A háború második hetének elején lehetett már látni, hogy az orosz hadsereg a kezdeti relatív óvatosság után sokkal brutálisabb üzemmódba kapcsol. Miután az ukrán ellenállás meghiúsította Vlagyimir Putyin eredeti tervét, következtek a civil lakosság elleni kegyetlen támadások. Ez a taktika része.

A helyszínről egyre több beszámoló érkezik arról, mit jelent az ukrajnai civilek számára ez a gyakorlatban. Egyáltalán nem túlzás azt mondani: az orosz hadsereg a poklot szabadította olyan emberekre, akik 2-3 héttel ezelőtt még egészen hasonló hétköznapokat éltek át, mint bármelyikünk.

Harkiv

Az orosz határtól körülbelül 30 kilométerre fekvő, másfél milliós Harkiv esetében az egyik legmegdöbbentőbb, hogy döntően orosz anyanyelvűek lakta városról van szó – Puytin hivatalosan részben az ő védelmükben indította a háborút. Amikor 2014-ben a tüntetők elkergették Viktor Janukovics Putyin-párti elnököt, először még Harkivba menekült, mert ezt érezte hazai pályának, és valóban, oroszpárti tüntetések fogadták akkor. Az Orosz Birodalom történelmi városáról van szó. Putyin arra számított, itt tárt karokkal fogadják majd a katonáit, de nem ez történt.

Ahogy a városból megrázó riportot közlő Wall Street Journal írja, a harkiviak tapasztalatait az elmúlt években jelentősen befolyásolta, hogy akár százezren is ide menekülhettek a donyecki és luhanszki területekről, és beszámoltak az oroszok helyi szövetségeseinek ottani brutalitásáról. Ám azt a rémálmaikban sem gondolták volna, hogy az oroszok, akiket testvéreiknek tekintenek, ezt művelik velük, mondja a WSJ riportjában Ihor Tyerehov polgármester.

A város bombázásának és ágyúzásának több száz halálos áldozata lehet. A belváros történelmi épületeit szétbombázták, az emberek a metróban húzzák meg magukat, mert csak itt biztonságos. A Channel 4 is közölt felvételeket a városból: a gyerekek a metrókocsikban töltik az éjszakát, mert ott egy kicsivel melegebb van, mint simán csak az állomásokon. (A harkivi rész 10:20-tól.)

Mariupol

Harkiv még nincs teljesen körbezárva, a tengerparti, félmilliós Mariupol már igen, így teljes képünk nincs arról, hogy mi történik ott. Az eddig megjelent fotók (a városból fotózó Jevgenyij Maloletka képeinek egy részét tényleg csak a legerősebb idegzetűeknek ajánljuk) és videók (itt történt a gyerekkórház bombázása) viszont mutatják, hogy itt is borzalmas a helyzet. A város polgármestere szerint már több ezer halott is lehet – ezt más forrásból nem lehet megerősíteni, de az biztos, hogy már a hét elején tömegsírokat kellett ásni.

A Vöröskereszt Mariupolban dolgozó munkatársa arról számolt be, az emberek nem jutnak gyógyszerhez, nincs fűtés, áram és gáz, a civilek evakuálása többször meghiúsult.

Csernyihiv

Szombaton írtunk arról a BBC beszámolója alapján, hogy egyre rosszabb a helyzet a folyamatosan bombázott észak-ukrajnai városban, Csernyihivben. A háború előtt 300 ezres város nagy részében nincs gáz, villany és víz, a civilek készletei kezdenek elfogyni. Csernyihivet körbevették az orosz csapatok.

Itt történt eddig az egyik legtöbb civil áldozattal járó támadás, 47-en haltak meg, amikor egy orosz repülő többek között kenyérért sorban álló civileket bombázott március elején. Az Amnesty International szerint a támadást háborús bűncselekményként kellene kivizsgálnia a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

A Kijev közelében lévő Bucsából is apokaliptikus riportot közölt a BBC, többek között egy hetvenes férfival, aki bevásárlókocsival indult benzin keresni a szétlőtt utcákon. Egyes hírek szerint már itt is tömegsírokat kellett ásni. A héten rakétatámadás érte Szumi városát is, akkor tíz civil halhatott meg.

Ukrajnát az ENSZ szerint eddig két és fél millióan hagyták el a háború kezdete óta, az országon belül további kétmillióan menekültek máshová otthonukból.