja az olyan városok békés lakosságát, mint Harkiv, Mariupol, Herszon vagy maga Kijiv, ahol a lakosság jelentős része orosz nyelven beszél. És éppen ez a lakosság most elkeseredetten próbálja megvédeni városait az oroszoktól. Nem tűnik ez ellentmondásnak?
Oroszország totális agressziója Ukrajna ellen olyan háború, amely az információs térben is zajlik. A kérdés az, hogy milyen hatékonyan tudjuk hatástalanítani az orosz propagandát. Ezzel kapcsolatban meggyőződésem, hogy egyesítenünk kell az erőfeszítéseinket. Kérek minden olvasót, hogy kritikával olvassa a híreket, és figyeljen oda a hivatalos ukrán tájékoztatásra az Elnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, a Védelmi Minisztérium, a Fegyveres Erők részéről, valamint Ukrajna magyarországi nagykövetségének Facebook-oldala is ilyen hivatalos forrás. Tegyék egymás mellé a híreket, hasonlítsák össze a nemzetközi híradásokkal. Gondolkodjanak el rajtuk. Ne hagyják, hogy Oroszország a fejekben megnyerje a háborút.
A magyar kormány sokáig blokkolta Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (CCDCOE), de néhány napja megtörtént a csatlakozás. Szükség volt ehhez a magyar kormány hozzájárulására? Ha igen, akkor tudja, hogy miért változtatott a magyar kormány az eddigi álláspontján?
Budapest hivatalos hozzájárulása nélkül erre a lépésre nem kerülhetett volna sor, és mi hálásak vagyunk, hogy Magyarország támogatta a kiberközponthoz való csatlakozásunkat. Amint az köztudott, január-február folyamán Oroszország erős kibertámadásokat intézett Ukrajna ellen. Nemrégiben Benkő Tibor honvédelmi miniszter maga mondta ki, hogy 2014-ben a Krím törvénytelen elfoglalása kibertámadásokkal kezdődött. Úgy gondolom, ennek az analógiának a tudatosítása nem mellékes szerepet játszott.
Külön szeretném megköszönni, hogy Magyarország csatlakozott az EU nyolc országának azon kezdeményezéséhez is, hogy gyorsított ütemben kapja meg Ukrajna az EU-tagjelölti státuszát. Ukrajna most saját életek árán védelmezi nemcsak a létezéshez, a saját államhoz való jogát, hanem az európai értékeket és egész Európát is attól, hogy az orosz agresszió másokat is célba vegyen. Úgy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben egy különleges, gyorsított felvételi eljárás lenne a helyénvaló.
Szükségünk van a magyar támogatásra az ENTSO-E-hez való csatlakozásban is. Remélem, hogy Magyarország támogatásával ez megvalósul a közeljövőben, és Ukrajna villamos energetikai rendszerét összekötjük az EU rendszerével.
Van rendszeres kapcsolata a magyar kormány illetékeseivel? A háború kitörése óta kialakult rendszeres egyeztetési forma?
Mindig is volt és most is megvan a közvetlen kapcsolat a magyar hivatalos szervekkel. Mondok példát az utóbbi napokból. Amikor március 4-én az orosz megszállók támadták a zaporizzsjai atomerőművet, a lövöldözések következtében tűz ütött ki, és fennállt a veszélye az atomkatasztrófának, akkor még az éjszaka folyamán kapcsolatba tudtam lépni a Miniszterelnökséggel, az Elnöki Hivatallal, a Külügyi és Külgazdasági Minisztériummal, hogy tájékoztatást adjak a kialakult helyzetről.
Őszinte leszek. Nagyon jól emlékszem a csernobili katasztrófára. A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb atomerőműve, hat blokkja van, valamint atomhulladék-tároló is van a területén. Egy robbanás legalább hatszor nagyobb lenne, mint a csernobili volt. Az ENSZ-hez fordultunk, hogy békefenntartókkal védjék meg az atomerőműveket.
Március 9-én reggel megjelent a hír arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem kap már adatokat a csernobili atomerőműből. Az orosz csapatok támadása miatt lekapcsolódott az áramellátásról a csernobili atomerőmű hulladéklerakójának hűtőrendszere, és azt tartalék dízelgenerátorokhoz kapcsolták, ezek 48 órán át biztosítják az áramot. Ezután a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolójának hűtőrendszere leáll, ami után az a veszély fenyeget, hogy szivárogni kezd a kiégett nukleáris üzemanyag.
Az Orosz Föderáció barbár háborúja egész Európát fenyegeti. Amit Oroszország művel, az egyenértékű az atomterrorizmussal. Sokan félnek Európában az atomháborútól, ám Putyinnak meg sem kell nyomnia a piros gombot – elegendő, ha csapást mér valamelyik ukrán atomerőműre, és a sugárzás nem ismer államhatárokat, közvetlenül érinti Európát is. Csak meg kell határozni a megfelelő időpontot a meteorológusok segítségével, hogy mikor lesz kívánatos a szélirány. Ezt azoknak is mondom, akik Európában úgy gondolják, hogy kimaradhatnak a háborúból és a háborús fenyegetésből, miközben a Kreml Ukrajnát igyekszik megsemmisíteni.
Tud arról, hogy a magyar kormány és a NATO többi tagja között vita támadt volna a háború kitörése óta az Ukrajnának nyújtható támogatásokról?
A NATO és az EU folyamatosan tárgyal az Ukrajna támogatásával kapcsolatos kérdésekről. Azt látjuk, hogy a támogatás napról napra növekszik, újabb és újabb, egyre szigorúbb szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, és a szankciók életbe léptetése is egyre rövidebb idő alatt történik. Fegyvert kapunk azoktól az országoktól is, amelyek korábban hallani sem akartak ilyesmiről. A világ kezd ráébredni arra a veszélyre, amit Oroszország jelent.
Példának okáért még egy olyan hagyományosan semleges ország is, mint Svájc, szigorú szankciókat vezetett be Oroszország ellen, Németország pedig, amelyik fegyvereinek harmadik ország általi továbbadását sem engedte meg korábban, most fegyvereket szállít nekünk. Magyarország Kormányának álláspontja is változott, engedélyezték a halált nem okozó katonai felszerelések szállítását Magyarország területén keresztül. Ez egy lépés abba az irányba, amit kérünk.
Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy minden kérésünk, amit a magyar kormány felé megfogalmaztunk, semmiben nem különbözik attól, amit a többi partnerünk felé intézünk.
Nem kérjük azt, hogy a magyar honvédség vagy a NATO bármely más tagországának hadserege harcoljon helyettünk. Ám azt kérjük, hogy segítsenek bennünket fegyverekkel, védőfelszerelésekkel, mindennel, amire szükségünk van, hogy a harcmezőn ellen tudjunk állni az orosz hadseregnek. És kérjük a NATO-tól, hogy valósítsa meg a légtérzárat Ukrajna felett, adjon repülőgépeket és légvédelmi eszközöket. Ettől függ a polgáraink élete. A békés polgároké. A gyermekeinké.
Igen gyakran hallom: nagyon sajnáljuk a gyermekeiteket, de nem akarjuk veszélynek kitenni a mieinket, és ezért nem támogatjuk, hogy fegyvereket adjunk Ukrajnának. Alapjaiban téves ez a megközelítés. Ezt értsék meg. Ha ma Oroszország megsemmisíti Ukrajnát, holnap önök kerülnek sorra, és Oroszország senkit sem fog megkímélni. Ne legyenek vakok: orosz nyelvű városokat bombáz! Azokat tehát, akik a saját logikája szerint a leginkább barátiak Moszkvával, és akiknek az orosz tankokat virágcsokrokkal kellene fogadniuk. Önökre szintén baráti országként tekint – tehát szintén úgy számol, hogy a tankjait virágokkal fogják fogadni.
Putyin már decemberben követelte a NATO kivonulását az újonnan csatlakozott országokból. Tőlünk a teljes leszerelést követeli. Nem létezik, hogy ne értsék meg, ez a két követelés egy és ugyanaz, csak más szavakkal kifejezve? Megértem, hogy nem szeretnék, hogy a háború elérje az önök otthonait is. Ezt mi sem akarjuk, mert ha eléri önöket, az azt jelenti, hogy mi már nem vagyunk. Értsék meg, hogy amikor azt kérem, hogy adjanak Ukrajnának fegyvereket, védőfelszereléseket, repülőgépeket és légvédelmi eszközöket, teremtsék meg országunk felett a légtérzárat, akkor ezzel tulajdonképpen azt mondom: segítsék a saját talpon maradásunkat, mert akkor Oroszország nem fog továbbmenni. Csak ebben az esetben áll meg a háború a mi országunk területén. Ha nem segítenek nekünk megállítani az oroszokat, akkor a háború holnapra ideér.
Az EU által Ukrajnának felajánlott fegyverek megérkeztek, vagy úton vannak? Szükség lehet újabb programra az 500 millió eurós felajánláson túl? A programhoz nem fegyvernek számító eszközökkel hozzájárul a magyar kormány az információi szerint?
Olyan körülmények között, amikor Oroszország nem áll meg, hanem folytatja a totális háborút, szükségünk van minden segítségre a partnereinktől, sőt az eddigieknél is többre. Azt, hogy milyen segítséget ad, és milyet nem a magyar kormány, tudhatják a hivatalos nyilatkozatokból. Ezt újra és újra szeretném hangsúlyozni, hogy ne alakuljon ki az a téves elképzelés, hogy Magyarország kívül maradhat, ha nem támogat bennünket.
Ugyanakkor továbbra is határozottan kérni fogjuk partnereinket, beleértve Magyarországot is, hogy több és azonnali segítségre van szükségünk. Az időt most percekben és emberi életekben mérjük. Nézzenek erre egy másik aspektusból: minden percben, amíg azon gondolkodnak, hogy adjanak-e nekünk fegyvereket és védőfelszereléseket, kockára teszik egy ukrán honvéd életét, és utat nyitnak az orosz tankok további előrenyomulásához. Így közelítik a háborút a határaikhoz.
Reálisnak tartja a magyar kormány célkitűzését, hogy a magyar lakosságnak ne kelljen fizetnie a háború költségeit?
Véleményem szerint végre valahára szembe kell nézni az igazsággal. A harmadik világháború lényegében már kitört. Ma a harcok Ukrajna területén folynak. A közös feladatunk, hogy az onnan ne terjedjen tovább, és ne csapjon át Európába. Ehhez támogatni kell Ukrajnát. Ezért nem az a kérdés, hogy meg kell-e fizetni az árát, hanem az, hogy milyen árat kell fizetni.
Mi nem akartunk háborút. Ám Oroszország megtámadott bennünket, és kénytelenek vagyunk védekezni. Mi az életünkkel, a lerombolt városainkkal, kettétört sorsokkal fizetünk. Partnereink, amikor segítenek bennünket, és támogatják az Oroszország elleni szankciókat, akkor gazdasági eszközökkel járulnak hozzá a közös győzelmünkhöz. Ha ma nem akarják megfizetni ezt az árat, holnap már lehetséges, hogy azt az árat kell megfizetniük, amit mi fizetünk. Magyarország máris katonai erőt csoportosított a keleti határaihoz, azaz tisztában van a valós veszéllyel. Azt szeretnék, hogy a katonáiknak valós harcokban kelljen megvédeniük az országot? Az önök szeretteiről van szó. Amikor elősegítik védelmi képességeink megerősítését, azt fizetik meg, hogy ők életben maradjanak.
Mind a szakértők, mind az egyszerű emberek azzal nyugtatgatják magukat, hogy Oroszország nem támad NATO-tagországra. Ez józan és logikus gondolkodás. Ám Putyin más koordináta-rendszerben él. A NATO határozatlanságát bizonyos kérdésekben, például az ukrán légtér lezárásában, Oroszország gyengeségnek, a szövetség cselekvőképtelenségének értékeli. És mi történik a gyengékkel? Erőt mutatnak velük szemben. Így gondolkodik a Kreml. Azt gondolni, hogy a bele nem avatkozás megvéd az orosz agressziótól, egy logikai csapda. Az erő csak az erőből ért.
Lát fontos különbségeket az Ukrajnával határos EU-s tagállamok kormányainak viselkedése, kommunikációja között az országához való viszonyulásban? (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia kormányaira gondolok.)
Igen, látjuk a különbségeket a kommunikációban. Eddig Magyarország támogatta az EU összes szankcióját, reméljük, hogy továbbiakban is támogatni fogja. Látjuk a gyakorlati lépéseket, amelyeket értékelünk. Látjuk, hogy a magyar társadalom egységesen segítőkész. Számunkra a tettek a fontosak. Ismét nyíltan fogalmazok. Az egész világ alulértékelte a háború veszélyét, illetve annak várható léptékeit, mint ahogy alulértékelték azt is, hogy mennyire vagyunk készek és képesek megvédeni a hazánkat.
Ebben az időszakban nemcsak az országban tartózkodó polgárok keltek Ukrajna védelmére, hanem közel 140 ezer férfi tért vissza a határon túlról, akik szintén csatlakoztak a hazájukat védő fegyveresekhez. De Oroszország nem áll meg, és a helyzet nap mint nap változik, így változni kell a hozzáállásnak is, hogy együtt győzni tudjunk. A politikusok bölcsessége abban rejlik, hogy gyorsan tudnak reagálni az előálló helyzetekre. Az emberek bölcsessége pedig ezen gyors döntések támogatásának képessége. Hiszek a magyar politikusok bölcsességében, ezért fáradhatatlanul fogom újra és újra kérni a valós segítséget, amelyre szükségünk van. Abban is hiszek, hogy minden partnerünk, beleértve Magyarországot is, tovább fogja növelni a segítséget. A világ gyökeresen megváltozott, és rajtunk múlik, hogy az új szabályokat mi fogjuk megalkotni, vagy Oroszország fogja nekünk diktálni.
Lát esélyt arra, hogy a csütörtökre tervezett ukrán–orosz külügyminiszteri találkozón tűzszünetről is szó legyen?
A találkozó kimenetele az orosz fél követeléseitől függ. A mi külügyminiszterünk, Dmitro Kuleba készségét fejezte ki a találkozóra. És folyamatosan elmondja elnökünk, Volodimir Zelenszkij is, hogy kész a személyes találkozóra Putyinnal. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, és igyekszünk elősegíteni is, de soha nem fogunk kapitulálni.
Őszintén csodálkozom, amikor olyan jóslatokat hallok, hogy az ukránok vagy leteszik a fegyvert, vagy oda fajul a helyzet, hogy felmorzsolódnak az ukrán fegyveres erők, Ukrajna pedig megszűnik mint állam.
Nemcsak Magyarországon, hanem Ukrajnában is olvasták Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regényét. 1552-ben a hatalmas, legalább 40 ezres török had Eger vára alá érkezett, amelynek egy maroknyi védője volt – alig kétezer ember Dobó István kapitány vezetésével. A magyar helyőrség ellenállt a többszöri ostromnak, és a hatalmas veszteségeket elszenvedő török had 38 nap után elvonult a vár alól. A fenyegető török hódítás árnyékában Eger győzelmének óriási jelentősége volt. A XVI. században ez volt az első eset, amikor egy magyar határvédelmi, így stratégiai jelentőséggel bíró erőd ellen tudott állni a hódításnak.
Az egész világ számára ma ez az erőd Ukrajna, és mindenkinek fontos lenne tudni, hogy az ukrán hősök képesek megvédeni bennünket, és a következő nemzedékeket az orosz hódítóktól. A mából kiindulva mondaná-e bárki is azt, hogy Eger védőinek fel kellett volna adniuk a várat, hogy ne essenek a pusztítás áldozatául? Gondolom, hogy senki nem mondana ilyet. És azt is gondolom, hogy itt az ideje meglátni az ukránokban az európai erőd védelmezőit, mint egykor az egriekben, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy kitartsanak, nekünk együtt pedig arra, hogy győzzünk.
Emlékezzenek tehát saját történelmünkre, emlékezzenek Egerre és 1956-ra, legyenek bölcsek és előrelátók, és segítsék most Ukrajnát győzni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.