„»Aki szeret, követ« – mondta nekem talán 40 évvel ezelőtt, de én szerettem, és nem követtem” – mondta a megnyitón Radnóti Sándor, aki szerint TGM-re minden ideológiai forradalom ellenére igaz volt, hogy „az igaz ismeretre törekszik”. Romantikus érzületű, olyan szenvedélyes szubjektivitás jellemzi, ami a filozófiatörténetben talán csak Rousseau-t, Fichtét és Nietzschét jellemezte, az újabb műveiben pedig démonikus, tragikus igazságként mutatta be a hegeli-marxi filozófiát, de az utópiaalkotástól elzárkózott – mondta.
Szerinte TGM Lukács Györgyhöz hasonlóan – de másképpen, mivel mert nem a Pártban csinált karriert – ő is megtalálta a végső ideológiáját a marxizmusban. Radnóti szerint a mű – mint a magyar nyomorúság kérlelhetetlen kritikusa – a nemzedéke kevés fennmaradó teljesítménye közé tartozik.
Selyem Zsuzsa egy 1977-es bukaresti Iskola a határon-kiadás utószaváról és a 2004-es Szegény náci gyermekeink című, a rendszerváltás árváiként újfasisztává váló fiatalokról szóló cikkről beszélt. (TGM egyedül itt szólt bele a konferenciába: az utószó akkor készült, amikor a modern magyar klasszikusokból Ottlikot, Füst Milánt és Déryt beszuszakolták be a külföldi sorozatba, aztán Magyarországra importálták a műveket azzal, hogy az utószavakat leszedik, nehogy egy másik ország értelmisége határozza meg, mit kell gondolni.)
Az első 1000 új előfizető most szinte ingyen kipróbálhatja, milyen a Kör tagjának lenni.
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.